Sohár Anikó (szerk.): Varietas delectat • A PPKE Hieronymus Fordítástudományi Kutatócsoportjának tanulmánykötete
›
Második rész. Műfordítás-áramlatok • Part Two. Literary Translation Flows
›
A széljegyzetelő Babits • Mátyus Norbert
›
3. Babits jegyzetei

3. Babits jegyzetei

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nincs arra adatunk, hogy mikor és miért jegyzetelte meg Babits a dedikált tiszteletpéldányát. A legegyszerűbb feltételezés szerint a postán érkezett kötetet azon melegében kinyitotta és beleolvasott, majd egyes esetekben bele is jegyzett. A beírások mennyisége szövegenként változó, vagyis nincs arról szó, hogy Babits szisztematikusan végigolvasta volna a szöveget. A jegyzetek inkább egy olyan olvasó képét festik, akit a szövegegész nem érdekel, csak itt-ott belekíváncsiskodik a szövegbe, ám bizonyos részleteknél lecövekel és alaposabb értelmezői munkát végez. Bár még egy-egy költő fordításait illetően is egyenetlen a jegyzetek versenkénti eloszlása, az alábbi összesítést adhatom: Ady, Kosztolányi és Tóth Árpád szövegei sok – versenkénti átlagban 5-6 – bejegyzést kapnak; Füst Milán, Gellért Oszkár, Nagy Zoltán, Török Sophie, valamint magának Babitsnak a versei átlagosan 1-2 jegyzetet hoznak, míg a többi költő versei egyetlen jegyzetet sem kaptak. A 99. oldaltól egyáltalán nincs már bejegyzés a kötetben, vagyis a könyv utolsó harmadát már nem jegyzetelte Babits.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az íróeszköz kizárólag ceruza; általában szövegbeli hullámos vagy egyenes vonalú aláhúzás tűnik fel, majd a margón széljegyzetként olvassuk az aláhúzott szövegrészhez tartozó megjegyzést. Ritkábban lapalji jegyzet vagy interlineáris – a nyomtatott szöveg sorai közé szorított – vagy intertextuális – magába a szövegtestbe írt – bejegyzések és jelek is megjelennek. Leggyakrabban csak egy-egy szavas jegyzet tűnik fel a margón. Olyan esetben, amikor egész mondatot ír le Babits, akkor a központozás pontos, ahogyan a leírt szavak ékezése és az esetleges korrektúrajelek – hiányjel, zárójel – írása is szabálykövető: azaz a jegyzetkészítő nem siet, nem csak odavet egy-egy hevenyészett szót vagy jelet, hanem megfontolva írja le, amit leír. Megállapítható azonban, hogy a kötetben előre haladva Babits jegyzetei folyamatosan ritkulnak és egyszerűsödnek – például elhagyja az aláhúzást, és úgy ír a margóra, vagy éppen csak aláhúz egy-egy szót, de már nem magyarázza széljegyzetben az aláhúzás miértjét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nem mindig állapítható meg, hogy egy-egy jegyzet pontosan mire utal, de összességében elmondható, hogy amikor széljegyzetel, akkor Babits kritizálja a fordítás megoldásait. E kritikus attitűd a kötet legelejének bejegyzéseiben – az Ady verseihez írt széljegyzetekben – még nem teljesen egyértelmű, de aztán szinte kizárólagossá lesz: a kötet harmadától már csak akkor nyúl a ceruzához Babits, ha hibára lel. Az alábbiakban a bejegyzések típusai alapján próbálom meg bemutatni Babits fordításelemző munkáját.

3.1. Betoldások és kihagyások regisztrálása

3.2. A forrásszöveg mint széljegyzet

3.3. Fordítási javaslatok

3.4. Kommentár a margón

chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave