1. Az amely körüli problémák lehetséges okai

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az említett bizonytalanságnak több oka is lehetséges. Az egyik az, hogy nehéz meghatározni, milyen szöveg, stílus, műfaj, közléshelyzet, beszélői szándék stb. követeli meg egyértelműen az amely használatát, márpedig az átlagember valószínűleg ezeket veszi figyelembe, nem az elvont nyelvtani szabályokat. A második ok az, hogy a főnévre visszautaló ami nyelvművelési megítélése nem egységes: ki engedékenyebben, ki szigorúbban viszonyul hozzá (Sinkovics, 2011: 64). Az ezzel összefüggő harmadik ok az, hogy egyes nyelvművelők különvéleményt fogalmaznak meg. Deme szerint (2003: 25) az Egy könyvet látott, ami a földön hevert helyes, mert az ami a „tárgyak, dolgok egy bizonyos fajtájára” utal (nem korlátozó mellékmondatot vezet be). „Ez a magyarázat túlságosan körmönfont” – véli Buvári (2013), ám hat bekezdéssel lejjebb ő is elfogadja az ilyesmiket: Újabban szemüveget is viselt, amit időnként a homlokára tolt. Hasonló nézetet képvisel Szepesy (1986), aki számtalan köz-, nép- és irodalmi nyelvi példával cáfolja, hogy a nem személyt jelentő főnévre csak az (a)mely névmás vonatkozhat, majd leszögezi, hogy az ami és az amely irodalmi használata ízlés dolga, sőt némely alkotók váltogatják is a két névmást. Ennek ellenére Arany Jánost és Veres Pétert idézve akkor tartja jobbnak az (a)mely névmást, ha az előzményfőnevet „minden mástól különálló fogalomnak gondoljuk” (azaz nem korlátozó mellékmondatot alkotunk vele). Szepesy, aki mindvégig a koholmány, kiagyalt elméletek, merő kitalálás stb. kifejezésekkel illeti az általa kifogásolt nyelvművelői tanokat, ezúttal maga is egy „mesterségesen kieszelt szabályt” fogalmaz meg, hiszen két szépirodalmi szövegrész sem mennyiségileg, sem minőségileg nem reprezentatív, s így nem is lehet mérvadó egy társadalom nyelvhasználatára. A bizonytalankodás negyedik oka az, hogy az ami ~ amely csak egyetlen jelenség a vonatkozó névmások évszázadok óta tartó mozgásában. Mivel itt nincs mód leírni ezt a bonyolult rendszert, legyen elég röviden felsorolni az ingadozásokat a következő források alapján: Balassa, 1943; Balázs, 2000, Balázs & Zimányi, 2007; Benyhe, 2005; Buvári & H. Tóth, 2016; Deme, 2003; É. Kiss, 2004; Felde, 2002; Ferenczy, 1972; Grétsy, 2011; Grétsy & Kemény, 2005; Horváth, 2015; Kálmán, 2011; Kemény, 2020; Ludányi, 2014; Nádasdy, 2003; Nagy J., 1959; Szathmári, 1999; Tótfalusi, 1999; Velcsov, 1976. (Az alább félkövérrel kiemelt változatok mellől szándékosan hiányzik a normatív minősítés: ez csak a főbb változók leíró szemléletű számbavétele.)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Nem hiányozhat semmi, ami / amely alapvetőnek számít.
  • Naponta meglátogat, ami / amely nagyon jólesik.
  • Egyike azon filmeknek, ami / amely / amelyek jó is.
  • azok a vegyületek, melyek / amelyek szénláncában 1 db kettős kötés található
  • Magyarország, amely / amelyik a 90-es évek végén a fenntartható növekedés pályájára állt, jelenleg lemaradóban van.
  • talált két ingatlant, amelyek / amelyikek megfelelnének az igényeinknek
  • egy természetes személy, aki… ↔ egy jogi személy, amely
  • Legyél egy megbízható pillér, akire / amire / amelyre lehet támaszkodni.
  • kutyák, akik / amik / amelyek évek múlva jutottak haza
  • Kevés az olyan szakember, aki / amely felkészülten használja a precíziós műszereket.
  • Az óvodába érkezik a Gézengúz együttes, aki / akik / amely csodás meséket mesél(nek).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezt a sokszínűséget az alábbiak fokozzák:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A vonatkozó névmásnak néha két előzménye is van, ez pedig zavaró vagy mulatságos lehet: A (…) labdát (…) ollózva próbálta kapura küldeni, amely Gáspár elé került (= A kapu került Gáspár elé).
  • A jelzői mellékmondat mint bővítmény a fesztelen beszélt nyelvben kb. 15–20 éve megelőzi a saját alaptagját: Aki az egészet látta rendőr, az hallgatni fog. ↔ A rendőr, aki az egészet látta, (az) hallgatni fog. Az a rendőr, aki az egészet látta, hallgatni fog.
  • A jelzői mellékmondat állítmánya a nyelvművelés szerint csak előidejű lehet. A használati norma viszont utólagos cselekvésekre és történésekre is alkalmazza, pl. A gyermek felmászott a fára, amelyről leesett.
  • Az amely „helyett” használt ami (szintén több nyelvművelő szerint) félreérthetővé teszi a mondatot, ám a Rendszeresen iszik a borból, amit nem szeretek mondatot vélhetőleg mindenki úgy érti, hogy a beszélő a rendszeres borivást kifogásolja, nem úgy, hogy neki a szóban forgó bor nem ízlik.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave