4.3. A vezető(k) szerepe a tanuló szakmai közösségek támogatásában

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tanulmányunk elméleti fejezetében már érintettük, hogy a tanuló szakmai közösségek a vezetéselméleti modellek közül elsősorban a változásközpontú (transformational leadership) megközelítéssel kapcsolódtak szorosan össze, ezért elemzésünk során azt is vizsgáltuk, vajon az esettanulmányok alapján azonosíthatóak-e olyan vezetői tevékenységek, melyek támogatják a szakmai közösségek működését, és ösztönzik a szervezeten belüli tudásmegosztást. Elemzésünkben a korábbiakban vázolt 4I modell (vö. Bass, 1990; Marzano et al., 2005; Czető–Lénárd, 2018) elemeihez kapcsolható vezetői tevékenységeket kerestük. A 4I modell elemeihez kategorizált vezetői tevékenységeket a 3. ábra összegzi.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az intellektuális ösztönzés kategóriába soroltuk azokat az elemeket, melyek a szakmai tudás bővítését, a kollégák nézőpontváltását, a személyes tudás szervezeti tudássá alakulását támogatja. Valamennyi szervezet esetén különösen fontos a szakmai műhelyek léte – vagyis az olyan alkalmak teremtése, melyek célja a tagok tudásának felszínre hozása, azok közös megvitatása – ezek rutinszerű beépítése a tantestület munkájába. Egy ilyen elem a jó gyakorlat börze („F” eset), melynek során a kollégák kipróbált, reflexiókkal kísért gyakorlatokat oszthatnak meg. Szintén a szakmai tudás megosztását, bővítését ösztönzi az a lehetőség, hogy a vezetőség formalizált, az intézmény működésébe is épített folyamatot dolgozott ki arra, ha a kollégák szakmai javaslatot szeretnének benyújtani („F” eset). A vezetői támogató tevékenységek közé soroltuk azt a gyakorlatot is, hogy a tantestület/illetve a megbízott testület az előzetes igények felmérésével, közös megegyezésen alapuló döntést hoz arról, milyen továbbképzésen vesznek részt a kollégák közösen („B” eset), vagy amikor a szakmai fejlődés egyik legfőbb útjának tekinti a vezetés, ha a pedagógusai kísérleteznek, innovációkat próbának ki („A” eset). Az intellektuális ösztönzés kategória további eleme a pedagógusok külföldi tanulmányútjainak a tudatos megszervezése és a külső partnerek aktív bevonása az iskola mindennapjaiba, mely lehetővé teszi a tanárok szakmai horizontjának folyamatos bővülését („C” eset).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Felvettük felsőoktatási intézményekkel a kapcsolatot, nagyon fontos volt, hogy az ott lévő modern tudást megszerezzük. Ez elsősorban az Óbudai Egyetemet és a Nyíregyházi Egyetemet jelentette, ezek képviselői jöttek hozzánk, tartottak előadást, és motiválták a gyerekeket. A BME-vel pedig a 3D nyomtatás irányába indultunk el, olyan professzor foglalkozott a gyerekeinkkel ott és itt helyben, aki ennek a területnek a szakértője.” („C” eset – igazgatói interjúrészlet)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az inspiráló motiválás kategória legfontosabb elemei a felelősség és autonómia kérdéséhez kapcsolódtak. A szervezeti tagok felelősséggel felruházása és az ennek „kihangosítására” formalizált szervezeti folyamat kialakítása („F” eset) kedvezően hat a közösség működésére. Az együttműködés és kollaboráció fontossága mellett azonban az egyéni motiváció fenntartása is megjelent, vagyis kedvező, ha a szervezeti tagok erősségeikre is építő feladatokat/szerepeket is elláthatnak („E” eset). Erőteljes motivációt ad a tanárok számára a vezetéstől kapott feltétlen bizalmon alapuló autonómia, ami számonkérés helyett egyéni beszámolókra épülő ellenőrzést jelent, és az egyéni kezdeményezések feltétlen támogatását a rendelkezésre álló kereteken belül („B” eset). Az intézmény magas presztízse, a pedagógusok szakmai munkájával szembeni magas elvárás, a közösség összetartó ereje hatalmas erőt ad a mindennapi munkában, a folyamatos tanulás természetessé válásában („B” eset).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Hatalmas közösségi élmény [az iskola nevét említi]-nak lenni. Ez sok mindennek köszönhető, talán elsősorban annak, hogy itt magas elvárások és gondolkodó tanárok vannak, de tere van az egyéni ötletek megvalósításának. Ennek az identitásnak, műhelynek a megteremtésében az igazgatóknak is volt szerepe, de a főszerep a tanároké. A bizalmi légkör, a kollégák támogatása folyamatosan érezhető, itt soha nem hagytak egyedül még engem a sikerekkel és nehézségekkel. A szakmai közösségekben megosztunk egymással ötleteket, szabadon kérdezünk és mindig van, aki jó szándékú, pozitív ötletekkel reagál.” („B” eset – pedagógusinterjú-részlet)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az individuum tisztelete elsősorban a személyes támogatást kifejező vezetői tevékenységekben ragadható meg a leginkább. A vizsgált iskolák pedagógusai kiemelten beszéltek a kollegiális hospitálások fontosságáról, a személyes szakmai fejlődésükben játszott szerepükről („D” eset). A személy feltétlen tiszteletét tükrözi a szervezeten belül, ha a közösség tagjai úgy érzik, hogy a vezetés felől érződik az egyenlő elbírálás hangsúlya („B” eset), rendszeres az elégedettségi mérés-értékelés, melyhez reflektív szakmai megbeszélés és utánkövetés párosul („F” eset). Támogató, ha az iskolai közösség minden tagjának vonatkozásában azonosítható az egyéni kvalitások és a tapasztalat megbecsülése, a személyes karakterjegyek elfogadása („A” eset). Fontos továbbá, hogy a vezető időt és energiát fordít a kollégák megismerésére, az egyes személyek erősségeinek és gyengéinek feltárására, majd a személyiségükhöz illeszkedő feladatokkal bízza meg őket („C” eset). Az egyén személyes fejlődésének a szervezeten belüli tudatos támogatása mind a hat vizsgált intézményben megjelent, többek között a személyes érdeklődésre és a tehetségfejlesztésre irányuló továbbképzések választhatóságában és támogatottságában.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„A vezető személyes figyelemben részesíti a szervezeti tagokat, figyel az egyéni tehetségek kibontakoztatására, az egyéni igények támogatására, az egyén habitusára akkor is, amikor továbbképzést választunk, akkor is, amikor csak műhelymunkát választunk vagy éppen bedobunk valamit véleménycserére.” („C” eset – pedagógusinterjú-részlet)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az idealizált befolyás (karizma) esetében a vizsgált intézmények alapján a vezető személyéhez kapcsolódóan elsősorban a láthatóság, a személyes minta elemeket emelhetjük ki („B” eset). Az iskola szakmai eseményein, a belső képzéseken a vezetői team tagjai a vezetői szerepet elhagyva, aktív résztvevőként, tanulóként vannak jelen („A” eset). Ez alapvetően köthető az instructional leadership elemeihez is, vagyis, hogy a vezető maga is magas szinten képviseli hivatását, és egy olyan vezetőséget alakít ki, ahol a vezetők feladata, hogy a szervezetfejlesztési tapasztalataikra építve az iskola szervezetét a folyamatos fejlődés irányába mozgósítsák („C” eset). A vezető vízióval rendelkező, erős személyiség, aki többek között azzal teremt bizalmi légkört, hogy a kereteket biztosítja, a folyamatokat erősen szabályozza, de mindezek a szabályok önmagára is vonatkoznak („F” eset).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Pont azért jó ez a hely, mert a vezető nem egy mindent egyedül megoldó és eldöntő »tündér«, hanem mindenről együtt döntünk, minden helyzet közös felelősség (nem is tudnék már olyan helyen dolgozni, ahol van egy »ügyeletes mindent tudó« főnök. A vezetőnk ebben is minta nekünk.” („F” eset – munkacsoportvezetői interjúrészlet)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. ábra: A 4I modell alapján azonosított, a tanuló szakmai közösségek működését támogató vezetői tevékenységelemek, jellemzők
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave