Bartók István

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1630–1700 között


Vallási szükségletek

A korszak fordításirodalmának legnagyobb része a vallásos szükségletek kielégítésére jött létre. Nem szólok ezen a helyen a bibliafordításokról. Az egyes felekezetek fontos dokumentuma az aktuális hitvallás magyar változata. A lutheránus Lethenyei István a kálvinistákkal vitázva (1633) világosan megfogalmazza, hogy az Augustana Confessio magyar szövegének kiadása miért elkerülhetetlen.735 Természetesen olvasható volt magyarul a Helvét Hitvallás is. Katekizmusokról már esett szó; a Heidelbergi Kátéval kapcsolatban nyomon követhetjük, hogyan igyekeztek az újabb külföldi kiadások nyomán a hazai redakciókat is egyre korszerűbbé tenni.736

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 034 2

A könyv a korszak magyarországi és erdélyi szerzőinek elméleti munkásságát mutatja be, legnagyobbrészt eddig feldolgozatlan források feltárásával és rendszerezésével. Az értékelés alapja az összefüggés az európai mintákkal.

A hazai szerkesztésű kézikönyvek sorában először a grammatikai és a poétikai munkákat tárgyalja, a második részben a logikai, a harmadikban a retorikai összefoglalókat. Az utóbbiak között a világi ékesszólástant az egyházi retorikák követik: az imádkozás- és prédikációelméleti traktátusok. Az önálló kiadványok áttekintése után elszórt megjegyzésekből bontakoznak ki a korabeli szerzőknek az irodalomra vonatkozó jellemző elgondolásai, különös tekintettel a stiláris követelményekről és a fordításirodalom kérdéseiről megfogalmazott nézetekre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-sokkal-magyarabbul-szolhatnank-es-irhatnank//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave