Rajeczky Benjamin (szerk.)

Magyarország zenetörténete I.

Középkor


A menzurális írások hatása

Míg Franciaországban, majd Európa-szerte másutt is, a 12. század óta nagy iramban terjedt el a ritmusarányok különféle jelölésére is képes, majd fejlett „menzurális” kottaírás több fajtája, hazánkban a menzurális kotta ismeretét csak a 15. századtól kezdve tudjuk dokumentálni. A többszólamúságra vonatkozó adatok727–bár a többszólamúság elemi fajtáit kotta használata nélkül, ill. egyszerű gregorián hangjegyírás alkalmazásával is eltanulhatták728– az esetek többségében mégis valószínűsítik a hozzá tartozó notációfajta ismeretét. Eleinte ez valószínűleg speciális műveltségű zenészek szűkebb rétegére terjedt ki; Szalkai László jegyzete is mintha külön zenészcsoportra gondolna, amikor a „mensuristae” szokásairól beszél.729Körükben mind a fekete, mind a fehér menzurális írás alkalmazására vannak adataink.730Az idevágó emlékeket, a bennünk megőrzött notációfajtákat kötetünk VIII. fejezete tárgyalja.

Magyarország zenetörténete I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 040 3

Az ​őstörténeti bevezetőt követően középkori zenekultúránk szorosan vett zenei forrásait – a szerény kezdemények után – a sorozat első kötete hatalmas gregorián és kisebb, de újdonságában jelentős többszólamú emlékek feldolgozásával tárja fel. Bemutatja név szerint ismeretlen, de műveik alapján szakavatott hazai mestereink figyelemre méltó kompozícióit, valamint káptalani iskoláinknak nyugati mérce szerint is magas színvonalú zeneoktatását; ennek szemmel látható párhuzamaként egy sajátos magyar gregorián hangjegyírás többszázados történetével is megismerteti az olvasót.

A királyi udvar és a városok zenei adatai az európai középkor társadalmi életének zenei megnyilvánulásaiban találják meg értelmező párhuzamaikat (ideszámítva az egész kontinensen otthonos vándorzenészek működését); ezekhez természetes módon simult a külföldön tevékeny magyar muzsikusok szereplése is.

Kodály Zoltán elgondolásához híven a népzene hátteréből válik ki plasztikusan Magyarország zenetörténetének minden adatolható eseménye. A kötet első ízben kísérli meg ennek a háttérnek konkrét, a középkorba utalható dallamokkal való bemutatását.

A zenei illusztrációk természetesen elsősorban hangjegyes dallampéldák és hangjegyírás-történeti dokumentumok. A művészettörténet ismert példái közül a hangszertípusok ábrázolásai segítenek hozzá a középkori zene elképzeléséhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/rajeczky-magyarorszag-zenetortenete-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave