Paksa Katalin, Domokos Mária

Vígsággal zeng Parnassusnak magas teteje

18. századi kottás források és a magyar zenei néphagyomány


12.

Népdaltípusa: „Kincsem, komámasszony” (MNT X. CXIII). 12 szótagos, kanásztáncritmusú táncdal. Az előző dallamhoz igen közel áll, annak soronként egy ütemmel megtoldott, a kadenciahangot ismételgető változata. (Ez az oka annak, hogy Szabolcsi és Bónis együtt tárgyalja őket.) A „kállai kettős” nevű tánc középső dallamaként használatos.99 Más vidékeken a dallam csárdás, „kanászos nóta” vagy lakodalmas. Elterjedés 3 dialektusterületen: a Dunántúl Komáromtól Baranyáig, a Felföldön Gömör és Kis-Hont megyében, az Alföld északkeleti felén Szabolcs, Hajdú és Szatmár megyében, összesen mintegy 20 változatban. 19. századi divatjáról kiadványok és kéziratos gyűjtemények sora tanúskodik (MNT X. 458j.c–j).

Vígsággal zeng Parnassusnak magas teteje

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 045 8

A magyar zenetörténet kéziratos és nyomtatott kottás forrásokban szegény, és többnyire a meglévők sincsenek koruk európai színvonalán. Különös jelentősége van tehát a zenei néphagyománynak, amely számos régiséget tartott fenn, és így segíti a sokszor kezdetlegesen, pontatlanul lejegyzett források értelmezését. Ezért írhatta Kodály Zoltán, hogy „a magyar zenetörténésznek először folkloristának kell lennie".

A könyv arra kíván választ adni, hogy milyen - a magyar népzenével összefüggő - forrásokkal rendelkezünk a 18. századból, és ezeknek mi a jelentősége a zenetörténet, illetőleg a zenefolklorisztika szempontjából. Az internetes hangzó melléklet műzenei és eredeti népzenei példái illusztrációként szolgálnak a kottás közlésekhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/paksa-domokos-vigsaggal-zeng-parnassusnak-magas-teteje//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave