Az iszlám szigorú monoteizmusa, az antropomorf isten hiánya és az isten előtti egyenlőség hirdetése, amely elvben a közösség minden tagját is egyenlőnek tekinti, nagy hatást gyakorolt Indiára, különösen Észak-Indiára, ahol a legnagyobb, összefüggő muszlim birodalom alakult ki. A birodalom születését 1526-tól számítjuk, amikor a muszlimok már évszázadok óta jelen voltak Indiában. A Pandzsábban született Nának (1469–1539) ksatrija kasztból származott, apja muszlim szolgálatban álló adókönyvelő volt. Már gyerekkorában érdeklődést mutatott a vallási kérdések iránt. Hétéves korában kezdett iskolába járni, és megtanult írni-olvasni. Felnőve megházasodott, és született két fia. A hagyomány szerint harmincéves kora körül elhagyta az otthonát, és húsz évig aszkétaként vándorolt. Mielőtt elindult, azt vallotta, hogy az Isten nem hindu vagy muszlim. A legenda szerint Nának elment Tibetbe, és Mekkában is járt. Ötvenévesen tért haza, és elkezdett tanítani. Tanítványai a szikhek. Ő volt az első mester, guru. Nának kijelölte az utódját is. Teológiája hindu és muszlim elemeket egyesít, monoteista. Megszüntette a kasztkülönbségeket. A nirguna161 szant tradíciót folytatta, amely szerint Isten az igaz tanító (Szat Guru), aki teljesen fölötte áll minden alaknak és emberi fogalomnak. Nának elutasította az aszkézist, szerinte a rítusoknak és zarándoklatoknak nincs spirituális hatásuk. A szikhek elvetették a védákat és a bráhmana kaszt szentségét, továbbá elutasították a kasztrendszert.