Bernek Ágnes

Közép- és Kelet-Európa a 21. század geopolitikai/geoökonómiai stratégiáiban


A déli nyugat–keleti folyosó – a Mediterrán (Mediterranean) korridor

A mintegy 3000 km hosszú Mediterrán közlekedési folyosó az EU TEN-T hálózatai közül a másik legfontosabb nyugat–keleti irányú tengely. A délnyugati-mediterrán térséget köti össze hazánk ukrajnai határával. Spanyolország legdélebbi pontjától, a Gibraltári-szorostól indul, majd a spanyol és a francia tengerparton halad, keresztezi az Alpokat, s Olaszország északi részén áthaladva Szlovénián és Horvátországon keresztül lép be Magyarország területére. E Mediterrán közlekedési folyosó legkeletebbi pontja a magyar–ukrán határnál lévő Záhony. A Mediterrán korridor jelentőséget az adja, hogy a nyugat-mediterrán térséget összeköti az EU magterületével. Spanyolország területén e közlekedési folyosó a tengerparti rész mellett egy másik útvonallal is rendelkezik, ez Madrid összeköttetését jelenti a tengerparti területekkel. A Madrid és Barcelona közötti 621 km hosszú nagysebességű (300 km/h felett) vasutat 2008-ban nyitották meg. Amíg korábban e két spanyol város között 5 óra volt az utazási idő, addig e nagysebességű vasút révén már csak 2 és fél óra. Francia területen Marseille-ből Lyonba szintén nagysebességű vasút közlekedik. E mediterrán közlekedési folyosó egyik legnagyobb beruházása a Lyonból az olasz Torinóba irányuló új vasútvonal kiépítése. Ennek is kiemelt eleme egy új, 57 km hosszú alagút építése az Alpokon keresztül. Várhatóan ez az új vasúti pálya, az új francia–olasz határátkelő 2028-ra lesz kész. Az e közlekedési folyosóhoz kapcsolódó szlovén, horvát és magyar területeken a vasúthálózat korszerűsítése még csak az EU hosszú távra szóló tervei között szerepel (Európai Unió, Európai Bizottság, 2017f).

Közép- és Kelet-Európa a 21. század geopolitikai/geoökonómiai stratégiáiban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 178 3

Közép- és Kelet-Európa a felfedezésre váró új-régi makrorégiója Európának. Napjainkban sokat hallunk róla, számtalan dimenzióban, de arról keveset, hogy milyen folyamatok zajlanak itt le. Ütközőzóna vagy érintkezési nagytér két rendszer között, netalántán egy sajátos fejlődési övezet? S mi lehet a szerepe ma és holnap, alakítójává válhat-e a geopolitikai rendszereknek? A könyvet azoknak ajánlom, akik szeretnének eligazodni ezekben a kérdésekben, s meg akarják ismerni nagytérségünk jövőbeli lehetséges fejlődési irányait.

Prof. Dr. Rechnitzer János

egyetemi tanár, iskolavezető, Széchenyi István Egyetem,

Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola

Bernek Ágnes könyve történelmileg nagy ívű, politikailag pedig felettébb zavarba ejtő kérdést tesz fel: hogyan tudjuk újra pozicionálni a közép- és kelet-európai térség geopolitikai helyzetét a mozgásba lendült 21. századi világpolitikai és világgazdasági környezetben? A szerző tézisei provokatívak: 1. Közép- és Kelet-Európa mint önálló régió nem létezik, a szocialista múlt alapján lehatárolt térség a 21. századra már átalakult. 2. A térségről való geopolitikai szemléletmódunkban le kell számolnunk a hidegháborús időszak paradigmáival, a „Nyugaton vagy Keleten vagyunk?” és a „Hol húzható meg Közép-Európa és Kelet-Európa határa?” kérdésekkel! 3. Az egyes földrajzi térségekhez új „imidzset” kell társítanunk! 4. Az „ütközőzóna” helyzetet a térség államainak „hídzóna” szereppé kell átalakítaniuk. 5. A hídzónához tartozó államoknak olyan szoros gazdasági együttműködést kell megteremteniük, amely már képes ellenállni a nagyhatalmak ősrégi „oszd meg és uralkodj” politikájának. 6. A hídzónán belüli gazdasági együttműködés „kulcsa” mindenképpen az, hogy az államok gazdasági együttműködésén túl az országhatár alatti régiók (tényleges területi gazdasági egységek) és a régió vállalatai között is szoros gazdasági kapcsolatok alakuljanak ki. 7. Térségünk vonatkozásában a 21. század nagy kérdése, hogy ki lehet-e alakítani egy új észak–déli irányú közép- és kelet-európai „hídklasztert”?

A válaszok keresése izgalmas olvasmány szakembereknek és érdeklődőknek egyaránt.

Gazdag Ferenc

professzor emeritus, az MTA doktora

Hivatkozás: https://mersz.hu/bernek-kozep-es-kelet-europa-a-21-szazad-geopolitikaigeookonomiai-strategiaiban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave