Kárpáti Andrea

A gyermekrajztól a fiatalok vizuális nyelvéig


A kétdimenziós ábrázolás fejlődése az óvodában

2014–2015-ben tíz magyar óvodában (3–6 éves, vegyes életkorú csoportokban) vizsgáltuk a vizuális kifejezés, vagyis a „gyermekrajz” kezdeteit. Négy képalkotó (kétdimenziós) feladatot készíttettük el a gyerekekkel, a Szituációs Rajzi Feladatsort, amelyet az ábrázoló foglalkozások idején, önként oldhattak meg. A hagyományos és digitális képalkotást feltáró, 3–10 évesekkel végzett kutatásban két budapesti óvoda növendékei (összesen 43 fő) és két általános iskola 1–4. osztályosai (350 fő) hagyományos eszközökkel (zsírkréta, ceruza, filctoll) és digitálisan (rajz interaktív táblán és tableten) is elvégezték ugyanezeket a képalkotó feladatokat (Gaul-Ács és Kárpáti, 2018). Ez a kétféle eszközzel, egymás után végzett rajzolási kísérlet egy longitudinális kutatás első szakasza volt, amelyben a számítógéppel segített képalkotásnak a vizuális képességekre gyakorolt hatását tárjuk fel 3-tól 14 éves korig. (Az óvodai számítógép-használat jó gyakorlatairól lásd: Nagy, 2018 és Kőrösné Mikis, 2009. Az itt bemutatott vizsgálathoz kapcsolódó, az általános iskola felső tagozatán végzett képességfejlesztő kísérletről lásd: Kovács és Koczkáné, 2018.) Először az óvodások hagyományos eszközökkel készült rajzait mutatjuk be. A harmadik, a kisiskolások képi nyelvéről szóló fejezetben pedig a digitális alkotásokról szólunk majd, összevetve a 3–6 évesek és a 7–10 évesek digitális műveit.

A gyermekrajztól a fiatalok vizuális nyelvéig

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 362 6

„Jelképek erdején át visz az ember útja” – Baudelaire szavai jól jellemzik a 21. századot, amelyben a képi kommunikáció az élet minden területét átszövi. A térbeli tájékozódás, a színek, formák hatásos használata az öltözködéstől a közösségi médiában alakított képmásig, az építés és tárgyalkotás mind részei a könyv témáját adó vizuális nyelvnek.

A gyermekrajz egy kutató kezében könnyen úgy járhat, mint a lepke, amely egy állatbarát rovarász hálójába akad. Fajtájáról, származási helyéről, szokásairól és alakjáról pontos feljegyzések készülnek, majd felnyílik a háló. A lepke repülhetne is tovább, ha szárnyáról a vizsgálódás során le nem pergett volna a hímpor. Mindent megtudtunk, ami kideríthető, de vizsgálódásunk közben csúszómászóvá tettük. Nincs titka már, ami elbűvölne. Ez a könyv arra törekszik, hogy a vizuális képességrendszer megismerésével váljék érthetővé, de ne veszítsen varázsából a gyermekrajzok és kamaszművek világa.

Az első firkáktól a 12–14 éves kiskamaszok hagyományos és digitális műveiig követi nyomon a szerző a képi nyelv formálódását, hazai és nemzetközi kutatások és a rajzpedagógiában eltöltött négy évtized tapasztalatai alapján. A kötetben számos művészeti projektről olvashatunk, amelyek képek, szobrok, építmények alkotásában és megértésében segítik a fiatalokat. A szerző a pedagógiai programok értékeléséhez is ad eszközöket, a képességkutatás eredményeivel támogatva a fejlesztést.

A könyvet ajánljuk mindenkinek, aki tanítja és kutatja a gyermekek képi nyelvét, és azoknak is, akik csak csodálják vagy csodálkoznak rajta, és szeretnék jobban megérteni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/karpati-a-gyermekrajztol-a-fiatalok-vizualis-nyelveig//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave