Felhasznált irodalom

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. Rescher, N. (1972). Welfare: The Social Issues in Philosophical Perspective. Pittsburgh: University of Pittsburgh Press, 65.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. Lin, X. J., Lin, I. M., & Fan, S. Y. (2013). Methodological issues in measuring health-related quality of life. Tzu Chi Medical Journal, 25(1), 8–12.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. Ferrans, C. E., & Powers, M. J. (1992). Psychometric assessment of the Quality of Life Index. Research in Nursing & Health, 15(1), 29–38.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. Leidy, N. K., Revicki, D. A., & Genesté, B. (1999). Recommendations for evaluating the validity of quality of life claims for labeling and promotion. Value in Health, 2(2), 113–127.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5. Flanagan, J. C. (1982). Measurement of quality of life: current state of the art. Archives of Physical Medicine and Rehabilitation, 63(2), 56–59.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

6. Herschbach, P. (2002). The ”Well-being paradox” in quality-of-life research. Psychotherapie, Psychosomatik, Medizinische Psychologie, 52(3–4), 141–150.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

7. Pais-Ribeiro, J. L. (2004). Quality of life is a primary end-point in clinical settings. Clinical Nutrition, 23(1), 121–130.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

8. Fayers, P. M., & Machin, D. (2007). Quality of life: the assessment, analysis and interpretation of patient-reported outcomes. John Wiley & Sons.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

9. Rigó A., & Kökönyei Gy. (2014). Az életminőséggel kapcsolatos fő szakirodalmi kérdések krónikus szomatikus betegséggel élők körében. Alkalmazott Pszichológia, 16(4) pp. 5–14.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

10. Urbán R. (2017). Az egészségpszichológia alapjai. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

11. Tiringer, I. (2013). Az akut kardiológiai eseményen átesett betegek hosszú távú életminőségét befolyásoló pszichoszociális tényezők vizsgálata. Doktori (PhD) értekezés. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Pszichológiai Intézet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

12. Höfer, S., Benzer, W., & Oldridge, N. (2014). Change in health-related quality of life in patients with coronary artery disease predicts 4-year mortality. International Journal of Cardiology, 174(1), 7–12.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

13. Székely, A., Nussmeier, N. A., Miao, Y., Huang, K., Levin, J., Feierfeil, H., & Mangano, D. T. (2011). A multinational study of the influence of health-related quality of life on in-hospital outcome after coronary artery bypass graft surgery. American Heart Journal, 161(6), 1179–1185.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

14. Duits, A. A., Boeke, S., Taams, M. A., Passchier, J., & Erdman, R. A. (1997). Prediction of quality of life after coronary artery bypass graft surgery: a review and evaluation of multiple, recent studies. Psychosomatic Medicine, 59(3), 257–268.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

15. Stanton, B. A., Jenkins, C. D., Savageau, J. A., & Thurer, R. L. (1984). Functional benefits following coronary artery bypass graft surgery. The Annals of Thoracic Surgery, 37(4), 286–290.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

16. Mayou, R., & Bryant, B. (1987). Quality of life after coronary artery surgery. QJM: An International Journal of Medicine, 62(3), 239–248.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

17. Caine, N., Harrison, S. C., Sharples, L. D., & Wallwork, J. (1991). Prospective study of quality of life before and after coronary artery bypass grafting. Bmj, 302(6775), 511–516.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

18. Stygall, J., Newman, S. P., Fitzgerald, G., Steed, L., Mulligan, K., Arrowsmith, J. E., Pugsley, W., Humphries, S., & Harrison, M. J. (2003). Cognitive change 5 years after coronary artery bypass surgery. Health Psychology, 22(6), 579–586. https://doi.org/10.1037/0278-6133.22.6.579

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

19. Stygall, J., Newman, S. (2007). Coronary heart disease: surgery. In: Ayers, S., Baum, A., McManus, C., Newman, S., Wallston, K., Weinman, J., West, R. (eds). Cambridge Handbook of Psychology, Health and Medicine. 2nd edition. 659–662.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

20. Höfer, S., Benzer, W., Alber, H., Ruttmann, E., Kopp, M., Schussler, G., & Doering, S. (2005). Determinants of health-related quality of life in coronary artery disease patients: a prospective study generating a structural equation model. Psychosomatics, 46(3), 212–223.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

21. Bennett, P. (2007) Coronary heart disease: impact. In: Ayers, S., Baum, A., McManus, C., Newman, S., Wallston, K., Weinman, J., West, R. (eds). Cambridge Handbook of Psychology, Health and Medicine. 2nd edition. 644–647.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

22. Kumar, M., Kumar Nayak, P. (2017). Psychological sequelae of myocardial infarction. Biomedicine & Pharmacotherapy, Vol. 95, 487–496.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

23. Jackson, A., Rogerson, M., Le Grande, M., Thompson, D., Ski, C., Alvarenga, M., …, & Murphy, B. M. (2020). Protocol for the development and validation of a measure of persistent psychological and emotional distress in cardiac patients: the Cardiac Distress Inventory. BMJ Open, 10(6), e034946.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

24. Mierzyńska, A., Kowalska, M., Stepnowska, M., & Piotrowicz, R. (2010). Psychological support for patients following myocardial infarction. Cardiology journal, 17(3), 319-324.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

25. Murphy, B., Le Grande, M., Alvarenga, M., Worcester, M., & Jackson, A. (2020). Anxiety and Depression After a Cardiac Event: Prevalence and Predictors. Frontiers in psychology, 10, 3010. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2019.03010

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

26. Celano, C. M., Suarez, L., Mastromauro, C., Januzzi, J. L., & Huffman, J. C. (2013). Feasibility and utility of screening for depression and anxiety disorders in patients with cardiovascular disease. Circulation: Cardiovascular Quality and Outcomes, 6(4), 498–504.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

27. Celano, C. M., Daunis, D. J., Lokko, H. N., Campbell, K. A., & Huffman, J. C. (2016). Anxiety Disorders and Cardiovascular Disease. Current Psychiatry Reports, 18(11), 101. https://doi.org/10.1007/s11920-016-0739-5

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

28. Fleet, R., Lavoie, K., & Beitman, B. D. (2000). Is panic disorder associated with coronary artery disease? A critical review of the literature. Journal of Psychosomatic Research, 48(4–5), 347–356.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

29. Huffman, J. C., & Pollack, M. H. (2003). Predicting panic disorder among patients with chest pain: an analysis of the literature. Psychosomatics, 44(3), 222–236.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

30. Goldberg, R., Morris, P., Christian, F., Badger, J., Chabot, S., & Edlund, M. (1990). Panic disorder in cardiac outpatients. Psychosomatics, 31(2), 168–173.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

31. Katerndahl, D. (2004). Panic & plaques: panic disorder & coronary artery disease in patients with chest pain. The Journal of the American Board of Family Practice, 17(2), 114–126.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

32. Spindler, H., & Pedersen, S., S. (2005). Posttraumatic stress disorder in the wake of heart disease: prevalence, risk factors, and future research directions. Psychosomatic Medicine, 67(5) 715–723.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

33. Princip, M., Gattlen, C., Meister-Langraf, R. E., Schnyder, U., Znoj, H., Barth, J., …, & von Känel, R. (2018). The role of illness perception and its association with posttraumatic stress at 3 months following acute myocardial infarction. Frontiers in Psychology, 9, 941.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

34. Lehto, R., & Stein, K. (2009). Death anxiety: An analysis of an evolving concept. Research and Theory for Nursing Practice: An International Journal, 23 (1), 23–41.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

35. Albarqouni, L., von Eisenhart Rothe, A., Ronel, J., Meinertz, T., & Ladwig, K. H. (2016). Frequency and covariates of fear of death during myocardial infarction and its impact on prehospital delay: findings from the multicentre MEDEA Study. Clinical Research in Cardiology, 105(2), 135–144.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

36. Steptoe, A., Molloy, G. J., Messerli-Bürgy, N., Wikman, A., Randall, G., Perkins-Porras, L., & Kaski, J. C. (2011). Fear of dying and inflammation following acute coronary syndrome. European Heart Journal, 32(19), 2405–2411.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

37. Whitehead, D. L., Strike, P., Perkins-Porras, L., & Steptoe, A. (2005). Frequency of distress and fear of dying during acute coronary syndromes and consequences for adaptation. The American Journal of Cardiology, 96(11), 1512–1516.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

38. von Känel, R., Hari, R., Schmid, J. P., Saner, H., & Begré, S. (2011). Distress related to myocardial infarction and cardiovascular outcome: a retrospective observational study. BMC Psychiatry, 11(1), 98.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

39. Pereira, C., Sobreira Fernandes, D., Carmezim Mota, A., Gonçalves, G., Pinho, S., & Araújo, M. (2018). Anaesthesia-Related Fears-A Cross-Sectional Survey Among the Portuguese Population. Int J Anesth Res, 6(1), 494–499.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

40. Grieve, R. J. (2002). Day surgery preoperative anxiety reduction and coping strategies. British Journal of Nursing, 11(10), 670–678.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

41. King, A., Bartley, J., Johanson, D. L., & Broadbent, E. (2019). Components of preoperative anxiety: A qualitative study. Journal of Health Psychology, 24(13), 1897–1908.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

42. Maranets, I., & Kain, Z. N. (1999). Preoperative anxiety and intraoperative anesthetic requirements. Anesthesia and Analgesia, 89(6), 1346–1351. https://doi.org/10.1097/00000539-199912000-00003

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

43. Williams, J. B., Alexander, K. P., Morin, J. F., Langlois, Y., Noiseux, N., Perrault, L. P., Smolderen, K., Arnold, S. V., Eisenberg, M. J., Pilote, L., Monette, J., Bergman, H., Smith, P. K., & Afilalo, J. (2013). Preoperative anxiety as a predictor of mortality and major morbidity in patients aged >70 years undergoing cardiac surgery. The American Journal of Cardiology, 111(1), 137–142. https://doi.org/10.1016/j.amjcard.2012.08.060

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

44. Davidson, S., McKendrick, D., & French, T. (2016). Preassessment clinic interview and patient anxiety. Saudi Journal of Anaesthesia, 10(4), 402–408. https://doi.org/10.4103/1658-354X.177339

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

45. Barlow, D., & Durand, V. (2011). Abnormal psychology: An integrative approach. Nelson Education.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

46. Williams, R. B. (2011). Depression After Heart Attack: Why Should I Be Concerned About Depression After a Heart Attack? Circulation, 123(25), e639–e640.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

47. Larsen, K. K., Agerbo, E., Christensen, B., Søndergaard, J., & Vestergaard, M. (2010). Myocardial infarction and risk of suicide: a population-based case-control study. Circulation, 122(23), 2388–2393.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

48. Bush, D. E., Ziegelstein, R. C., Patel, U. V., Thombs, B. D., Ford, D. E., Fauerbach, J. A., …, & Feuerstein, C. J. (2005). Post‐Myocardial Infarction Depression: Summary. In: AHRQ Evidence Report Summaries. Agency for Healthcare Research and Quality (US).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

49. Hackett, T. P., Cassem, N. H. (1982) Adjusting to Coronary Artery Disease: Coping with the Problems of Convalescence Following Myocardial Infarction. In: Mathes, P., Halhuber, M. J. (eds). Controversies in Cardiac Rehabilitation. Springer, Berlin, Heidelberg

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

50. Borst, J. (2001). The grief, loss, and coping associated with chronic illness. Szociális Szemle, 2(1–2), 5–17.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

51. Glassman, A. H., O'Connor, C. M., Califf, R. M., Swedberg, K., Schwartz, P., Bigger Jr, J. T., …, & Landau, C. (2002). Sertraline treatment of major depression in patients with acute MI or unstable angina. JAMA, 288(6), 701–709.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

52. Bonnet, F., Irving, K., Terra, J. L., Nony, P., Berthezène, F., & Moulin, P. (2005). Anxiety and depression are associated with unhealthy lifestyle in patients at risk of cardiovascular disease. Atherosclerosis, 178(2), 339–344.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

53. Trosclair, A., & Dube, S. R. (2010). Smoking among adults reporting lifetime depression, anxiety, anxiety with depression, and major depressive episode, United States, 2005–2006. Addictive Behaviors, 35(5), 438–443.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

54. Ziegelstein, R. C., Fauerbach, J. A., Stevens, S. S., Romanelli, J., Richter, D. P., & Bush, D. E. (2000). Patients with depression are less likely to follow recommendations to reduce cardiac risk during recovery from a myocardial infarction. Archives of Internal Medicine, 160(12), 1818–1823.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

55. Prugger, C., Wellmann, J., Heidrich, J., De Bacquer, D., De Smedt, D., De Backer, G., …, & Jennings, C. (2017). Regular exercise behaviour and intention and symptoms of anxiety and depression in coronary heart disease patients across Europe: Results from the EUROASPIRE III survey. European Journal of Preventive Cardiology, 24(1), 84–91.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

56. Kuhl, E. A., Fauerbach, J. A., Bush, D. E., & Ziegelstein, R. C. (2009). Relation of anxiety and adherence to risk-reducing recommendations following myocardial infarction. American Journal of Cardiology, 103(12), 1629–1634.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

57. Rafael B., Konkolÿ Thege B., Kovács P., & Balog P. (2015). Szorongás, depresszió, egészségkontrollhit és az egészség-magatartással való kapcsolatuk ischaemiás szívbetegek körében. Orvosi Hetilap, 156(20), 813–822.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

58. Myers, V., Gerber, Y., Benyamini, Y., Goldbourt, U., & Drory, Y. (2012). Post-myocardial infarction depression: increased hospital admissions and reduced adoption of secondary prevention measures—a longitudinal study. Journal of Psychosomatic Research, 72(1), 5–10.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

59. Gehi, A., Haas, D., Pipkin, S., & Whooley, M. A. (2005). Depression and medication adherence in outpatients with coronary heart disease: findings from the Heart and Soul Study. Archives of Internal Medicine, 165(21), 2508–2513.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

60. Sin, N. L., Kumar, A. D., Gehi, A. K., & Whooley, M. A. (2016). Direction of association between depressive symptoms and lifestyle behaviors in patients with coronary heart disease: the Heart and Soul Study. Annals of Behavioral Medicine, 50(4), 523–532.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

61. Strik, J. J., Denollet, J., Lousberg, R., & Honig, A. (2003). Comparing symptoms of depression and anxiety as predictors of cardiac events and increased health care consumption after myocardial infarction. Journal of the American College of Cardiology, 42(10), 1801–1807.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

62. Whooley, M. A., de Jonge, P., Vittinghoff, E., Otte, C., Moos, R., Carney, R. M., …, & Schiller, N. B. (2008). Depressive symptoms, health behaviors, and risk of cardiovascular events in patients with coronary heart disease. JAMA, 300(20), 2379–2388.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

63. Duivis, H. E., de Jonge, P., Penninx, B. W., Na, B. Y., Cohen, B. E., & Whooley, M. A. (2011). Depressive symptoms, health behaviors, and subsequent inflammation in patients with coronary heart disease: prospective findings from the heart and soul study. American Journal of Psychiatry, 168(9), 913–920.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

64. Röing, M., & Sanner, M. (2015). A meta-ethnographic synthesis on phenomenographic studies of patients’ experiences of chronic illness. International Journal of Qualitative Studies on Health and Well-being, 10.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

65. Charmaz, K. (1983). Loss of self: a fundamental form of suffering in the chronically ill. Sociology of Health and Illness, 5(2), 168–195.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

66. Veres S., Kapás I. (1996). Az identitás válsága és a „lélek nyugalma”. In: Erős F. (szerk.). Azonosság és Különbözőség. Tanulmányok az identitásról és az előítéletről. Budapest: Scientia Humana, 29.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

67. Kulcsár Zs. (2005). Bevezető. Társas tényezők szerepe a traumafeldolgozásban. In: Kulcsár Zs. (szerk.). Teher alatt… Pozitív traumafeldolgozás és poszttraumás személyiségfejlődés. Budapest: Trefort Kiadó, 9–33.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

68. Kübler-Ross, E. (1988). A halál és a hozzá vezető út. Budapest: Gondolat Kiadó.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

69. Dégi L. Cs. (2010). A daganatos betegségek pszichoszociális elemzése – elméleti bevezető segítőknek. Kolozsvár: Kolozsvári Egyetemi Nyomda.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

70. Riskó Á. (1999). A test, a lélek és a daganat: bevezetés az onkopszichológiába. Budapest: Animula Kiadó.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

71. Carricaburu, D., Pierret, J. (1995). From biographical disruption to biographical reinforcement: the case of HIV-positive men. Sociology of Health & Illness, 17(1), 65–88.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

72. Bóna A. (2015). A krízis lélektana. In: Kiss E. Cs., Sz. Makó H. (szerk). Gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana. Pécs: Pro Pannonia Kiadó. 123–137.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

73. Moos, R. H., Schaefer, J. A. (1984). The crisis of physical illness. In: Moos, R., H. (ed.). Coping with physical illness 2: New Perspectives. (pp. 3–25). Springer, Boston.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

74. Helman, C. G. (2003). Kultúra, egészség és betegség. Budapest: Medicina.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

75. Petrofsky, J., Batt, J., Berk, L., Schweichler, C., Arai, D., Conas, C., …, & Bains, G. (2010). The effect of an exercise and diet program on fitness, posture and self image in women. Journal of Applied Research, 10(1), 40.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

76. Robertson, S. (2007) Understanding Men and Health: Masculinities, Identity and Well-Being. Buckingham: Open University Press.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

77. Robertson, S., Sheikh, K., Moore, A. (2010). Embodied masculinities in the context of cardiac rehabilitation. Sociology of Health & Illness, Vol. 32, No. 5, pp. 695–710 doi: 10.1111/j.1467-9566.2010.01249.x

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

78. Csabai M., Erős F. (2000). Testhatárok és énhatárok. Az identitás változó keretei. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

79. Westin, L., Carlsson, R., Israelsson, B., Willenheimer, R., Cline, C., & McNeil, T. F. (1997). Quality of life in patients with ischaemic heart disease: a prospective controlled study. Journal of Internal Medicine, 242(3), 239–247.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

80. Chan, D. S., Chau, J. P., & Chang, A. M. (2007). Psychosocial outcomes of Hong Kong Chinese diagnosed with acute coronary syndromes: A prospective repeated measures study. International Journal of Nursing Studies, 44(6), 945–952.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

81. Nanton, V., Munday, D., Dale, J., Mason, B., Kendall, M., & Murray, S. (2016). The threatened self: considerations of time, place, and uncertainty in advanced illness. British Journal of Health Psychology, 21(2), 351–373.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

82. Tengelyi L. (1998). Élettörténet és sorsesemény. Budapest: Atlantisz Kiadó, 17.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

83. Dúll A. (2012). Környezet-pszichológia-egészség. In: Urbán R. (2017). Az egészségpszichológia alapjai. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 337–392.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

84. Benyamini, J. (2007). Coping with stressful medical procedures. In: Ayers, S., Baum, A., McManus, C., Newman, S., Wallston, K., Weinman, J., West, R. (eds). Cambridge Handbook of Psychology, Health and Medicine. 2nd edition. 2007. 59–63.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

85. Fauerbach, J. A., Lawrence, J. W., Haythornthwaite, J. A., & Richter, L. (2002). Coping with the stress of a painful medical procedure. Behaviour Research and Therapy, 40(9), 1003–1015.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

86. Zolnierek, K. B. H., & DiMatteo, M. R. (2009). Physician communication and patient adherence to treatment: a meta-analysis. Medical Care, 47(8), 826.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

87. Johnston, M. PhD; Foulkes, J. M., Johnston, D. W. PhD, Pollard, B. MSc, Gudmundsdottir, & H. PhD (1999) Impact on Patients and Partners of Inpatient and Extended Cardiac Counseling and Rehabilitation: A Controlled Trial. Psychosomatic Medicine, 61(2), 225–233.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

88. Van Horn, E., & Tesh, A. (2000). Impact of critical care hospitalization on family members: Stress and responses. Dimensions of Critical Care Nursing, 19(4), 40–49.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

89. Weinman J. (2007). Healthcare professional–patient communication. In: Ayers, S., Baum, A., McManus, C., Newman, S., Wallston, K., Weinman, J., West, R. (eds). Cambridge Handbook of Psychology, Health and Medicine. 2nd edition. 435–439.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

90. Csabai M., Molnár P. (2009): Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia. Budapest: Medicina Kiadó.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

91. Powell, R., Johnston, M. (2007). Hospitalization in adults. In: Ayers, S., Baum, A., McManus, C., Newman, S., Wallston, K., Weinman, J., West, R. (eds). Cambridge Handbook of Psychology, Health and Medicine. 2nd edition. 109–113.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

92. Wilson‐Barnett, J. (1976). Patients' emotional reactions to hospitalization: an exploratory study. Journal of Advanced Nursing, 1(5), 351–358.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

93. Asilioglu, K., & Celik, S. S. (2004). The effect of preoperative education on anxiety of open cardiac surgery patients. Patient Education and Counseling, 53(1), 65–70.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

94. Sjöling, M., Nordahl, G., Olofsson, N., & Asplund, K. (2003). The impact of preoperative information on state anxiety, postoperative pain and satisfaction with pain management. Patient Education and Counseling, 51(2), 169–176.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

95. Niemi-Murola, L., Pöyhiä, R., Onkinen, K., Rhen, B., Mäkelä, A., & Niemi, T. T. (2007). Patient satisfaction with postoperative pain management—effect of preoperative factors. Pain Management Nursing, 8(3), 122–129.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

96. Kulik, J. A., & Mahler, H. I. (1987). Effects of preoperative roommate assignment on preoperative anxiety and recovery from coronary-bypass surgery. Health Psychology, 6(6), 525–543. https://doi.org/10.1037/0278-6133.6.6.525

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

97. Ludwick-Rosenthal, R., & Neufeld, R. W. J. (1993). Preparation for undergoing an invasive medical procedure: Interacting effects of information and coping style. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 61(1), 156–164. https://doi.org/10.1037/0022-006X.61.1.156

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

98. Tindle, H. A., Chang, Y. F., Kuller, L. H., Manson, J. E., Robinson, J. G., Rosal, M. C., …, & Matthews, K. A. (2009). Optimism, cynical hostility, and incident coronary heart disease and mortality in the Women’s Health Initiative. Circulation, 120(8), 656–662.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

99. Boehm, J. K., & Kubzansky, L. D. (2012). The heart's content: the association between positive psychological well-being and cardiovascular health. Psychological Bulletin, 138(4), 655.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

100. Kulcsár Zs. (2002). Egészségpszichológia. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

101. Stewart, M., Davidson, K., Meade, D., Hirth, A., & Makrides, L. (2000). Myocardial infarction: survivors’ and spouses’ stress, coping, and support. Journal of Advanced Nursing, 31(6), 1351–1360.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

102. Stern, M. J., & Pascale, L. (1979). Psychosocial adaptation post-myocardial infarction: The spouse's dilemma. Journal of Psychosomatic Research, 23(1), 83–87.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

103. Solymosi K. (2004). A családi szocializáció jellemzői. In: N. Kollár K., Szabó É. (szerk.). Pszichológia pedagógusoknak. Budapest: Osiris Kiadó. 74–94

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

104. Pilling J. (2012). A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori értekezés. Budapest: Semmelweis Egyetem.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

105. Rolland, J. S. (1993). Mastering family challenges in serious illness and disability. Normal family processes. 2, 444–473.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

106. Rohrbaugh, M. J., Shoham, V. (2011). Family Consultation for Couples Coping with Health Problems: A Social Cybernetic Approach. In: Friedman, H. S. (eds). The Oxford Handbook of Health Psychology. Oxford University Press. 477–498

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

107. Patterson, J. M., & Garwick, A. W. (1994). The impact of chronic illness on families: A family systems perspective. Annals of Behavioral Medicine, 16(2), 131–142.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

108. Patterson, J., Jernell, J., Leonard, B., & Titus, J. (1994). Caring for medically fragile children at home: The parent-professional relationship. Journal of Pediatric Nursing, 9(2).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

109. Barsky, A. J., Klerman, G. L. (1983). Overview: hypochondriasis, bodily complaints, and somatic styles. The American Journal of Psychiatry, 140, 273–283.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

110. Dansak, D. A. (1973). On the tertiary gain of illness. Comprehensive Psychiatry, 14(6), 523–534.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

111. Fishbain, D. A. (1994). Secondary gain concept: Definition problems and its abuse in medical practice. APS Journal, 3(4), 264–273.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

112. Stanton, A. L., Revenson, T. A., & Tennen, H. (2007). Health psychology: psychological adjustment to chronic disease. Annu. Rev. Psychol., 58, 565–592.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

113. Folkman, S., & Moskowitz, J. T. (2000). Positive affect and the other side of coping. American Psychologist, 55(6), 647.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

114. Calhoun, L. G., & Tedeschi, R. G. (1998). Posttraumatic growth: Future directions. Posttraumatic growth: Positive changes in the aftermath of crisis, 215–238.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

115. Lipowski, Z. J. (1970). Physical illness, the individual and the coping processes. Psychiatry in Medicine, 1(2), 91–102.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

116. Stavraky, K. M. (1968). Psychological factors in the outcome of human cancer. Journal of Psychosomatic Research, 12(4), 251–259.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

117. Fabricant, A. N. D. (1960). Thirteen Famous Patients. Chilton, Philadelphia.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

118. Sontag, S., & Lugosi, L. (1983). A betegség mint metafora. Budapest: Európa Könyvkiadó.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

119. Bury, M. (1982). Chronic illness as biographical disruption. Sociology of Health and Illness, 4(2), 167–182.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

120. van Wijk, C. M. G., Huisman, H., & Kolk, A. M. (1999). Gender differences in physical symptoms and illness behavior: A health diary study. Social Science & Medicine, 49(8), 1061–1074.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

121. Schuch, J. J., Roest, A. M., Nolen, W. A., Penninx, B. W., & De Jonge, P. (2014). Gender differences in major depressive disorder: results from the Netherlands study of depression and anxiety. Journal of Affective Disorders, 156, 156–163.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

122. Drapeau, A., Marchand, A., & Forest, C. (2014). Gender differences in the age-cohort distribution of psychological distress in Canadian adults: findings from a national longitudinal survey. BMC Psychology, 2(1), 1–13.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

123. Katz, P. P., & Criswell, L. A. (1996). Differences in symptom reports between men and women with rheumatoid arthritis. Arthritis & Rheumatism: Official Journal of the American College of Rheumatology, 9(6), 441–448.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

124. Emery, C. F. PhD, Frid, D. J. M. D., Engebretson, T. O. PhD, Alonzo, Angelo A. PhD, Fish, A. PhD, Ferketich, A. K. PhD, Reynolds, N. R. PhD, Dujardin, J-P. L. PhD, Homan, J. E. MSN, Stern, S. L. M. D. (2004). Gender Differences in Quality of Life Among Cardiac Patients, Psychosomatic Medicine, 66(2), 190–197. Doi: 10.1097/01.psy.0000116775.98593.f4

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

125. Murtagh, K. N., & Hubert, H. B. (2004). Gender differences in physical disability among an elderly cohort. American Journal of Public Health, 94(8), 1406–1411.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

126. Ford, E. S., Mokdad, A. H., Li, C., McGuire, L. C., Strine, T. W., Okoro, C. A., …, & Zack, M. M. (2008). Gender differences in coronary heart disease and health-related quality of life: findings from 10 states from the 2004 behavioral risk factor surveillance system. Journal of Women's Health, 17(5), 757–768.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

127. Bakan, D. (1966). The duality of human existence: An essay on psychology and religion. Rand Mcnally.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

128. Helgeson, V. S., & Fritz, H. L. (1999). Unmitigated agency and unmitigated communion: Distinctions from agency and communion. Journal of Research in Personality, 33(2), 131–158.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

129. Helgeson, V. S., & Fritz, H. L. (2000). The implications of unmitigated agency and unmitigated communion for domains of problem behavior. Journal of Personality, 68(6), 1031–1057.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

130. Helgeson, V. S. (1993). Implications of agency and communion for patient and spouse adjustment to a first coronary event. Journal of Personality and Social Psychology, 64(5), 807–816. https://doi.org/10.1037/0022-3514.64.5.807

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

131. Helgeson, V. S., & Lepore, S. J. (1997). Men's adjustment to prostate cancer: The role of agency and unmitigated agency. Sex Roles, 37(3–4), 251–267.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

132. Danoff‐Burg, S., Revenson, T. A., Trudeau, K. J., & Paget, S. A. (2004). Unmitigated communion, social constraints, and psychological distress among women with rheumatoid arthritis. Journal of Personality, 72(1), 29–46.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

133. King, Kathryn M. (2000). Gender and Short-Term Recovery from Cardiac Surgery. Nursing Research, 49(1), 29–36.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

134. Revenson, T. A., Abraído-Lanza, A. F., Majerovitz, S. D., & Jordan, C. (2005). Couples coping with chronic illness: What's gender got to do with it?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

135. Alter, D. A., Franklin, B., Ko, D. T., Austin, P. C., Lee, D. S., Oh, P. I., …, & Tu, J. V. (2013). Socioeconomic status, functional recovery, and long-term mortality among patients surviving acute myocardial infarction. PLoS One, 8(6), e65130.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

136. Albert, M. A., Glynn, R. J., Buring, J., & Ridker, P. M. (2006). Impact of traditional and novel risk factors on the relationship between socioeconomic status and incident cardiovascular events. Circulation, 114(24), 2619–2626.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

137. Taylor, S. E. (2011). Social support: review. In: Friedman, H. S. (ed.). The Oxford Handbook of Health Psychology. Oxford University Press. 189–214.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

138. Rosland, A. M., Heisler, M., & Piette, J. D. (2012). The impact of family behaviors and communication patterns on chronic illness outcomes: a systematic review. Journal of behavioral medicine, 35(2), 221–239. https://doi.org/10.1007/s10865-011-9354-4

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

139. Rook, K. S., Charles, S. T., & Heckhausen, J. (2011). Aging and health. In: Friedman, H. S. (ed.). The Oxford Handbook of Health Psychology. Oxford University Press. 347–374.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

140. Bastiaens, H., Van Royen, P., Pavlic, D. R., Raposo, V., & Baker, R. (2007). Older people's preferences for involvement in their own care: a qualitative study in primary health care in 11 European countries. Patient Education and Counseling, 68(1), 33–42.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

141. Kaszás B., & Tiringer I. (2010). Szelekció, optimalizáció, kompenzáció: Baltes modellje az időskori alkalmazkodási folyamatokra= Selection, optimization, compensation: Baltes’ model of the elderly’s adaptation processes. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 11(3), 191–208.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

142. Ocampo, J. M. (2010). Self-rated health: Importance of use in elderly adults. Colombia Médica, 41(3), 275–289.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

143. Folkman, S., & Lazarus, R. S. (1984). Stress, appraisal, and coping. New York: Springer Publishing Company, pp. 150–153

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

144. Boross O., & Pléh Cs. (2004). Bevezetés a pszichológiába. Budapest; Osiris Kiadó.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

145. Petrie, K. J., Reynolds, L. (2007). Coping with chronic illness. In: Ayers, S., Baum, A., McManus, C., Newman, S., Wallston, K., Weinman, J., West, R. (eds). Cambridge Handbook of Psychology, Health and Medicine. 2nd edition. 46–49.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

146. Bennett, K. K., Boothby, J. L. (2007). Coping and Heart Disease: Implications for Prevention and Treatment. In: Martz, E., Livneh, H. (eds). Coping with Chronic Illness and Disability, Theoretical, Empirical, and Clinical Aspects. 267–288.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

147. Hallman, T., Thomsson, H., Burell, G., Lisspers, J., & Setterlind, S. (2003). Stress, burnout and coping: differences between women with coronary heart disease and healthy matched women. Journal of Health Psychology, 8(4), 433–445.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

148. Shen, B. J., McCreary, C. P., & Myers, H. F. (2004). Independent and mediated contributions of personality, coping, social support, and depressive symptoms to physical functioning outcome among patients in cardiac rehabilitation. Journal of Behavioral Medicine, 27(1), 39–62.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

149. Stewart, M. J., Hirth, A. M., Klassen, G., Makrides, L., & Wolf, H. (1997). Stress, coping, and social support as psychosocial factors in readmissions for ischaemic heart disease. International Journal of Nursing Studies, 34(2), 151–163.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

150. Kristofferzon, M. L., Löfmark, R., & Carlsson, M. (2005). Perceived coping, social support, and quality of life 1 month after myocardial infarction: a comparison between Swedish women and men. Heart & Lung, 34(1), 39–50.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

151. Young, R. F., & Kahana, E. (1993). Gender, recovery from late life heart attack and medical care. Women & Health, 20(1), 11–31.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

152. Zwicker, A., DeLongis, D. (2010). Gender, Stress, and Coping. In: Chrisler, J. C., McCreary, D. R. (eds). Handbook of Gender Research in Psychology. Volume 2: Gender Research in Social and Applied Psychology, 495–516.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

153. Scheier, M. F. PhD, Bridges, M. W. MS (1995). Person Variables and Health: Personality Predispositions and Acute Psychological States as Shared Determinants for Disease. Psychosomatic Medicine, 57(3), 255–268.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

154. Linville, P. W. (1987). Self-complexity as a cognitive buffer against stress-related illness and depression. Journal of Personality and Social Psychology, 52(4), 663.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

155. Koch, E. J., & Shepperd, J. A. (2004). Is self‐complexity linked to better coping? A review of the literature. Journal of Personality, 72(4), 727–760.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

156. Cohen, L. H., Pane, N., & Smith, H. S. (1997). Complexity of the interpersonal self and affective reactions to interpersonal stressors in life and in the laboratory. Cognitive Therapy and Research, 21(4), 387–407.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

157. Taylor, S. E. (1983). Adjustment to threatening events: A theory of cognitive adaptation. American Psychologist, 38(11), 1161.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

158. Janoff-Bulman, R., & McPherson Frantz, C. (1997). The impact of trauma on meaning: From meaningless world to meaningful life. In: Power, M. J., & Brewin, C. R. (eds). The transformation of meaning in psychological therapies: Integrating theory and practice. John Wiley & Sons Inc., p. 91–106.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

159. Tennen, H., & Affleck, G. (2002). Benefit-finding and benefit-reminding. Handbook of positive Psychology, 1, 584–597.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

160. Roussi, P., & Avdi, E. (2008). Meaning-making and chronic illness: Cognitive and narrative approaches. Hellenic Journal of Psychology, 5(2), 147–178.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

161. Williams, G. (1984). The genesis of chronic illness: narrative re-construction. Sociology of Health and Illness, 6(2), 175–200.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

162. Teleki Sz. (2017). Krónikus betegség és identitás: Az életrajz megszakadása és narratív rekonstrukció. In: Bóna A., Lénárd K., Pohárnok M. (szerk.). Bontakozó jelentés: Tanulmányok a 60 éves Péley Bernadette köszöntésére. Budapest: Oriold és Társai Kiadó, 295–301.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

163. Petrie, K. J., Weinman, J., Sharpe, N., & Buckley, J. (1996). Role of patients' view of their illness in predicting return to work and functioning after myocardial infarction: longitudinal study. Bmj, 312(7040), 1191–1194.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

164. Horne, R., James, D., Petrie, K., Weinman, J., & Vincent, R. (2000). Patients' interpretation of symptoms as a cause of delay in reaching hospital during acute myocardial infarction. Heart, 83(4), 388–393.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

165. De Valle, M., & Norman, P. (1992). Causal attributions, health locus of control beliefs and lifestyle changes among pre-operative coronary patients. Psychology and Health, 7(3), 201–211.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

166. Weinman, J., Petrie, K. J., Sharpe, N., & Walker, S. (2000). Causal attributions in patients and spouses following first‐time myocardial infarction and subsequent lifestyle changes. British Journal of Health Psychology, 5(3), 263–273.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

167. Hagger, M. S., & Orbell, S. (2003). A meta-analytic review of the common-sense model of illness representations. Psychology and Health, 18(2), 141–184.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

168. Broadbent, E., Ellis, C. J., Thomas, J., Gamble, G., & Petrie, K. J. (2009). Further development of an illness perception intervention for myocardial infarction patients: a randomized controlled trial. Journal of Psychosomatic Research, 67(1), 17–23.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

169. Bandura, A. (1977). Self- efficacy: Toward a Unifying Theory of Behavioral Change. Psychological Review, 84(2), 191–215.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

170. Schwarzer, R., & Luszczynska, A. (2016): Self-Efficacy and Outcome Expectancies. In: Benyamini, Y., Johnston, M., & Karademas, E. C. (eds). Assessment in Health Psychology (31–44). Boston: Hogrefe.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

171. Bandura, A. (2004). Health Promotion by Social Cognitive Means. Health Education & Behavior, 31(2), 143–164.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

172. Thompson, S. C., & Kyle, D. J. (2000). The role of perceived control in coping with the losses associated with chronic illness. In: Harvey, J., Miller, E. (eds). Loss and trauma: General and close relationship perspectives, 131–145.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

173. Bandura, A. (2007). Self-efficacy in health functioning. In: Ayers, S., Baum, A., McManus, C., Newman, S., Wallston, K., Weinman, J., West, R. (eds). Cambridge Handbook of Psychology, Health and Medicine. 2nd edition. 191–193.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

174. Keefe, F. J., Smith, S. J., Buffington, A. L., Gibson, J., Studts, J. L., & Caldwell, D. S. (2002). Recent advances and future directions in the biopsychosocial assessment and treatment of arthritis. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 70(3), 640.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

175. Schiaffmo, K. M., & Revenson, T. A. (1992). The Role of Perceived Self-Efficacy, Perceived Control, and Causal Attributions in Adaptation to Rheumnatoid Arthritis: Distinguishing Mediator from Moderator Effects. Personality and Social Psychology Bulletin, 18(6), 709–718.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

176. Wallston, K. A. (2007) Perceived control. In: Ayers, S., Baum, A., McManus, C., Newman, S., Wallston, K., Weinman, J., West, R. (eds). Cambridge Handbook of Psychology, Health and Medicine. 2nd edition. 148–150.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

177. Rothbaum, F., Weisz, J. R., & Snyder, S. S. (1982). Changing the world and changing the self: A two-process model of perceived control. Journal of Personality and Social Psychology, 42(1), 5.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

178. Thompson, S. C., Sobolew-Shubin, A., Galbraith, M. E., Schwankovsky, L., & Cruzen, D. (1993). Maintaining perceptions of control: Finding perceived control in low-control circumstances. Journal of Personality and Social Psychology, 64(2), 293–304. https://doi.org/10.1037/0022-3514.64.2.293

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

179. Rotter, J. B. (1966). Generalized expectancies for internal versus external control of reinforcement. Psychological monographs: General and applied, 80(1), 1.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

180. Wallston, K. A., & Wallston, B. S. (1981). Health locus of control scales. Research with the locus of control construct, 1, 189–243.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

181. Norman, P., Bennett, P., Smith, C., & Murphy, S. (1998). Health locus of control and health behaviour. Journal of Health Psychology, 3(2), 171–180.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

182. Omeje, O., & Nebo, C. (2011). The influence of locus control on adherence to treatment regimen among hypertensive patients. Patient Preference and Adherence, 5, 141.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

183. Swinney, J. E. (2002). African Americans with cancer: The relationships among self‐esteem, locus of control, and health perception. Research in Nursing & Health, 25(5), 371–382.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

184. Bergvik, S., Sørlie, T., & Wynn, R. (2012). Coronary patients who returned to work had stronger internal locus of control beliefs than those who did not return to work. British Journal of Health Psychology, 17(3), 596–608.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

185. Rosengren, A., Hawken, S., Ôunpuu, S., Sliwa, K., Zubaid, M., Almahmeed, W. A., …, & INTERHEART investigators. (2004). Association of psychosocial risk factors with risk of acute myocardial infarction in 11 119 cases and 13 648 controls from 52 countries (the INTERHEART study): case-control study. The Lancet, 364(9438), 953–962.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

186. Scheier, M. F., & Carver, C. S. (1985). Optimism, coping, and health: assessment and implications of generalized outcome expectancies. Health Psychology, 4(3), 219.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

187. Scheier, M. F., Matthews, K. A., Owens, J. F., Magovern, G. J., Lefebvre, R. C., Abbott, R. A., & Carver, C. S. (1989). Dispositional optimism and recovery from coronary artery bypass surgery: the beneficial effects on physical and psychological well-being. Journal of Personality and Social Psychology, 57(6), 1024.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

188. Giltay, E. J., Geleijnse, J. M., Zitman, F. G., Hoekstra, T., & Schouten, E. G. (2004). Dispositional optimism and all-cause and cardiovascular mortality ina prospective cohort of elderly Dutch men and women. Archives of General Psychiatry, 61(11), 1126–1135.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

189. Kubzansky, L. D., Sparrow, D., Vokonas, P., & Kawachi, I. (2001). Is the glass half empty or half full? A prospective study of optimism and coronary heart disease in the normative aging study. Psychosomatic medicine, 63(6), 910-916.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

190. Schou, I., Ekeberg, Ø., & Ruland, C. M. (2005). The mediating role of appraisal and coping in the relationship between optimism‐pessimism and quality of life. Psycho‐Oncology: Journal of the Psychological, Social and Behavioral Dimensions of Cancer, 14(9), 718–727.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

191. Szondy, M. (2008). Optimizmus, pesszimizmus, egészség és egészségmagatartás. Doktori értekezés. Budapest: ELTE PPK.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

192. Matthews, K. A., Räikkönen, K., Sutton-Tyrrell, K., & Kuller, L. H. (2004). Optimistic attitudes protect against progression of carotid atherosclerosis in healthy middle-aged women. Psychosomatic Medicine, 66(5), 640–644.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

193. Tinker, L. F., Rosal, M. C., Young, A. F., Perri, M. G., Patterson, R. E., Van Horn, L., …, & Wu, L. (2007). Predictors of dietary change and maintenance in the Women’s Health Initiative Dietary Modification Trial. Journal of the American Dietetic Association, 107(7), 1155–1165.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

194. Kökönyei Gy. (2015). Érzelemszabályozás krónikus betegségekben. In: Kiss E. Cs., Sz. Makó H. (szerk.). Gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana. Pécs: Pro Pannonia Kiadó. 315–337.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

195. Gross, J. J. (1998). The emerging field of emotion regulation: An integrative review. Review of General Psychology, 2(3), 271–299.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

196. Slatcher, R., B., Pennebaker, J., W. (2007). Emotional expression and health. In: Ayers, S., Baum, A., McManus, C., Newman, S., Wallston, K., Weinman, J., West, R. (eds). Cambridge Handbook of Psychology, Health and Medicine. 2nd edition. 2007. 84–87.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

197. Janoff-Bulman, R. (2004). Posttraumatic growth: Three explanatory models. Psychological Inquiry, 15(1), 30–34.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

198. Barskova, T., & Oesterreich, R. (2009). Post-traumatic growth in people living with a serious medical condition and its relations to physical and mental health: A systematic review. Disability and Rehabilitation, 31(21), 1709–1733.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

199. Hefferon, K., Grealy, M., & Mutrie, N. (2009). Post‐traumatic growth and life threatening physical illness: A systematic review of the qualitative literature. British Journal of Health Psychology, 14(2), 343–378.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

200. Hegarty, G., Storey, L., Dempster, M., & Rogers, D. (2020). Correlates of Post-traumatic Growth Following a Myocardial Infarction: A Systematic Review. Journal of Clinical Psychology in Medical Settings.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

201. Casellas‐Grau, A., Ochoa, C., & Ruini, C. (2017). Psychological and clinical correlates of posttraumatic growth in cancer: A systematic and critical review. Psycho‐oncology, 26(12), 2007–2018.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

202. Cadell, S., Regehr, C., & Hemsworth, D. (2003). Factors contributing to posttraumatic growth: A proposed structural equation model. American Journal of Orthopsychiatry, 73(3), 279–287.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

203. Dekel, S., Mandl, C., & Solomon, Z. (2011). Shared and unique predictors of post‐traumatic growth and distress. Journal of Clinical Psychology, 67(3), 241–252.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

204. De Ridder, D., Geenen, R., Kuijer, R., & van Middendorp, H. (2008). Psychological adjustment to chronic disease. The Lancet, 372(9634), 246–255.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

205. Mulligan, K., Newman, S. (2007). Self-management interventions. In: Ayers, S., Baum, A., McManus, C., Newman, S., Wallston, K., Weinman, J., West, R. (eds). Cambridge Handbook of Psychology, Health and Medicine. 2nd edition. 393–396.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

206. Piepoli, M. F., Hoes, A. W., Agewall, S., Albus, C., Brotons, C., Catapano, A. L., …, & Graham, I. (2016). 2016 European Guidelines on cardiovascular disease prevention in clinical practice: The Sixth Joint Task Force of the European Society of Cardiology and Other Societies on Cardiovascular Disease Prevention in Clinical Practice (constituted by representatives of 10 societies and by invited experts) Developed with the special contribution of the European Association for Cardiovascular Prevention & Rehabilitation (EACPR). European Heart Journal, 37(29), 2315–2381.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

207. Mathes, P., Schwaab, B. (2017). Ratgeber Herzinfarkt. Vorbeugung, Früherkennung, Behandlung, Nachsorge, Rehabilitation. Springer-Verlag GmbH Deutschland, 107–183.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

208. Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (2016). Táplálkozási Akadémia. Hírlevél. IX. évfolyam 9. szám

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

209. Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (2009). Táplálkozási Akadémia. Hírlevél. II. évfolyam 5. szám

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

210. Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (2017). Táplálkozási Akadémia. Hírlevél. X. évfolyam 5. szám

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

211. Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (2009). Táplálkozási Akadémia. Hírlevél. II. évfolyam 6. szám

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

212. Leslie, W., Hankey, C., Matthews, D. et al. (2004) A transferable programme of nutritional counselling for rehabilitation following myocardial infarction: a randomised controlled study. Eur J Clin Nutr, 58, 778–786.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

213. Krizsán A., Sándor B., Pálfi A., & Szabados E. (2019). Egészséges táplálkozási szokások kialakítása kardiológiai betegek körében: első tapasztalataink egy speciális dietetikai program kapcsán= Establishing Healthy Nutrition Behaviors in Cardic Patients: Our First Experience with a Special Dietary Program. Cardiologia Hungarica, 49(1), 31–34.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

214. Penedo, F. J., Dahn, J. R. (2005). Exercise and well-being: a review of mental and physical health benefits associated with physical activity. Current Opinion in Psychiatry, 18(2), 189–193.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

215. White, R. L., Babic, M. J., Parker, P. D., Lubans, D. R., Astell-Burt, T., & Lonsdale, C. (2017). Domain-specific physical activity and mental health: a meta-analysis. American Journal of Preventive Medicine, 52(5), 653–666.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

216. Geulayov, G., Goral, A., Muhsen, K., Lipsitz, J., & Gross, R. (2010). Physical inactivity among adults with diabetes mellitus and depressive symptoms: results from two independent national health surveys. General Hospital Psychiatry, 32(6), 570–576.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

217. Lee, I. M., Shiroma, E. J., Lobelo, F., Puska, P., Blair, S. N., Katzmarzyk, P. T., & Lancet Physical Activity Series Working Group. (2012). Effect of physical inactivity on major non-communicable diseases worldwide: an analysis of burden of disease and life expectancy. The Lancet, 380(9838), 219–229.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

218. Sofi, F., Valecchi, D., Bacci, D., Abbate, R., Gensini, G. F., Casini, A., & Macchi, C. (2011). Physical activity and risk of cognitive decline: a meta‐analysis of prospective studies. Journal of Internal Medicine, 269(1), 107–117.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

219. Gómez-Pinilla, F., So, V., & Kesslak, J. P. (1998). Spatial learning and physical activity contribute to the induction of fibroblast growth factor: neural substrates for increased cognition associated with exercise. Neuroscience, 85(1), 53–61.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

220. Sofi, F., Capalbo, A., Marcucci, R., Gori, A. M., Fedi, S., Macchi, C., …, & Gensini, G. F. (2007). Leisure time but not occupational physical activity significantly affects cardiovascular risk factors in an adult population. European Journal of Clinical Investigation, 37(12), 947–953.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

221. Donnelly, J. E., Blair, S. N., Jakicic, J. M., Manore, M. M., Rankin, J. W., & Smith, B. K. (2009). Appropriate physical activity intervention strategies for weight loss and prevention of weight regain for adults. Medicine & Science in Sports & Exercise, 41(2), 459–471.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

222. Garber, C. E., Blissmer, B., Deschenes, M. R., Franklin, B. A., Lamonte, M. J., Lee, I. M., …, & Swain, D. P. (2011). Quantity and quality of exercise for developing and maintaining cardiorespiratory, musculoskeletal, and neuromotor fitness in apparently healthy adults: guidance for prescribing exercise. Medicine & Science in Sports & Exercise, 43(7), 1334–1359.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

223. Vanhees, L., Geladas, N., Hansen, D., Kouidi, E., Niebauer, J., Reiner, Ž., …, & Börjesson, M. (2012). Importance of characteristics and modalities of physical activity and exercise in the management of cardiovascular health in individuals with cardiovascular risk factors: recommendations from the EACPR (Part II). European Journal of Preventive Cardiology, 19(5), 1005–1033.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

224. Scherr, J., Wolfarth, B., Christle, J.W. et al. (2013). Associations between Borg’s rating of perceived exertion and physiological measures of exercise intensity. Eur J Appl Physiol, 113, 147–155. https://doi.org/10.1007/s00421-012-2421-x

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

225. Pavy, B., Iliou, M. C., Meurin, P., Tabet, J. Y., & Corone, S. (2006). Safety of exercise training for cardiac patients: results of the French registry of complications during cardiac rehabilitation. Archives of Internal Medicine, 166(21), 2329–2334.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

226. Sullivan, M. J., Thorn, B., Haythornthwaite, J. A., Keefe, F., Martin, M., Bradley, L. A., & Lefebvre, J. C. (2001). Theoretical perspectives on the relation between catastrophizing and pain. The Clinical Journal of Pain, 17(1), 52–64.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

227. Morley, S. (2007). Pain management. In: Ayers, S., Baum, A., McManus, C., Newman, S., Wallston, K., Weinman, J., West, R. (eds). Cambridge Handbook of Psychology, Health and Medicine. 2nd edition. 370–374.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

228. Söderman, E., Lisspers, J., & Sundin, Ö. (2003). Depression as a predictor of return to work in patients with coronary artery disease. Social Science & Medicine, 56(1), 193–202.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

229. Engblom, E., Korpilahti, K., Hämäläinen, H., Rönnemaa, T., & Puukka, P. (1997). Quality of life and return to work 5 years after coronary artery bypass surgery: long-term results of cardiac rehabilitation. Journal of Cardiopulmonary Rehabilitation and Prevention, 17(1), 29–36.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

230. Mital, A., Shrey, D. E., Govindaraju, M., Broderick, T. M., Colon-Brown, K., & Gustin, B. W. (2000). Accelerating the return to work (RTW) chances of coronary heart disease (CHD) patients: part 1-development and validation of a training programme. Disability and rehabilitation, 22(13–14), 604–620.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

231. Stein, R., Sardinha, A., & Araújo, C. G. S. (2016). Sexual activity and heart patients: a contemporary perspective. Canadian Journal of Cardiology, 32(4), 410–420.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

232. Muller, J. E. (1999). Sexual activity as a trigger for cardiovascular events: what is the risk? The American Journal of Cardiology, 84(5), 2–5.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

233. Rothenbacher, D., Dallmeier, D., Mons, U., Rosamond, W., Koenig, W., & Brenner, H. (2015). Sexual activity patterns before myocardial infarction and risk of subsequent cardiovascular adverse events. Journal of the American College of Cardiology, 66(13), 1516–1517.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

234. Nehra, A., Jackson, G., Miner, M., Billups, K. L., Burnett, A. L., Buvat, J., …, & Guay, A. T. (2012, August). The Princeton III Consensus recommendations for the management of erectile dysfunction and cardiovascular disease. Mayo Clinic Proceedings, 87(8), 766–778.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

235. Papatsoris, A. G., & Korantzopoulos, P. G. (2006). Hypertension, antihypertensive therapy, and erectile dysfunction. Angiology, 57(1), 47–52.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

236. Doumas, M., & Douma, S. (2006). The effect of antihypertensive drugs on erectile function: a proposed management algorithm. The Journal of Clinical Hypertension, 8(5), 359–363.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

237. Katsiki, N., Wierzbicki, A. S., & Mikhailidis, D. P. (2015). Erectile dysfunction and coronary heart disease. Current Opinion in Cardiology, 30(4), 416–421.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave