A tartósan fennálló és kezelhetetlennek érzett pszichés stressz és terhelés nyomán kialakuló [84] vitális kimerültség, amely nagyfokú és szokatlan fáradtsággal, energiahiánnyal, általános rossz közérzettel, megnövekedett irritábilitással és a legyőzöttség/reménytelenség érzésével jellemezhető állapot, bizonyítottan erős pozitív kapcsolatban áll a koszorúér-betegség kialakulásával és lefolyásával. Hazai mintán végzett vizsgálatok eredményei szerint a szív- és érrendszeri betegséggel élő személyek közel 70%-a jellemezhető a vitális kimerültség emelkedett értékével. [85] A vitális kimerültség az egyik leggyakoribb megelőző tünete a miokardiális infarktusnak, így figyelmeztető, fontos jelzésként jelenhet meg, [86] ugyanakkor előrejelző, oki tényezőként is szerepet játszik a koszorúér-betegség kórfolyamatában. A vitális kimerültség nagy mértékével jellemezhető egészséges személyek körében magasabb az angina pectoris és a szívizominfarktus kialakulásának és a koszorúér-betegséghez kötődő halálozásnak a kockázata, [87, 88] sikeres PTCA-beavatkozáson átesett személyek esetében – más, biológiai kockázati tényezők kontrollálása után – nagyobb az újabb akut kardiális esemény kockázata, [86] valamint koszorúér-betegséggel élő személyek körében is nagyobb relatív kockázatot jelent a vitális kimerültség egy ismételten megjelenő akut koronáriaeseményre vonatkozóan. [88] Fontos hangsúlyozni, hogy a vitális kimerültség kifejezettebb és gyakoribb nők, mint férfiak körében, [85] amely különbség feltehetően a stresszre adott fiziológiai, érzelmi és viselkedéses válaszok különbségeiből ered. [89]