3.4.5. Az egészségmagatartást befolyásoló tényezők

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentiekből látható, hogy az egyén életmódjának, egészségmagatartásának kiemelt szerep jut nemcsak a koszorúér-betegségek kialakulása és lefolyása tekintetében, de számos egészséggel/betegséggel összefüggő folyamat és az egyén általános egészségi állapotának vonatkozásában is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sok évtizeddel ezelőtti, ám klasszikus epidemiológiai adat, amely az elsők között hívta fel a figyelmet az egészségviselkedés és az életmód fontosságára, hogy a tíz vezető halálok miatt bekövetkező mortalitás 50%-áért az egészségtelen életmód és viselkedéses tényezők (mindenekelőtt a dohányzás, a táplálkozás és az alkoholfogyasztás), 20%-áért környezeti tényezők, 20%-áért a biológiai (például örökletes) tényezők felelősek, és csupán 10%-áért felel az egészségügyi ellátás elégtelensége vagy hiányosságai. [196]

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E tekintetben újabb és földrajzilag közelebbi információt nyújt a Központi Statisztikai Hivatal 2015-ös jelentése, amely szerint, míg az egészségtudatosság nő hazánkban (a korábbi, 2009-es adatokkal összehasonlítva), addig annak viselkedésben való megjelenése – az egészségmagatartás – tekintetében nem lehet ilyen pozitív változásról beszélni. Egyre elfogadottabb tény – különösen a nők és a felsőfokú végzettségűek körében –, hogy az öröklött tényezőkön túlmenően a táplálkozás, a testmozgás és a prevenció alapvető fontosságúak az egészség megőrzésében. Ehhez mérten, egyrészt 2009 és 2014 között jelentősen nőtt a szűrővizsgálatokon (a nők 84%-a vett részt méhnyakrák-, 60%-a mellrákszűrésen a 2014-es évben) és a preventív célú laborvizsgálatokon (vérnyomás-, vércukor-, koleszterinszint-mérésen) résztvevők aránya. Másrészt, a lakosság nagy részére továbbra is jellemző az egészségtelen életmód: a dohányosok aránya alig csökkent (31%-ról 29%-ra), mi több, a fiatal felnőttek között arányuk emelkedett (36%-ról 42%-ra). Önbevallásos vizsgálatok alapján – amely mérésekben az alkoholfogyasztás alulbecslése jellemző – mind az alkoholfogyasztás mértéke, mind a nagyivók aránya megnőtt (4,6%-ról 5,4%-ra), és a felnőtt lakosság több mint fele (54%) túlsúlyos vagy elhízott. [40]

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

További kapcsolódó adat, hogy a WHO 2002-ben kiadott jelentésében megnevezte a 10 legfontosabb, egészséget veszélyeztető rizikófaktort, amelyek a következők: 1. alacsony testtömeg, 2. védekezés nélküli szexuális kapcsolat, 3. magas vérnyomás, 4. dohányzás, 5. alkoholfogyasztás, 6. szennyezett víz, rossz közegészségügyi és higiénés viszonyok, 7. vashiány, 8. a szilárd tüzelőanyagok okozta beltéri légszennyezés, 9. magas koleszterinszint, 10. elhízás. [197] E tíz tényezőből legalább három tisztán viselkedéses kockázati tényezőnek nevezhető, amelyek kizárólag az egyén viselkedése által meghatározottak (további három tényező kapcsán pedig feltételezhetően szintén szerepet játszhat az egyén egészségmagatartása). A már bemutatott dohányzás esetén talán a legnyilvánvalóbb az ambivalencia: a legtöbb ember tudja, hogy a dohányzás káros az egészségre, mégis hazánkban minden 3–4. ember dohányzik. [40]

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyanakkor nem csak a káros viselkedések, mint például a dohányzás, hatnak az egészségünkre. A széles körben ismert és klasszikusnak számító Alameda County Study kutatói 1965-től kezdődően mintegy 7000 személy demográfiai és viselkedéses jellemzőit követték nyomon 17 éven át. Eredményeik szerint hét viselkedéses tényező kapcsolható a hosszú élethez: nem dohányzás, fizikai aktivitás, átlagos testsúly megtartása, mérsékelt alkoholfogyasztás, napi 7-8 óra alvás, rendszeres reggeli étkezés, és a nassolás mellőzése. [198] Egyetlen tényezőt kiemelve: a rendszeres testmozgás egészségvédő hatása széles körben elfogadott tény, mégis a magyar népesség több mint kétharmada napi rendszerességgel még 10 perc testmozgást sem végez. [40]

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egészségviselkedések számos típusán túlmenően további fontos szempont – és az egészségmagatartás vizsgálatának egy újabb lehetőségét nyújtja – a különbségtevés az alapvetően és jellegükben eltérő viselkedésformák között. Klasszikus vizsgálatok [136] alapján ugyanis öt nagy klaszterbe, csoportba lehet sorolni az egészségviselkedéseket:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Egészségi szokások (például a napi rutinhoz kapcsolódó egészségviselkedések).
  2. Biztonsági szokások (például balesetek megelőzése).
  3. Egészségügyi megelőző viselkedésformák (például szűrővizsgálatokon való részvétel).
  4. Környezeti veszélyek elkerülése (például az egészségre veszélyes, szennyezett környezet elkerülése).
  5. Káros szerek használatának elkerülése (például dohányzás, alkohol).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ismert és fontos, számos kutatás által bizonyított tény továbbá, hogy nagyfokú együttjárás figyelhető meg mind az egészséget károsító, mind az egészséget védő viselkedések különböző formái között. A kérdést célzó kutatás [199] eredményei szerint ugyanis az alkoholfogyasztás, dohányzás vagy kábítószerhasználat valószínűségével együtt nő egyéb rizikóviselkedések kockázata is, mint például a korai szexuális aktivitás, az agresszió vagy a bűnelkövetés. Hasonlóképp, azon egyének, akik egészségesen táplálkoznak, és rendszeres testmozgás végeznek, nagyobb valószínűséggel ügyelnek a szájhigiéniára, esetükben valószínűbb a biztonságos autóvezetés és a vitaminfogyasztás is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E viselkedéses tényezők szerepe tehát azért is kiemelt, mert – szemben például a környezeti vagy genetikai tényezőkkel – az egészség-betegség folyamatainak módosítható, befolyásolható tényezőit képviselik: ezek a viselkedések (táplálkozás, testmozgás, dohányzás stb.). az egyén (szinte) kizárólagos kontrollja alatt állnak, amely tény így további nyomatékot ad az egészségmagatartás fontosságának. Ezen okból az egyén egészségmagatartását befolyásoló, arra ható tényezők feltárása és azok figyelembevétele kiemelt figyelmet kell kapjon, amennyiben az egészségmagatartás megváltoztatását célzó prevenciós programok kidolgozása a cél.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E sokrétűségéből azonban nyilvánvalóvá válik, hogy számos különböző – egyéni, társas és kulturális – tényező lehet hatással az egyén egészségmagatartására, amelyek azonosítása és figyelembevétele szükséges ahhoz, hogy e programok igazán hatékonyak és hosszan tartó változást előidézők lehessenek. E tényezők vázlatszerű áttekintését nyújtja a 3. táblázat.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. táblázat. Az egészségmagatartást befolyásoló tényezők [200]
Biológiai tényezők
Öröklött tényezők (genetikai faktorok)
Nem
Életkor
Pszichológiai tényezők
Operáns kondicionálás
Modellkövetés
Érzelmi állapotok
Kognitív tényezők
Szociális tényezők
Demográfiai tényezpk
Társas hatások
Szocioökonómiai helyzet
Kulturális tényezők
Jogszabályi háttér
Egészségügyi ellátás
Egyéb ellátási rendszer
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave