Gelencsér András: Ábrándok bűvöletében. A fenntartható fejlődés korlátai

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Horváth László

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

az MTA doktora

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

meteorológia, légkörkémia
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.184.2023.11.13
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Manapság a vízcsapból is szén-dioxid-kibocsátás-csökkentés és „dekarbonizációs” tervek folynak, elfeledkezve arról a tényről, hogy az ember által okozott üvegházhatásnak csak kb. feléért felelős a szén-dioxid. Tulajdonképpen ábrándok bűvöletében élünk, abban a hitben, hogy a kibocsátás csökkentésével fejlődésünk fenntartható, és elkerülhető a globális összeomlás. Azonban a csökkentésre való törekvés, az intézkedések, hogy a globális átlaghőmérséklet ne haladja túl a másfél fokot, csak rózsaszín álom.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A globális éghajlatváltozás csak egy kis szelete azoknak a problémáknak, amelyekkel szembe kell néznie az emberiségnek, és sajnos a szembenézésnél többet nem is tudunk tenni. Gelencsér András részletesen, szakszerűen, humoros címszavakkal és a fizikai jelenségek személetes példáival teletűzdelt, minden előképzettség nélkül megérthető – ám csak erős idegzetűeknek ajánlott – remek könyvében felfedi a valóságot, hogy a klímaváltozáshoz képest sokkal mélyebbek a problémák. A kulcsmondat már az előszóban előkerül: „véges rendszerben nem lehetséges végtelen növekedés”, és az erőforrások közeli jövőben várható kimerülése miatt a jelen állapot még akkor sem lenne fenntartható, ha korlátlan, zöld energiaforrások állnának rendelkezésünkre. Azonban a megújuló energia – ami valójában nem megújuló, ahogy azt a későbbiekben kifejti – is zsákutca. A második fejezetben említi, hogy ha a fosszilis energiahordozóktól való függőséget meg akarjuk szüntetni, akkor azt egy másik függőséggel helyettesítjük, mivel a nem fosszilis energia termeléséhez korlátozott mértékben hozzáférhető nyersanyagokra van szükség (lásd például a napelemek, akkumulátorok, szélerőművek igényeit).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A harmadik, „jól befűtöttünk” fejezetben részletesen beszél az üvegházhatásról és az éghajlatváltozásról. Ennek a fejezetnek a fő üzenete, hogy a szellemet már kiengedtük a palackból, és ha meg is szűnne az üvegházhatású gázok emberi kibocsátása, a felmelegedés akkor sem állna meg feltétlenül, több pozitív visszacsatolási folyamat hatása miatt. Az éghajlatot szabályozó fizikai rendszer ugyanis rendkívül bonyolult, sok bizonytalanság van ezek megismerésében, ami melegágya a – „gazdasági lobbicsoportok érdekei mentén” – létrejövő, ideológiát is termelő klímaszkepticizmusnak. „Minek kell történnie ahhoz, hogy az éghajlatváltozást tagadókkal szembejöjjön a valóság?” – teszi fel a kérdést a szerző, jogosan.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A negyedik „végtelen energia mítosza” fejezetben sorba veszi az alternatív, nem fosszilis alapú, megújulónak nevezett energiaforrásokat. Sajnos ezekkel is csak baj van. A napelemes energiatermelés erősen évszak- és időjárásfüggő, nagyobb léptékben csak energiatárolással oldható meg. Egy napelemes energiatároló rendszer előállítása viszont összességében több energiát emészt fel, mint amennyit a teljes életciklusa alatt megtermelni és tárolni képes. Ez tehát nem megoldás. Mi a helyzet a szélenergiával? Sajnos a napelemekhez hasonlóan itt is tárolási gondok adódnak, nem is beszélve az életciklusukra számított negatív energiamérlegről és a rendkívül nagy nyersanyagigényükről. A geotermikus energia sem kiút, mivel ahogy a szerző megjegyzi: a világ geotermikus áramtermelésének elméleti határa a jelenlegi globális villamosenergia-termelési kapacitás 3%-a. A vízi- és atomenergia-termelés terén már jobb a helyzet, bár a környezeti károk és veszélyek itt sem elhanyagolhatók. A következő évtizedekben a világ jelenlegi vízi erőművi kapacitása megháromszorozható lenne, de a kapacitás további jelentős növelése előtt akadályok tornyosulnak. A Föld ismert uránérckészlete pedig még száz évre sem lenne elegendő. A fúziós reaktorok, amelyek az 1950-es évektől kezdve állandóan fix negyven évre vannak a megvalósulástól, egyrészt tríciumigényesek, amiből nem sok van. „Egy 3 gigawattos fúziós erőmű évi 150 kg tríciumot »eszik«, ami több száz nehézvizes atomreaktorban állítható csak elő.” Másrészt, a fúziós reaktorok rendelkezésre állás és energiahatékonyság tekintetében nem sokban különböznek a naperőművektől, viszont sokkal költségesebbek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ötödik, Teremtett anyag című fejezetben leírja, hogy anyag nem teremtődik, és nem is fogy el, csupán a nyersanyagok egyre korlátozottabb hozzáférhetőségének terén vannak gondok. 2010-ben a rendelkezésre álló erőforráskészletek szempontjából már tizenhét kritikus kémiai elemet azonosítottak. Kritikus elemeknek számítanak például a tellúr, a lítium, a platina, a terbium, az európium, a neodímium, a ritka földfémek, a nikkel, a kobalt, és a növénytermesztéshez szükséges foszforkészletek is egy évszázadon belül kimerülhetnek, lehetetlenné téve a több milliárd ember számára szükséges élelmiszer előállítását. Az elemek közül számos olyan van, amelyek a megújuló energiaforrások előállításához szükségesek, így például a napelemek, a szélerőművek és tárolókapacitásuk gyártásához. A viszonylag könnyen kitermelhető nyersanyagforrások, ásványok kimerülőfélben vannak, és egyre nagyobb energia-, víz-, anyag- és költségráfordítással termelhetők ki, mint például a rézérc. Ráadásul, a még ki nem használt források kritikus helyeken lelhetők fel, sarkvidékeken, trópusokon, óceánok mélyén. Még az olyan hétköznapi anyagból is, mint a homok, előbb-utóbb hiány mutatkozik, ugyanis a sivatagi homok nem alkalmas beton készítéséhez.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az emberiségnek hamarosan szembe kell néznie a „Hamupipőke-effektussal”, miután a koncentrált forrásokból kinyert anyagok felhasználás után szétszóródnak, azaz nő az entrópia. Az újrakoncentrálás, a hamuból a lencse kiválogatása csak Hamupipőkének sikerült, neki is csak hatékony segítséggel. Számunkra viszont gyakorlatilag lehetetlen. Az újrahasznosításnak is gyakorlati korlátai vannak. A millió, sőt akár milliárd évekkel ezelőtt létrejött, könnyen hozzáférhető források nem termelődnek újra, „a természet ajándékkonzervjeinek nincs alternatívája”.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A megújuló energia felhasználásával egyre több energiát használunk fel kevésbé energiahatékony berendezések gyártására, emiatt a megújuló források hatékonysága negatív lesz, azaz több befektetett energiát igényelnek, mint amit életciklusuk során termelnek, ami a „róka fogta csuka” tipikus esete.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az űrbányászattal mint alternatívával kapcsolatos sommás és tényekkel is alátámasztott véleménye pedig: „az űrbányászat témája csupán arra jó, hogy idelent a Földön elterelje a figyelmet a fenyegető kritikus nyersanyaghiányról, és hamis illúziót tápláljon a végtelen növekedés fenntarthatóságát illetően”.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Ábrándos szép napok című hatodik fejezetben említi, hogy „megújuló energiaforrások” nincsenek, mivel energia nem újulhat meg, nem keletkezhet, tulajdonképpen csak energiaátalakításról van szó. Ráadásul, a megújulónak tekintett energiaátalakítók és tárolók jelentős mennyiségű fosszilis energia felhasználását igénylik. „Egy szélturbina tehát akár a gyártásához felhasznált fosszilis energiahordozók emlékművének is tekinthető.” A „megújulók” ráadásul alacsony energiasűrűségűek, szétszórtak, nem koncentráltak, tárolást igényelnek, időjárásfüggők, és nagy földterületeket igényelnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az erőforrások felélésének következményeire volt már példa, igaz, kicsiben. A szerző egy Húsvét-szigeteki példát idéz. A valaha dús erdőkkel rendelkező szigeten az őslakosok minden fát kivágtak, végül nem volt mivel fűteni, főzni, az erózió elhordta a termőtalajt, a népesség majdnem kihalt. „Cook kapitány a sziget felfedezésekor a megmaradt szigetlakókat sovány, félénk és nyomorult teremtményeknek írta le naplójában. Vajon hasonló sors vár-e a modern civilizáció ernyője alatt élő emberekre, azaz ránk is?” Most, hogy nagyban játszunk, milyen következményei lehetnek, hogy magunk alatt vágjuk a fát?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 20. századra a fogyasztói társadalmak a homo sapiensből fogyasztógépet, „homo shopienst” csináltak a fejlett országokban élő emberekből. Rohamosan éljük fel a természeti erőforrásainkat, a nyersanyagokat, az évmilliók során keletkezett és tárolt fosszilis energiát. Ezek gazdaságos kiváltására nincs remény. Ezzel párhuzamosan, illetve ennek hatására rohamosan rongáljuk a környezet és a természet állapotát. A korlátlan fogyasztásnak azonban van egy korlátja, mégpedig egy „betonfal a globálissá terebélyesedett túlfogyasztói társadalom száguldó vonata előtt”. Mivel ezen a vonaton nincs fék, úgy tűnik, hogy az eddig sikeres „turbókapitalizmus” veri be az utolsó szöget a modern civilizáció koporsójába. Ahogy a szerző az epilógusban megfogalmazza: „a globális energiafelhasználás drasztikus csökkentése elkerülhetetlen” (lenne). Kérdés, hogy ez a globális társadalom és gazdaság jelenlegi működési modellje mellett egyáltalán megvalósítható-e. Nem valószínű. A fenntartható fejlődés vagy akár a fejlődés nélküli fenntarthatóság is csak ábránd, amelynek bűvöletében élünk. Az viszont több mint valószínű, hogy az elkövetkező időszak nem lesz lakodalmas menet az emberiség számára.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(Gelencsér András: Ábrándok bűvöletében. A fenntartható fejlődés korlátai. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2023, 119 o. ISBN 9789634548997)
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave