A nemzetközi adóügyi együttműködés szabályozási keretei és gyakorlata

Tartalomjegyzék

• A nemzetközi adóügyi együttműködés szabályozási keretei és gyakorlata
• Impresszum
• Rövidítések jegyzéke
• Bevezetés
• chevron_rightI. A nemzetközi adóügyi együttműködés alapfogalmai
  • 1. Nemzeti adójog, nemzetközi adójog, kettős adóztatás
  • chevron_right2. Adójogi jogkövetés, adótervezés, adókikerülés, adókijátszás, adócsalás
    • 2.1. Adójogi jogkövetés
    • 2.2. Adótervezés
    • 2.3. Adókikerülés
    • 2.4. Adókijátszás és adócsalás
  • chevron_right3. Hátrányos adóügyi megkülönböztetés és káros adóverseny
    • 3.1. A hátrányos adóügyi megkülönböztetés és megoldásai
    • chevron_right3.2. A káros adóverseny és megoldási kísérletei
      • 3.2.1. Az OECD jelentése a káros adóversenyről
      • 3.2.2. Az EU-n belüli Üzleti Adóztatás Magatartási Kódexe
  • chevron_right4. A nemzetközi adózási konfliktusok és azok megoldási eszközei
    • 4.1. Kettős adóztatási egyezmények és modellegyezmények
    • 4.2. Az adókikerülés, adókijátszás konfliktusának feloldása és az adóügyi információcsere
  • chevron_right5. Nemzetközi adóügyi együttműködés és az adózói jogok
    • 5.1. Az adózói jogok védelmének indoka
    • chevron_right5.2. Az adózói jogok védelmének formái a nemzetközi adóügyi együttműködés szabályozásában
      • 5.2.1. Az adózói alapjogok védelme az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában
      • 5.2.2. Eljárásjogi garanciák az adózói alapjogok védelmében
• chevron_rightII. A nemzetközi adóügyi együttműködés történeti fejlődése
  • 1. A modern kori adóügyi együttműködés kezdetei
  • 2. Az OECD/Európa Tanács multilaterális adóügyi jogsegély modellegyezménye (MAC)
  • 3. Az Európai Unión belüli adóügyi együttműködés előzményei és fejlődése
  • chevron_right4. A nemzetközi adóügyi együttműködést érintő újabb fejlemények
    • 4.1. A banktitok-szabályok leépítése
    • 4.2. Adatszivárogtatás, pénzügyi világválság, politikai lépések
    • 4.3. A GF és a sztenderd alkalmazásának ellenőrzésére vonatkozó vizsgálatok kezdete
    • 4.4. Az amerikai megoldás – a FATCA
    • 4.5. A FATCA hatására megindult nemzetközi folyamat állomásai
    • 4.6. A pénzügyi számlaadatokra és az országonkénti jelentésekre vonatkozó automatikus információcsere sztenderdje (CRS és CbCR)
    • 4.7. Az OECD adóalap-erózió és nyereség-átcsoportosítás elleni akcióterve
    • 4.8. A legújabb adóügyi adatszivárogtatások és ezek hatásai
    • chevron_right4.9. Az OECD és az EU nemzetközi adóügyi együttműködést elősegítő legújabb szabályai és javaslatai
      • 4.9.1. Az OECD ajánlásai
      • 4.9.2. Az EU lépései
• chevron_rightIII. Az Európai Unió adóügyi együttműködési szabályai
  • 1. Az adóharmonizáció jelentősége
  • chevron_right2. Adózási intézmények az Európai Unióban
    • 2.1. A Miniszterek Tanácsa
    • 2.2. Az Európai Bizottság
    • 2.3. Az Európai Bíróság
  • chevron_right3. Az uniós adójog forrásai
    • 3.1. Az uniós adójog elsődleges forrásai
    • 3.2. A másodlagos jogforrások
    • chevron_right3.3. Az EB joggyakorlatának jogforrási jellege
      • 3.3.1. A kötelezettségszegési eljárás
      • 3.3.2. Az előzetes döntéshozatali eljárás
      • 3.3.3. Az EB jogértelmezési módszerei
  • chevron_right4. Az uniós és a nemzeti jog ütközése
    • 4.1. A közvetlen hatály elve
    • 4.2. Az uniós jog primátusa
    • 4.3. Végrehajtás és eljárási autonómia
  • 5. Az alapszerződések adózási szabályai
  • chevron_right6. Adó-együttműködési szabályok
    • chevron_right6.1. A jogsegély irányelv (DAC)
      • 6.1.1. A DAC jogalapja
      • 6.1.2. Fogalmak és alkalmazás
      • 6.1.3. Az irányelv hatálya
      • chevron_right6.1.4. Az információcsere formái
        • 6.1.4.1. Információcsere megkeresésre
        • 6.1.4.2. Automatikus információcsere
        • 6.1.4.3. Az automatikus információcsere eredményei – a 2018-as Bizottsági jelentés
        • 6.1.4.4. Nem rendszeresen, előzetes megkeresés nélküli (spontán) információcsere
      • 6.1.5. Adótisztviselői jelenlét más tagállamban
      • 6.1.6. Párhuzamos ellenőrzés
      • 6.1.7. Együttes ellenőrzés
      • 6.1.8. A visszajelzés és a kézbesítési együttműködés
      • chevron_right6.1.9. Titokvédelem, banktitok, adózói jogok
        • 6.1.9.1. A DAC szabályainak alkalmazásakor érvényesíthető adóeljárási garanciák
        • 6.1.9.2. Kivételes szabályok – A pénzügyi számlákkal kapcsolatos értesítési kötelezettség
      • 6.1.10. Az adóügyi együttműködés elutasításának fő esetei
      • 6.1.11. Szélesebb körű együttműködés biztosítása
      • 6.1.12. Jogorvoslat, komitológia, jelentési kötelezettség
      • 6.1.13. Közös elektronikus formanyomtatványok
      • 6.1.14. A DAC értékeléséről kiadott 2019-es bizottsági jelentés főbb megállapításai
    • chevron_right6.2. Az adóbehajtási irányelv
      • 6.2.1. Az irányelv célja és jogalapja
      • 6.2.2. Hatálya
      • 6.2.3. Az információkérésre irányuló megkeresés
      • 6.2.4. A kézbesítés iránti megkeresés
      • chevron_right6.2.5. A behajtás és a biztosítási intézkedés iránti megkeresés
        • 6.2.5.1. A végrehajtást engedélyező egységes okirat
        • 6.2.5.2. A behajtási megkeresés teljesítése
        • 6.2.5.3. A behajtási és biztosítási intézkedés iránti megkeresésre vonatkozó közös szabályok
        • 6.2.5.4. Jogorvoslat és a végrehajtási eljárás felfüggesztése
        • 6.2.5.5. A behajtási kérelem módosítása és visszavonása
        • 6.2.5.6. A behajtási kérelem elutasítása
      • 6.2.6. A behajtási jogsegély elutasítása
      • 6.2.7. Elévülés és költségek
      • 6.2.8. Kifizetési, átváltási és visszatérítési szabályok
      • 6.2.9. Formanyomtatványok, kommunikációs eszközök, nyelvhasználat
      • 6.2.10. Titokvédelem
      • 6.2.11. Egyéb együttműködési megállapodások és intézményi háttér
      • 6.2.12. Az adóbehajtási együttműködés eredményei – a 2020-as bizottsági jelentés
    • chevron_right6.3. A vitarendezési irányelv
      • 6.3.1. Háttér
      • 6.3.2. Végrehajtási szabályok
    • chevron_right6.4. Az Európai Unió adóügyi arbitrációs egyezménye
      • 6.4.1. A transzferárak kérdése és az egyezmény történeti háttere
      • 6.4.2. Egyéb vitarendezési mechanizmusok
      • 6.4.3. Az arbitrációs egyezmény jogalapja
      • 6.4.4. Az egyezmény alapelvei
      • 6.4.5. Az egyezmény alkalmazása
      • 6.4.6. A Transzferár fórum és a magatartási kódexek
      • 6.4.7. Az egyezmény hatálya
      • 6.4.8. Az egyezmény eljárási szabályai
    • chevron_right6.5. A jövedéki együttműködési rendelet
      • 6.5.1. A rendelet hatálya
      • 6.5.2. A közvetlen kapcsolattartás lehetősége
      • chevron_right6.5.3. A jövedéki együttműködés formái
        • 6.5.3.1. Információcsere megkeresésre
        • 6.5.3.2. Az eljárási jelenlét
        • 6.5.3.3. Az egyidejű ellenőrzés
        • 6.5.3.4. A kézbesítés iránti megkeresés
        • 6.5.3.5. Automatikus információcsere
        • 6.5.3.6. Spontán információcsere
      • 6.5.4. Jövedéki adatbázis
      • chevron_right6.5.5. Az együttműködés közös szabályai
        • 6.5.5.1. Elutasítási okok
        • 6.5.5.2. Titokvédelmi szabályok
        • 6.5.5.3. Kapcsolat harmadik országokkal
    • chevron_right6.6. A statisztikai adatszolgáltatási rendelet
      • 6.6.1. A statisztikai adatszolgáltatási rendelet hatálya
      • 6.6.2. A statisztikai rendelet és az uniós héa-rendszer összefüggései
      • 6.6.3. Adatforrások és tárgyidőszak
      • 6.6.4. Az adatszolgáltatási kötelezettség alanyai és a statisztikai adatbázis
      • 6.6.5. A statisztikai adatgyűjtés típusai
      • 6.6.6. Az egyszerűsítés és a küszöbértékek
      • 6.6.7. Titokvédelem és adatátadás
      • 6.6.8. Az adatszolgáltatás minősége
      • 6.6.9. Szervezeti háttér és együttműködés a Bizottsággal
    • chevron_right6.7. A hozzáadottérték-adót érintő együttműködési rendelet
      • 6.7.1. A rendelet alkalmazása
      • 6.7.2. Megkeresésre történő információcsere
      • 6.7.3. Automatikus és spontán információcsere
      • 6.7.4. Visszajelzés
      • 6.7.5. Az uniós ügyletekkel kapcsolatos héa-információcsere és adatbázis
      • 6.7.6. A kézbesítés iránti megkeresés és a másik tagállamban történő adótisztviselői jelenlét
      • 6.7.7. Egyidejű ellenőrzés, az információkhoz való hozzáférés és az EUROFISC
      • 6.7.8. Elektronikus szolgáltatásokat nyújtó nem letelepedett adóalanyok
      • 6.7.9. Információcsere és adatmegőrzés a más tagállamban letelepedett adóalany héa-visszatérítésénél
      • 6.7.10. Kapcsolattartás a Bizottsággal
      • 6.7.11. Harmadik országokkal való kapcsolat
      • 6.7.12. Az információcsere szabályai
      • 6.7.13. Titokvédelmi szabályok
      • 6.7.14. A rendelet alkalmazásának intézményi háttere, szélesebb körű együttműködés
    • chevron_right6.8. A Fiscalis program
      • 6.8.1. Célja
      • 6.8.2. Költségvetés és a támogatható kezdeményezések
• chevron_rightIV. Az ENSZ és az OECD kettős adóztatás elkerüléséről szóló Modellegyezményének együttműködési szabályai
  • chevron_right1. Az Egyesült Nemzetek Szövetségének Modellegyezménye (EM)
    • 1.1. Az EM célja és jelentősége
    • 1.2. Az EM adóügyi együttműködési szabályai
  • chevron_right2. Az OM adóügyi együttműködési szabályai
    • 2.1. Az OM jelentősége és szerkezete
    • chevron_right2.2. Az OM adó-együttműködési szabályai
      • 2.2.1. A hátrányos megkülönböztetés tilalma
      • 2.2.2. A kölcsönös egyeztető eljárás
      • chevron_right2.2.3. Az OM információcserére vonatkozó rendelkezései
        • 2.2.3.1. Az információcsere rendelkezések tárgyi hatálya
        • 2.2.3.2. Személyi hatály
        • 2.2.3.3. Az előrelátható jelentőség fogalma
        • 2.2.3.4. Az adathalászat tilalma
        • 2.2.3.5. A csoportos megkeresés
        • 2.2.3.6. Az információcsere formái
        • 2.2.3.7. Az illetékes hatóságok titoktartási kötelezettsége
        • 2.2.3.8. Az információcsere korlátai
      • chevron_right2.2.4. Az adóbehajtási együttműködés szabályai
        • 2.2.4.1. Az adóbehajtási együttműködés hatálya
        • 2.2.4.2. Az együttműködés formái
        • 2.2.4.3. A behajtási megkeresés eljárási szabályai
        • 2.2.4.4. A behajtási megkeresés elutasíthatóságának okai
• chevron_rightV. Az OECD/Európa Tanács multilaterális adóügyi jogsegély egyezménye (MAC) és az adóügyi információcsere egyezmények
  • chevron_right1. A MAC előzményei
    • 1.1. Az egyezmény hatálya
    • 1.2. Az adóügyi jogsegély típusai
    • 1.3. Az egyezmény alkalmazásának korlátai
    • 1.4. Titokvédelmi szabályok
    • 1.5. Szervezeti keretek
    • 1.6. Kollíziós szabályok
  • chevron_right2. Az adóügyi információcsere egyezmények – az OECD Modellje (TIEA Modell)
    • 2.1. A TIEA Modell létrejöttének oka és az adóügyi együttműködésben játszott szerepe
    • 2.2. A TIEA Modell általános jellemzői
    • 2.3. A TIEA Modell hatálya
    • chevron_right2.4. Az együttműködés formái
      • 2.4.1. Megkeresésre történő információcsere (EOIR)
      • 2.4.2. Adóellenőrzés külföldön
    • 2.5. Titokvédelmi szabályok
    • 2.6. Az információcsere korlátai
    • 2.7. A kettős büntethetőség elvének megszüntetése
    • 2.8. Az adózói jogok védelme
• chevron_rightVI. Az USA Modellegyezménye és a külföldi számlákra vonatkozó adószabályozása
  • 1. Az USA Modellegyezményének adóügyi együttműködésre vonatkozó rendelkezései
  • chevron_right2. Az USA külföldi számlákra vonatkozó adószabályozása (FATCA)
    • 2.1. A szabályozás háttere és előzményei
    • chevron_right2.2. A FATCA-szabályozás célja, hatálya és tartalma
      • 2.2.1. Cél és hatály
      • 2.2.2. Az adatszolgáltatás tartalma
      • 2.2.3. Jelentős amerikai tulajdonlás
      • 2.2.4. Forrásadó-levonási kötelezettség
      • 2.2.5. Nem-pénzügyi külföldi jogalany és a pénzügyi intézmény
      • 2.2.6. Mentesség a forrásadó levonásának kötelezettsége alól
    • chevron_right2.3. Kormányközi megállapodások (IGA) a FATCA alkalmazására
      • 2.3.1. A kormányközi megállapodások indoka
      • 2.3.2. Az IGA Modell fajtái és tartalma
    • chevron_right2.4. A FATCA nemzetközi adójogi szempontú értékelése
      • 2.4.1. A szabályozás fő előnyei
      • 2.4.2. A szabályozás legfőbb hátrányai
• chevron_rightVII. A pénzügyi számlákat és az országonkénti jelentéseket érintő nemzetközi sztenderd és a BEPS
  • chevron_right1. A közös jelentéstételi sztenderd
    • 1.1. A CRS szabályozás háttere
    • 1.2. A CRS alkalmazási köre
    • 1.3. Az adatcsere technikai megoldása
    • 1.4. Az adatszolgáltatási kötelezettség tartalma
    • chevron_right1.5. Az átvilágítási szabályok
      • 1.5.1. Egyéni számlákra vonatkozó átvilágítási kötelezettség
      • 1.5.2. Jogalanyi számlák átvilágítása
    • 1.6. Egyéb CRS-szabályok
    • 1.7. A CRS magyarázata
    • 1.8. A CAA Modell
    • 1.9. Az adózói jogok védelme a CRS és CAA rendelkezéseiben
  • chevron_right2. Az országonkénti jelentéseket érintő automatikus információcsere – az OECD keretszabályai
    • 2.1. A szabályozás előzményei
    • 2.2. A CbCR szabályozás alapfogalmai
    • 2.3. A CbCR kötelezettsége és határideje
    • 2.4. A CbCR belső adatszolgáltatás tartalma
    • 2.5. A külső adatszolgáltatás határideje
  • chevron_right3. A BEPS Akcióterv egyéb rendelkezései
    • 3.1. BEPS 1. pont – A digitális gazdaság adózást érintő kihívásainak kezelése
    • 3.2. BEPS 2. pont – A hibrid adóstruktúrák hatásainak semlegesítése
    • 3.3. BEPS 3. pont – A CFC szabályozás szigorítása
    • 3.4. BEPS 4. pont – Az adóalap kamatkifizetéseken és egyéb pénzügyi műveleteken keresztüli csökkentésének korlátozása
    • 3.5. BEPS 5. pont – A káros adógyakorlatok elleni hatékonyabb fellépés, különös tekintettel az adóügyi átláthatóságra és az adóügyi tartalomra
    • 3.6. BEPS 6. pont – A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények visszaélésszerű alkalmazásának megelőzése
    • 3.7. BEPS 7. pont – A telephely státusz mesterséges kikerülésének megakadályozása
    • 3.8. BEPS 8–10. pontok – Immateriális javak, tőkekockázat, magas kockázati szintű ügyletek
    • 3.9. BEPS 11. pont – A BEPS mérése és figyelemmel kísérése
    • 3.10. BEPS 12. pont – Kötelező adatszolgáltatási szabályok
    • 3.11. BEPS 14. pont – Hatékonyabb vitarendezési eljárások
    • 3.12. BEPS 15. pont – A multilaterális nemzetközi szerződés (MLI)
• chevron_rightVIII. A nemzetközi adóügyi együttműködés belső szabályozása és gyakorlata Magyarországon
  • chevron_right1. A magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményi hálózat
    • chevron_right1.1. A magyar adóegyezmények együttműködési szabályainak főbb jellemzői
      • 1.1.1. Az alkalmazási hatály kiterjesztése
      • 1.1.2. Az előrelátható jelentőség fogalmának bevezetése
  • chevron_right2. A magyar adóügyi információcsere egyezmények (TIEA)
    • 2.1. Előzmények
    • chevron_right2.2. Az egyezmények szabályai
      • 2.2.1. Az egyezmények tárgya és hatálya
      • 2.2.2. A megkeresésre történő információcsere szabályai
      • 2.2.3. A megkeresés teljesítésének megtagadása
      • 2.2.4. MAP és az egyezmények utóélete
      • 2.2.5. Titokvédelmi szabályok
  • chevron_right3. A magyar adórendszer, az adóeljárás és az adóegyezmények szabályainak összhangja
    • 3.1. Adat- és titokvédelmi szabályok az Alaptörvényben
    • chevron_right3.2. Ágazati adat- és titokvédelem
      • 3.2.1. Az adótitok a nemzetközi adóügyi együttműködés belső szabályozásában
      • 3.2.2. Az ügyvédi és egyéb szakmai titok
      • 3.2.3. Üzleti titok
      • 3.2.4. Banktitok
    • chevron_right3.3. A magyar adóeljárási jog és a nemzetközi adóügyi együttműködés
      • 3.3.1. Az adózó tájékoztatáshoz való jogának alapelve és az iratbetekintési jog
      • 3.3.2. Rendes és rendkívüli jogorvoslatok
  • chevron_right4. A magyar adórendszer és az európai uniós tagság
    • 4.1. Az uniós döntéshozatalban való magyar részvétel és a jogharmonizációs kötelezettség keretei
    • chevron_right4.2. A magyar adóigazgatás és az uniós harmonizáció
      • 4.2.1. A magyar adóeljárási jogalkotás harmonizációja
      • 4.2.2. A magyar állami adó- és vámhatóság uniós tagsággal összefüggő feladatai
      • 4.2.3. A magyar állami adó- és vámhatóság uniós tagsággal is összefüggő adathasznosítási feladatai
  • 5. A Rubik-egyezmények magyar vonatkozásai
  • 6. A MAC hazai átvétele és alkalmazása
  • 7. A magyar FATCA megfelelés
  • 8. A CRS és a CAA magyar átvétele
  • chevron_right9. Az országonkénti jelentésekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség (CbCR) átvétele, valamint a BEPS egyes további szabályainak hazai alkalmazása
    • 9.1. A CbCR hazai átvétele
    • 9.2. A BEPS nemzetközi adóügyi együttműködést érintő további rendelkezéseinek magyar alkalmazása
• Irodalomjegyzék

Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2022

Nyomtatott megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 594 083 7

DOI: 10.55413/9789635940837

Az ipar és a kereskedelem világméretű fejlődését kísérő nemzetközi kettős adóztatás és az ellene történő fellépés az adózók adóügyi helyzetét tisztázni szándékozó nemzetközi adóügyi együttműködés kialakulásához vezetett. Mivel az államok csak a saját joghatóságuk területén érvényesíthetik adóztatási jogukat, a más állam adóztatási jogát is érintő adóügyi problémák, konfliktusok megoldásának leghatékonyabb eszközeit a két- vagy többoldalú nemzetközi adóegyezmények és az azokban meghatározott együttműködési szabályok jelentik.

A könyv célja, hogy bemutassa a nemzetközi adóügyi együttműködés fogalmi alapjait, az együttműködés történeti fejlődését és a legjelentősebb nemzetközi modellszabályokat. Kiemelt hangsúlyt helyez a magyar adószabályozás szempontjából legjelentősebb európai uniós szabályozási keretekre, és hasznos ismereteket ad át nemcsak az adózással foglalkozó szűkebb szakmai közönségnek, hanem a gyakorlatban tevékenykedő jogászok, valamint a téma iránt érdeklődő joghallgatók és más felsőoktatási intézmények hallgatói számára is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/a-nemzetkozi-adougyi-egyuttmukodes-szabalyozasi-keretei-es-gyakorlata//