A compliance alapkérdései

Tartalomjegyzék

• A compliance alapkérdései Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata
• Impresszum
• Rövidítések jegyzéke
• Bevezetés
• chevron_rightI. Fejezet: A compliance és az etikus vállalati működés általános jellemzői
  • 1. A compliance fogalma
  • 2. A compliance kialakulása és szerepe a vállalati szférában
  • chevron_right3. U.S. Foreign Corrupt Practices Act (FCPA)
    • 3.1. Az FCPA története és általános jellemzői
    • 3.2. Az FCPA antikorrupciós rendelkezései
    • 3.3. A kivételszabályok
    • 3.4. Transzparens könyvvezetést előíró rendelkezések
    • 3.5. Szankciók az FCPA alapján
    • 3.6. Az FCPA kikényszerítésében érintett hatóságok
  • chevron_right4. A Sarbanes-Oxley Act (SOX)
    • 4.1. Előzmények: az Enron-botrány
    • 4.2. A SOX tartalma
  • 5. A compliance fejlődése Európában
• chevron_rightII. Fejezet: A compliance funkció és keretrendszer
  • 1. Általános követelmények
  • 2. A felsővezetők szerepe
  • 3. A compliance officer
  • 4. Az informatika szerepe a compliance-ben; forensic data analytics (FDA)
  • 5. A vállalati compliance hatóköre
• chevron_rightIII. Fejezet: Bűnügyi Compliance: a vállalati visszaélések
  • 1. Vállalati visszaélés: definiálási kísérlet
  • chevron_right2. A vállalati visszaélések csoportosítási lehetőségei
    • 2.1. Csoportosítás jogforrások szerint
    • 2.2. Csoportosítás a sérelmet szenvedő felek szerint
    • 2.3. Csoportosítás jogi minősítés szerint
  • chevron_right3. A vállalati visszaélés mint bűncselekmény. Általános jellemzők
    • 3.1. A cselekmény
    • 3.2. A tényállásszerűség
    • 3.3. A jogellenesség (társadalomra veszélyesség)
    • 3.4. A bűnösség
    • 3.5. További általános részi kérdések
  • chevron_right4. Az egyes vállalati visszaélésként megjelenő bűncselekmények
    • chevron_right4.1. Korrupciós bűncselekmények
      • 4.1.1. Vesztegetés és vesztegetés elfogadása
      • 4.1.2. Hivatali vesztegetés és hivatali vesztegetés elfogadása
      • 4.1.3. Befolyás vásárlása és befolyással üzérkedés
      • 4.1.4. Feljelentés elmulasztása
    • chevron_right4.2. Vagyon elleni bűncselekmények
      • 4.2.1. Lopás
      • 4.2.2. Sikkasztás
      • 4.2.3. Csalás
      • 4.2.4. Hűtlen és hanyag kezelés
    • chevron_right4.3. Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények
      • 4.3.1. Zsarolás
      • 4.3.2. Önbíráskodás
    • chevron_right4.4. Gazdasági bűncselekmények
      • 4.4.1. Költségvetési csalás
      • 4.4.2. Pénzmosás
      • 4.4.3. Csődbűncselekmény
      • 4.4.4. Üzleti titok megsértése
    • 4.5. Egyéb, vállalati szférában felmerülő bűncselekmények
  • chevron_right5. A vállalati visszaélés mint szabálysértés
    • 5.1. A szabálysértés fogalma és viszonya a bűncselekményhez
    • 5.2. Egyes vállalati körben elkövethető szabálysértések
  • chevron_right6. A vállalati visszaélésként minősíthető, közigazgatási bírsággal sújtható cselekmények
    • 6.1. Példák a közigazgatási bírsággal sújtandó cselekményekre
    • 6.2. A kétszeres értékelés tilalma (ne bis in idem) a közigazgatási és a büntetőjogi felelősség találkozásakor
  • 7. Szankciók a vállalati visszaélések joggyakorlatában
• chevron_rightIV. Fejezet: A whistleblowing
  • 1. A whistleblowing fogalma és csoportosítási lehetőségei
  • chevron_right2. Whistleblowing a nemzetközi példák tükrében
    • 2.1. USA
    • 2.2. Egyesült Királyság
    • 2.3. Franciaország
    • chevron_right2.4. Nemzetek feletti szabályozások
      • 2.4.1. Jogalkotási lépések
      • 2.4.2. A WB Irányelv
      • 2.4.3. Az EJEB és a whistleblowing
      • 2.4.4. Matúz kontra Magyarország ügy
    • 2.5. Néhány további külhoni példa
  • chevron_right3. Whistleblowing Magyarországon
    • 3.1. Fogalmak és jogrendszerbeli helyük
    • chevron_right3.2. Panaszjog a magyar jogtörténetben
      • 3.2.1. A régmúltbeli szabályozás
      • 3.2.2. A lakosság bejelentéseinek intézéséről szóló 1954. évi I. törvény
      • 3.2.3. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény
      • 3.2.4. Az 1977-es Panasztv.
      • 3.2.5. Az átmeneti időszak (2004–2013)
    • chevron_right3.3. A Panasztv.
      • 3.3.1. A hatályos panaszjog jogforrásai és a Panasztv. rendszere
      • 3.3.2. A Panasztv. fogalmai: panasz és közérdekű bejelentés
      • 3.3.3. A közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszere
      • 3.3.4. A közérdekű bejelentő védelme
      • 3.3.5. A munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszer
      • 3.3.6. A bejelentővédelmi ügyvéd
      • 3.3.7. A Panasztv. záró rendelkezései
      • 3.3.8. A Panasztv. alkalmazása egyes állami szervek gyakorlatában
  • chevron_right4. A whistleblowing lényegesebb elméleti és gyakorlati kérdései
    • 4.1. A whistleblowing alanya
    • 4.2. A whistleblowing tárgya
    • 4.3. A whistleblowing alkalmazási területei
    • 4.4. A bejelentés iránya
    • 4.5. Kötelező-e a feljelentés?
    • 4.6. A whistleblower védelme, valamint whistleblowerrel szembeni fellépés szankcionálása
    • 4.7. A whistleblower érdekeltté tétele a bejelentésben
    • 4.8. Visszaélés a whistleblowinggal
• chevron_rightV. Fejezet: A vállalati belső visszaélés-vizsgálat (internal investigation)
  • 1. Visszaélések kezelése a vállalatokon belül
  • 2. Az internal investigation fogalma
  • 3. Az internal investigation garanciái
  • 4. Az internal investigation „eljárásjoga”
  • 5. Bizonyítási eszközök és bizonyítási cselekmények
  • 6. Adatvédelem az internal investigation során
  • chevron_right7. Az internal investigation adatkezelése – munkaviszonyban
    • 7.1. Adatvédelmi alapelvek
    • 7.2. Adatkezelési jogalapok és tájékoztatáshoz való jog
    • 7.3. Személyes adatok különleges kategóriái az internal investigation során
  • 8. Az internal investigation adatkezelése – nem munkaviszonyban
• chevron_rightVI. Fejezet: A compliance szabványosítása
  • 1. A szabványosítás jogi szabályozása
  • 2. ISO 19600 – Compliance menedzsment rendszerek szabvány
  • 3. ISO 37001 – Antikorrupciós irányítási rendszerek szabvány
  • 4. Készülőben lévő új szabvány: ISO 37002 – Visszaélés-bejelentéssel kapcsolatos irányítási rendszer szabvány
• chevron_rightVII. Fejezet: Kitekintés: Compliance-szempontból érzékeny területek
  • chevron_right1. Közigazgatás, közszféra
    • 1.1. Compliance a közigazgatásban általában
    • 1.2. Az integritás-tanácsadó, avagy compliance officer a közszférában
  • chevron_right2. Pénzügyi szektor
    • 2.1. Compliance a pénzügyi szektorban általában
    • 2.2. A compliance funkció működtetésének gyakorlata a pénzügyi szektorban
    • 2.3. Compliance-funkciók, módszerek
  • 3. Gyógyszeripar
• Összegzés
• Felhasznált irodalom

Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 934 4

DOI: 10.55413/9789632959344

Az etikus vállalati működés és az ehhez szorosan kapcsolódó compliance fogalma elsőre nehezen magyarázható és érthető a magyar (jogi) gondolkodás logikája mentén. Tükörfordításban a szó „megfelelést” jelent, pontosabban pedig a különböző jogszabályoknak (jogi normáknak), valamint belső, a vállalat által saját maga által – tulajdonosai, munkavállalói, szerződéses partnerei számára – felállított, részben szintén jogszabályokon, részben pedig erkölcsi-etikai alapokon nyugvó (pl. adott esetben etikai kódexekbe foglalt) normáknak való megfelelést jelenti. Újabban pedig már a – szabályoknak akár betű szerint –megfelelő („compliant”) működés önmagában nem is elegendő az etikusnak nevezhető működéshez, annál több kell, mégpedig az, hogy egy adott vállalat szervezetét, annak minden szintjét szellemiségében is áthassa az ún. compliance-kultúra.

Könyvünkben a hazai szakirodalomban úttörő feladatra vállalkozva bemutatjuk az etikus vállalati működés körében felmerülő jelentősebb kérdéseket, továbbá részletesen elemzünk olyan lényeges esetköröket, mint amilyen az internal investigation (belső vállalati visszaélés-vizsgálat), illetve a whistleblowing (közérdekű bejelentés). Az említett intézmények elméleti és gyakorlati kérdéseinek bemutatásán felül megvizsgálunk olyan aktuális problémákat, mint a bűnügyi compliance, az adatvédelem bizonyos vonatkozásai, a compliance szabványosítása, illetve megjelenése egyes speciális vállalati szférákban. Erre figyelemmel könyvünk ajánlható minden olyan elméleti és gyakorlati szakembernek, aki többet szeretne tudni a vállalati működés ezen dinamikusan fejlődő témaköréről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ambrus-farkas-a-compliance-alapkerdesei//