A kortárs magyar irodalom

Tartalomjegyzék

• A kortárs magyar irodalom
• Impresszum
• Előszó
• chevron_rightA kortárs magyar irodalom intézményrendszere
  • I/1. Mi az az intézmény?
  • I/2. A magyar irodalom rendszerváltozás előtti intézményei
  • I/3. A magyar irodalmi intézményrendszer a rendszerváltozás után
  • I/4. Írószervezetek
  • I/5. Irodalmi folyóiratok
  • I/6. Könyvkiadók
  • I/7. Díjak
  • I/8. Irodalmi jeles napok
  • I/9. Felhasznált irodalom
• chevron_rightA lírafordulatról általában
  • II/1. Tandori Dezső (1938–2019)
  • II/2. Petri György (1943–2000)
  • II/3. Oravecz Imre (1943)
  • II/4. Felhasznált irodalom
• chevron_rightA „hiba poétikája” és a „poesis memoriae”
  • III/1. Parti Nagy Lajos (1953)
  • III/2. Szerepversek, maszkjátékok: poesis memoriae
  • III/3. Kovács András Ferenc (1959)
  • III/4. Felhasznált irodalom
• chevron_rightA lírafordulat öröksége
  • IV/1. Marno János (1949)
  • IV/2. Kukorelly Endre (1951)
  • IV/3. Szijj Ferenc (1958)
  • IV/4. Borbély Szilárd (1963–2014)
  • IV/5. Szirák Péter: Térey János (1970–2019)
  • IV/6. Felhasznált irodalom
• chevron_rightA fiatal magyar líra
  • V/1. A „fiatalság” fogalma a magyar irodalomban
  • V/2. A Telep Csoport
  • V/3. A kortárs fiatal költészet szövegalkotó eljárásai
  • V/4. Vallomásosság és pszeudo-személyesség
  • V/5. Testpoétika és poszthumán
  • V/6. A fiatal líra és az online nyilvánosság
  • V/7. Slam poetry
  • V/8. Felhasznált irodalom
• chevron_rightA prózafordulat
  • VI/1. A prózafordulat előzményei: Ottlik Géza és Mészöly Miklós munkásságának hatása a ’70-es, ’80-as években
  • VI/2. A prózafordulat poétikája
  • VI/3. A családregény műfaji hagyománya
  • VI/4. Az (ön)életrajzi regény és a memoár változatai
  • VI/5. Rövidtörténet, rövidpróza
  • VI/6. Szövegek hálójában: az új történelmi regény
  • VI/7. Felhasznált irodalom
• chevron_rightKisformák hálózata, idézéstechnika és újraírás: Esterházy Péter írásművészete
  • VII/1. A Termelési-regény (1979): paródia és szatíra
  • VII/2. Egy posztmodern „szöveggyűjtemény”: Bevezetés a szépirodalomba (1986)
  • VII/3. Harmonia caelestis (2000): a családregény újraértelmezése
  • VII/4. Idézettechnika, „szövegválogatás”
  • VII/5. Az elbeszélésszervezés átalakítása
  • VII/6. Nyelvi eseményszerűség
  • VII/7. A nagy elődök: Mikszáth, Kosztolányi és Márai újraértelmezése
  • VII/8. Felhasznált irodalom
• chevron_rightA kortárs magyar utazási irodalom
  • VIII/1. Az utazási irodalomról általában
  • VIII/2. Magyar irodalomtörténeti előzmények
  • VIII/3. Esterházy Péter: Hahn-Hahn grófnő pillantása
  • VIII/4. Krasznahorkai László: Az urgai fogoly; Rombolás és bánat az Ég alatt
  • VIII/5. Térey János: Protokoll
  • VIII/6. Felhasznált irodalom
• chevron_rightA kortárs magyar dráma
  • IX/1. Dráma- és színházelméleti alapvetések: a dráma irodalmi műnemének kapcsolata a színházzal mint művészi formával, a színház mint a kultúra megkettőződése
  • IX/2. A magyar dráma kulturális-történelmi öröksége, a hagyománynélküliség és a hagyományválasztás következményei
  • IX/3. Dráma – színház – nyilvánosság: az 1945 utáni kultúrpolitika hatása a magyar drámára és a színházra. Torlódottság és dramaturgiai hagyomány a 20. századi drámatörténetben
  • IX/4. Dramaturgiai innovációk Mészölytől Nádasig
  • IX/5. Dráma és színház a rendszerváltozás után
  • IX/6. Magyar dráma és magyar irodalom az ezredfordulón – örökség és innováció a drámaszerzők és a „színházcsinálók” darabjaiban
  • IX/7. Felhasznált irodalom

Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

Nyomtatott megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 615 076 1

DOI: 10.5484/9789636150761

Tankönyvünket jó szívvel ajánljuk egyetemi hallgatóknak, középiskolai tanároknak és diákoknak, valamint minden érdeklődő olvasónak, a tájékozódás és az elmélyülés céljából. Kétségtelenül nem olyan művekről szól, amelyek ismerős és könnyed megoldásokkal elébe mennének az olvasó várakozásainak (mint az ún. lektűrök), hanem olyan szövegekről, amelyek megalkotottságuk, sűrű szövésük, bonyodalmas összefüggéseik révén próbára teszik elvárásainkat, esztétikai tapasztalásuk kihívás elé állítja a befogadó ön- és világértelmezését. Nem könnyű és korántsem gyorsan olvasható műalkotásokról, hanem nagy ellenállást tanúsító szövegekről esik szó. Nagyságuk megértésének épp ez az ellenállás a titka, mert ami igazán "szép, az (mindgi) nehéz", ahogy Rilke mondaná. De ennek tudatosításával nem elriasztani, hanem bátorítani szeretnénk azokat, akik e kötetet a kezükbe veszik, abban a reményben, hogy máris a kortárs magyar irodalom rendszeres olvasói, vagy rövidesen azokká válnak. Megéri ugyanis az erőfeszítés, az előtanulmányok önmagában is szép munkája, mert ezáltal az esztétikai tapasztalat egy semmi mással nem pótolható nyelvművészeti dimenziója nyílik meg az olvasó számára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balajthy-bodi-szirak-a-kortars-magyar-irodalom//