Poszt-COVID

Tartalomjegyzék

• Poszt-COVID • A COVID–19 hatásai a jogrendszerre
• Impresszum
• Előszó
• chevron_rightLopakodó vagy rivalizáló természettudományos érvelés a jogban? • Tóth Judit
  • 1. Válaszfalak a tudományban
  • 2. A jogi érvelésről és sztochasztikus törvényszerűségekről
  • 3. Példák a természettudományos érvelés kiterjeszthetőségére és korlátaira
  • 4. Összegzés helyett
  • Irodalom
• chevron_rightA tudomány szerepe az alkotmányjogi érvelésben, különös tekintettel az emberi jogi kérdésekre • Bán-Forgács Nóra
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. Természettudományos érvek és a kötelező védőoltások
    • 2.1. Német Szövetségi Köztársaság
    • 2.2. Franciaország
    • 2.3. Az EJEB joggyakorlata a természettudományos érvelés tükrében
    • 2.4. Costa Rica
    • 2.5. Új-Zéland
    • 2.6. Magyarország
    • 3. Következtetések
  • Irodalom
• chevron_rightA rendkívüli állapot jog- és társadalomelmélete a COVID–19-világjárvány árnyékában • Matyasovszky-Németh Márton, Fábián Áron
  • 1. Bevezető gondolatok
  • 2. Agamben, a rendkívüli állapot és a COVID–19-világjárvány
  • 3. Arendt politikaelmélete mint lehetséges kiindulópont
  • 4. A rendkívüli állapot alternatív megközelítései
  • 5. Összefoglalás
  • Irodalom
• chevron_rightPoszt-COVID: ami velünk maradt, a különleges jogrend • Gárdos-Orosz Fruzsina
  • 1. Bevezetés
  • 2. A hatályos szabályozás rövid története
  • 3. A veszélyhelyzettel kapcsolatos tapasztalatok a kormány és az Országgyűlés viszonyrendszerében
  • 4. Az Alkotmánybíróság és az alkotmányossági kontroll tapasztalatai
  • 5. Összegzés
  • Irodalom
• chevron_rightAz igazságszolgáltatás ellenálló képessége a poszt-COVID-időszakban: a virtuális bírósági tárgyalások alkotmányossága a COVID–19-világjárvány tükrében • Chronowski Nóra, Szentgáli-Tóth Boldizsár, Bor Bettina
  • 1. Bevezetés
  • 2. Szakirodalmi áttekintés
  • 3. Módszertan
  • chevron_right4. A releváns esetjog
    • 4.1. Európa
    • 4.2. Ázsia
    • 4.3. Észak- és Dél-Amerika
  • 5. Az esetjogból levonható következtetések
  • 6. Következtetések
  • Irodalom
• chevron_rightAkadémiai szabadság és COVID • Pap András László
  • 1. Bevezetés: anyag, forma, módszer
  • 2. Akadémiai szabadság: fogalmi és tartalmi keretek
  • 3. Akadémiai szabadság, illiberális autokrácia, COVID
  • chevron_right4. Akadémiai szabadság, digitális tanterem, COVID
    • chevron_right4.1. Új technológiák, új sérülékenyégek
      • 4.1.1. Kritikus infrastruktúrák, adatlopás, rendszerhiba
      • 4.1.2. Hátrányos megkülönböztetés az „ed tech”-világban
      • 4.1.3. A kampuszrendészet ellentmondásosságai
      • 4.1.4. Tudományos kiadók és megfigyelés a digitális világban
    • chevron_right4.2. A megfigyelt digitális tanterem
      • 4.2.1. A digitális tanterem és a nemzetbiztonsági szolgálatok
      • 4.2.2. Külföldi kormányok a digitális tanteremben
      • 4.2.3. Szülők a digitális tanteremben
      • 4.2.4. Belső ellenőrzés a digitális tanteremben
  • 5. Záró megjegyzések
  • Irodalom
• chevron_rightVázlatos áttekintés a (természet)tudománynak a közigazgatási döntéshozatalban betöltött lehetséges szerepeiről – a hazai szabályozásra figyelemmel • Hoffman István
  • 1. Bevezetés
  • 2. A közigazgatási döntés – és a természettudományos szemlélet
  • 3. A természettudományos gondolkodás és megközelítés szerepe – általános kérdések a közigazgatás szervezetének, személyzetének és cselekményeinek tükrében
  • 4. Egy jól szervezett modell – természettudomány és hatósági eljárások
  • 5. A közigazgatás tervezési, normaalkotó és jogszabály-előkészítő tevékenysége és a műszaki és természettudományos szemlélet
  • 6. Válság és a (természet)tudomány – egy ambivalens viszonyrendszer vázlata
  • 7. Zárógondolatok
  • Irodalom
• chevron_rightA legújabb trendek a kiberbűnözésben és ezek hatása a kiberbiztonság jogi szabályozására – kiberfenyegetések és kiberreziliencia az Európai Unióban • Mezei Kitti, Nagy Tamás
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. A poszt-COVID-időszak trendjei a kiberbűnözésben és kihívásai a kiberbiztonságban
    • 2.1. Az adathalászat új technikái
    • 2.2. Mobil bankolás és banki csalások
    • 2.3. Mobilvírusok és zsarolóvírusok
    • 2.4. Kiberbiztonság és kiberreziliencia
  • 3. Összefoglalás
  • Irodalom
• chevron_rightAz élő halott? – Az államközi erőszak tilalmának anatómiája válságok tükrében • Hoffmann Tamás, Kajtár Gábor
  • 1. Bevezetés – A műtét sikerült, a beteg meghalt?
  • 2. A beteg halott, de köszöni, jól van
  • 3. Háború és béke
  • 4. Következtetések – Az élő halott?
  • Irodalom
• chevron_rightAntipluralizmus, munkaerőpiaci politika és a pandémia: a COVID–19 politikai felhasználása és társadalmi következményei Magyarországon • Gárdos Judit, Hungler Sára, Illéssy Miklós
  • 1. Bevezetés és módszertan
  • 2. Társadalmi párbeszéd az antiplurális „munkaalapú társadalomban”
  • 3. Foglalkoztatáspolitikák Magyarországon a COVID–19-világjárvány alatt
  • 4. A pandémia alatt hozott foglalkoztatáspolitikai döntések társadalmi hatásai
  • 5. Következtetések
  • Irodalom
• chevron_rightReziliencia és munkajog – a rövidített munkaidő modellje Franciaországban • Lőrincz Viktor Olivér
  • 1. Bevezetés
  • 2. Golyó, tál és perem: a rövidített munkaidő mint a rezilienciát növelő jogintézmény
  • 3. A rövidített munkaidő jelentősége
  • 4. A modell franciaországi változata
  • 5. A pandémia hatása a jogintézményre
  • 6. Összegzés
  • Irodalom
• chevron_rightA COVID–19 hosszú távú hatásai a kereskedelmi választottbíráskodásra külföldön és Magyarországon • Horváthy Balázs, Vadász Vanda
  • 1. Bevezetés – digitalizációs trend és a hirtelen jött pandémia kényszerhatása
  • chevron_right2. A választottbírósági eljárások és a pandémia nyomán előálló kihívások
    • 2.1. Az online választottbíráskodás előzményei és előfeltételei
    • 2.2. Tisztességes eljárással és a közvetlen szóbeli tárgyalással kapcsolatos alapvető elvárások
  • chevron_right3. Nemzetközi választottbírósági fórumok világjárványra adott válaszai
    • 3.1. Eljárási szabályok alkalmazása a megváltozott viszonyokra
    • 3.2. Reakciók az adatvédelmi és kiberbiztonsági aggályokra
  • chevron_right4. A pandémia hatása a magyarországi választottbíráskodásra
    • 4.1. A választottbíráskodásra vonatkozó belső jogszabályok
    • 4.2. Az eljárási gyakorlat és a COVID–19
    • chevron_right4.3. A COVID–19 a választottbíróság esetjogában
      • chevron_right4.3.1. A COVID–19 mint tényállási elem
        • 4.3.1.1. Teljesítés lehetetlenülése és vis maior esetek
        • 4.3.1.2. A COVID–19 hatása a jogviszony egyéb elemeire
      • 4.3.2. Online eljárás a COVID–19 okozta körülmények miatt
    • 4.4. Online eljárás a poszt-COVID-időszakban
  • 5. Összegzés – velünk marad-e az online választottbíráskodás?
  • Irodalom
• chevron_rightJogesetek világjárvány idején, avagy szemelvények az EUB és az EJEB esetjogából • Friedery Réka, Kecskés Gábor
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. Szemelvények az EUB vonatkozó joggyakorlatából
    • chevron_right2.1. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem
      • 2.1.1. Tagállamok közötti szabad mozgás: határellenőrzés
      • 2.1.2. Tagállamok közötti szabad mozgás: beutazási tilalom
      • 2.1.3. Tagállamon belüli szabad mozgás
    • 2.2. Kötelezettségszegési eljárás
    • 2.3. Megsemmisítés iránti kereset
  • chevron_right3. Szemelvények az EJEB vonatkozó joggyakorlatából
    • 3.1. Az EJEE alkalmazásának felfüggesztése és egyes elfogadhatatlansági kérdések
    • 3.2. Az EJEE-be és annak jegyzőkönyveibe foglalt jogokkal kapcsolatos néhány ügy
  • 4. Következtetések
  • Irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó – Társadalomtudományi Kutatóközpont

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 664 063 7

DOI: 10.1556/9789636640637

A HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete COVID–19-világjárványhoz kapcsolódó kutatásait lezáró kötet körvonalazza azokat a jogrendszert érintő, a közegészségügyi szükséghelyzethez köthető változásokat, amelyek várhatóan hosszabb távon is velünk maradnak majd. Kitérünk a különleges jogrend kereteire, a természettudományos érvek és a jogtudomány megváltozott viszonyára, az államszervezeti kérdésekre, valamint az alapvető jogok védelmének új kihívásaira.

Mindannyian átéltük a fertőzéstől való mindennapos félelmet, az éjszakai kijárási tilalmat, a szórakozóhelyek bezárását, az oktatás online térbe kerülését, az utazások tilalmát, arról azonban kevesebb szó esett, hogy ezeknek a jelenségeknek milyen jogi vonzatai voltak, amelyek kiterjedtek – sok esetben máig hatóan – az egész jogrendszerre.

Ajánljuk ezt a könyvet mindazoknak, akik érdeklődnek a jogi szabályozás iránt, és többet szeretnének megtudni arról, hogy a rendkívüli körülmények elmúltával hogyan változott a jogrend. A kötet problémaorientált elemzései hozzájárulhatnak ahhoz, hogy hasonló jövőbeli válsághelyzeteket felkészültebben, jogállami tudatossággal tudjunk kezelni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ban-forgacs-lorincz-mezei-szentgali-toth-poszt-covid//