Strukturalizmus az irodalomtudományban

Tartalomjegyzék

• STRUKTURALIZMUS AZ IRODALOMTUDOMÁNYBAN
• Impresszum
• BEVEZETÉS
• chevron_rightI. A STRUKTURALIZMUS MINT IRODALOMTUDOMÁNYI IRÁNYZAT
  • 1. Az irányzat mint a tudományos paradigma része
  • 2. A strukturalista irodalomtudomány és a filozófia
  • 3. A strukturalista irodalomtudományi irányzat történelmi helye
  • 4. A strukturalista irodalomtudomány és a nyelvészet
• chevron_rightII. A FUNKCIONÁLIS STRUKTURALIZMUS (JAN MUKAŘOVSKÝ)
  • 1. Az irodalom mint struktúra
  • 2. Az irodalmi struktúra mozgása
  • 3. Az irodalmi mű mint jel
  • 4. Az irodalmi mű mint érték
  • 5. Az irodalmi mű mint dolog
• chevron_rightIII. AZ ONTOLÓGIAI STRUKTURALIZMUS (ROMAN INGARDEN)
  • 1. Az irodalmi műalkotás létmódja
  • 2. Az irodalmi mű és konkretizációi
  • 3. Az irodalmi műalkotás struktúrája
  • 4. Az irodalmi mű esztétikai értéke
• chevron_rightIV. A STRUKTURALIZMUS UTÁN
  • 1. Strukturalizmus és neostrukturalizmus
  • 2. A marxizmus történetisége
  • 3. Az irodalomtudomány történetisége
• KITEKINTÉS

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 700 5

DOI: 10.1556/9789630597005

Munkámban az 1920-as évek közepétől 1948-ig nyomon követhető cseh strukturalizmus (J. Mukařovský, R. Jakobson, F. Vodička, R. Wellek stb.), a körülbelül 1930-tól 1945-ig létező lengyel úgynevezett integrális iskola (M. Kridl, K. Budzyk, F. Siedlecki, D. Hopensztand, S. Zółkiewski), valamint R. Ingarden irodalomtudományi nézeteit vizsgálom. Nem tárgyalom tehát a neostrukturalizmusnak minősíthető újabb cseh, szlovák, lengyel, orosz törekvéseket (L. Doležel, J. Levý, F. Miko, J. Sławiński, M. Głowiński, J. Lotman stb. nézeteit). Az 1910–1920-as évek orosz formalizmusát is – melynek V. Erlich úttörő érdemű monográfiája1 után nálunk is,2 másutt is3 több kitűnő összefoglalása született – csak oly mértékben említem, amennyiben az a későbbi fejlődés kiindulópontjául szolgált. A strukturalizmus egészére tett megállapításaim azonban természetesen vonatkoznak az orosz formalizmusra is.

Lezárt korszakról van tehát szó, mely a húszas évek végétől 1945–1948-ig tartott (nem számítva R. Ingarden haláláig, 1970-ig példamutatóan és megingathatatlanul egységes munkásságát), s amelyet időrendi fejlődésében követek végig. Célkitűzésem ennek ellenére nem tudománytörténeti. Azt szándékozom kideríteni, hogy milyen rendszert hagyott ránk a strukturalizmus, s ez milyen mértékben és milyen módon hasznosítható napjainkban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bojtar-strukturalizmus-az-irodalomtudomanyban//