Immanuel Kant

Tartalomjegyzék

• Immanuel Kant
• Impresszum
• Előszó a második kiadáshoz
• Elöljáróban
• chevron_rightA gondolkodástörténet fordulata
  • Immanuel Kant élete
  • Művei
• chevron_rightA tiszta ész kritikája. Mit tudhatok?
  • Indokok Kant Kritikájának olvasására
  • A tiszta ész kritikája szerkezete
  • chevron_rightElőszó az első kiadáshoz
    • Rendszerelméleti Kant
    • A vizsgálat iránya
  • Előszó a második kiadáshoz
  • chevron_rightBevezetés A tiszta ész kritikájához
    • A módszer (a priori – a posteriori ítéletek)
    • Metafizika (analitikus – szintetikus ítéletek)
  • A mű felépítése
  • chevron_rightA transzcendentális esztétika
    • Alapvető ismeretelméleti fogalmak
    • Fogalmi felépítés more mathematico
    • A tér
    • Az idő
    • A transzcendentális esztétika bírálatai
  • A transzcendentális logika
  • chevron_rightA transzcendentális analitika
    • A tiszta értelmi fogalmak, a kategóriák
    • A kategóriák metafizikai dedukciója
    • A kategóriák transzcendentális dedukciója
    • A kategóriák eredete és függetlensége
    • Kant dedukciófogalma a kritikai korszakban
    • A dedukció fogalma
    • Történeti aspektus. Dedukciós iratok – Deduktionsschriften
    • A dedukciók gyakorlata
    • A jogi dedukció argumentatív formája
    • A transzcendentális dedukció stílusa
    • A bizonyítás módszere
    • Reflexió (Überlegung)
    • Vizsgálat (Untersuchen)
    • Az appercepció egysége
    • A kategóriák transzcendentális dedukciójának érvelési struktúrája
  • chevron_rightA kategóriák transzcendentális dedukciója
    • A transzcendentális dedukció első lépése (15–21. §). A transzcendentális öntudat minden szintézis eredete – Kategóriák nélkül nincs objektív megismerés
    • A megismerés szintézisének eredete a transzcendentális öntudat (15–17. §)
    • A kategóriák adják az egységet (18–20. §)
    • A transzcendentális dedukció második lépése (22–27. §). A kategóriák alkalmazásának határa: a lehetséges tapasztalat köre
    • Az önismeret
    • Eredetdimenzió – ismeret és önismeret, gondolkodás és önelgondolás (Heidegger)
    • A természet ismerete
  • chevron_rightAz alaptételek analitikája
    • A tiszta értelmi fogalmak sematizmusa
    • A tiszta ész alaptételeinek rendszere
    • A matematikai alaptételek: a szemlélet axiómái és az észlelés anticipációi
    • A dinamikai alaptételek: a tapasztalat analógiái és az empirikus gondolkodás posztulátumai
    • Az idealizmus cáfolata
  • chevron_rightA transzcendentális dialektika – Valódi harc vagy bábjáték?
    • A tévkövetkeztetések szerkezete
    • A tiszta ész paralogizmusai – a racionális pszichológia kritikája
    • A tiszta ész paralogizmusa
    • A tiszta ész antinómiája – A kozmológia mint filozófiai diszciplína kritikája
    • A tiszta ész ideálja – a természetes teológia kritikája
  • chevron_rightA módszer transzcendentális tana
    • A tiszta ész diszciplínája
    • A tiszta ész kánonja, architektonikája és története
• chevron_rightA gyakorlati ész kritikája. Mit tegyek?
  • chevron_rightA gyakorlati ész fogalmai
    • Az erkölcsiség fogalma. A jó akarat – a teljességgel jó ideája
    • A kategorikus imperatívusz. Az erkölcsiség fogalma, véges észlényekre alkalmazva
    • A maximák
    • Az általánosítás
    • A kategorikus imperatívusz procedúra
    • Az akarat autonómiája
    • A morális törvény hitelesítése és igazolása
    • Az ész ténye
    • A jó hat fogalma Kantnál – John Rawls szerint
    • Formális invencionizmus, tartalmi konstruktivizmus, esetleges szükségszerűség
    • A mű előzményei
  • chevron_rightA mű felépítése
    • Előszó A gyakorlati ész kritikájához
    • Bevezetés A gyakorlati ész kritikájához
  • chevron_rightA tiszta gyakorlati ész analitikája
    • A tiszta gyakorlati ész alaptételei
    • A tiszta gyakorlati ész tárgyának fogalma
    • Gyakorlati ítélőerő
    • Érzékiség a moralitásban – a tisztelet mint mozgatórugó
    • A tiszta gyakorlati ész analitikájának kritikai megvilágítása
  • A tiszta gyakorlati ész dialektikája
• chevron_rightAz ítélőerő kritikája
  • A harmadik kritika különössége
  • Előszó Az ítélőerő kritikájához
  • chevron_rightBevezetés Az ítélőerő kritikájához
    • Elméleti és gyakorlati filozófia egysége
    • A természet formális célszerűsége elvének transzcendentális dedukciója
    • A természet célszerűségének esztétikai és logikai megjelenítése
  • chevron_rightAz esztétikai ítélőerő analitikája
    • A szép analitikája
    • A minőség (1–5. §)
    • A mennyiség (6–9. §)
    • A viszony (10–18. §)
    • A modalitás (18–22. §)
    • A fenséges analitikája
    • A matematikai fenséges
    • A dinamikai fenséges
    • Az esztétikai reflektáló ítéletek természete
    • A tiszta esztétikai ítéletek dedukciója
    • Az ízlés elve: az általában vett ítélőerő szubjektív elve (35. §)
    • Az ízlésítéletek dedukciója (36–38. §)
    • Az ízlés meghatározásai (39. §)
    • A kész ízlésítélethez érdek is kapcsolódhat (41. §)
    • Az ízlésítélet és a morális ítélet érzése (42. §)
    • A művészet (43–45. §)
    • A művészet alkotója, a zseni
    • Miért nem mindenki zseni?
  • chevron_rightAz esztétikai ítélőerő dialektikája
    • Szépség és erkölcsiség
    • Az ízlés módszertana
  • chevron_rightA teleológiai ítélőerő analitikája
    • A szervezetek célszerűsége
    • A célszerűség
    • A teleológia regulatív funkciója
  • chevron_rightA teleológiai ítélőerő dialektikája
    • A természet célszerűsége
    • Különös értelmünk és az ítélőerő
• chevron_rightA vallás a puszta ész határain belül
  • A vallásfilozófiai mű értelmezési lehetőségei
  • A vallásfilozófiai mű címe
  • A rossz, a jó és az emberi természet
  • A jó és a rossz elv harca az ember fölötti uralomért
  • Az ember: gyökeresen rossz?
  • A jó princípium harca az emberért
  • A jó elv felülkerekedése
  • A jó elv érvényesítése
  • Isten vallási szolgálata általában
• chevron_rightA tiszta közösségi ész kritikája Kant jog- és államelmélete
  • A jog a priori felépítésének fogalmi előkészítése
  • Igazságosság az egyén felől kiindulva: a magánjog
  • A magánjog mint axiomatika
  • Jog-ismeretelméleti kérdés
  • A magánjog minden jog alapja
  • A jogállapot
  • A jogállapot feltétele a közjog
  • Az államjog
  • Az állam eredete: szerződés
  • Az ellenállás joga
  • Jogbiztonság a gravitáció erejével
  • Az állami büntetőjog
  • A nemzetközi jog
  • A világpolgári jog
  • Az örök béke
• chevron_right„Mit szabad remélnem?” Kant történelemfilozófiája
  • Az emberiség egyetemes történetének eszméje világpolgári szemszögből
  • Az emberi történelem feltehető kezdete
  • chevron_rightAz örök békéről
    • Előcikkelyek
    • Végleges cikkelyek
    • Az ördögök népe
• Kant életrajzi adatai
• chevron_rightBibliográfia
  • Források
  • Irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 740 2

DOI: 10.1556/9789634547402

Boros János (Pécs, 1954), a Pécsi Tudományegyetem tanára. Filozófiai tanulmányait Svájcban, Németországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban végezte. Alapvető szerepet játszott a pécsi egyetemen a filozófia szak (1992) és a filozófia doktori iskola (2002) létrehozásában. Jelen kötet a tizenharmadik monográfiája, mely bevezetést kíván adni Immanuel Kant (1724–1804) filozófiájába, műveinek olvasásába. „Sapere aude!”, azaz „Legyen bátorságod saját értelmedet használni!” – szólította föl kortársait az újkor legjelentősebb filozófusa, a gondolkodástörténet egyik legnagyobb alakja. Az elmúlt kétszáz évben nyilvánvalóvá vált, hogy Kant jelentőségében és hatásában egyenrangú a rendszeres gondolkodást és a tudományokat megalapozó antik görög filozófusokkal, Szókratésszel, Platónnal és Arisztotelésszel. „Szókratész módszerével, azaz ellenlábasunk tudatlanságának napnál világosabb bizonyításával örök időkre végeztünk az erkölcsöt és a vallást támadó minden ellenvetéssel”, állította a nagy német gondolkodó. Napjainkra egyetlen filozófiai, humántudományi irányzat vagy iskola sem képzelhető el az ő hatása nélkül, sőt agykutatók és neurológusok is egyre nagyobb figyelmet szentelnek írásainak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-immanuel-kant//