Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban

Tartalomjegyzék

• Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban
• Impresszum
• chevron_right1. Bevezetés
  • 1.1. A magyar utópizmus Közép-Európa állandósult köztes állapotában
  • 1.2. A liminalitás fogalma
  • chevron_right1.3. Utópizmus az irodalomban és a politikában
    • 1.3.1. Utópia és többértelműség
    • 1.3.2. Utópia: valóság és fikció
    • 1.3.3. Utópia és utópizmus
    • 1.3.4. A szerzői szándék
    • 1.3.5. Utópia és disztópia
  • chevron_right1.4. Az utópikus és disztópikus szövegek irodalomban elfoglalt helye
    • 1.4.1. A disztópia műfajának fejlődése
    • 1.4.2. Disztópia és szatíra
  • chevron_right1.5. Utópia és ideológia
    • 1.5.1. Politika és irodalom
• chevron_right2. Az utópikus eszmék elterjedése Magyarországon
  • 2.1. Utópia korai fogadtatása a vallási viták keretében
  • chevron_right2.2. A magyar utópikus irodalom rövid áttekintése
    • 2.2.1. A 18. század
    • 2.2.2. A 19. század
    • 2.2.3. Disztópia a 20. században
  • chevron_right2.3. Morus Tamás Utópiájának magyar fordításai
    • 2.3.1. Utópia paratextusai
    • 2.3.2. Utópia a magyar antológiákban
  • 2.4. Morus 19. és 20. századi recepciója katolikus részről
  • 2.5. Összefoglalás
• chevron_right3. A felvilágosodás mérsékelt optimizmusa: Bessenyei Totoposzban
  • 3.1. Bessenyei utópikus nézetei
  • 3.2. Tartalmi összefoglaló
  • 3.3. A kiadások története és a könyv recepciója
  • chevron_right3.4. Totoposz részletes elemzése
    • 3.4.1. A közjó eszménye
    • 3.4.2. Arténis királynő és Mária Terézia
    • 3.4.3. Totoposz társadalmi felépítménye és eszménye
    • 3.4.4. A vallás Totoposzban
    • 3.4.5. Disztópia utópiában
  • chevron_right3.5. Számos antitézis egysége
    • 3.5.1. Az utópikus szöveg poliszemikus és polifónikus jellege
  • chevron_right3.6. Értelem és természet
    • 3.6.1. A szokások szerepe
  • 3.7. Összegzés
• chevron_right4. Félresikerült utópiák az emberiség történelmében – Madách Imre: Az ember tragédiája
  • 4.1. A szerző
  • chevron_right4.2. A dráma
    • 4.2.1. A tizenöt szín
  • chevron_right4.3. A Tragédia utópikus és disztópikus értelmezési lehetőségei
    • 4.3.1. Tézisek és antitézisek az értelmezés folyamatában
    • 4.3.2. A fejlődés gondolata
  • chevron_right4.4. Demokrácia a Tragédiában
    • 4.4.1. Az athéni szín
    • 4.4.2. A tömeg uralma
  • 4.5. Falanszter-szín
  • 4.6. Összefoglalás
• chevron_right5. fejezet. A magyar irodalom legvaskosabb utópiája
  • 5.1. Utópikus elemek Jókai műveiben
  • chevron_right5.2. A jövő század regénye
    • chevron_right5.2.1. Az előszó
      • 5.2.1.1 A nemzetfogalom
      • 5.2.1.2 A tudományba vetett hit
    • 5.2.2. A képzeletbeli 20. század vívmányai
    • 5.2.3. A regény cselekményének áttekintése
    • 5.2.4. A repülőgép és utópikus következményei
    • 5.2.5. A nők helyzete Jókai utópiájában
    • 5.2.6. A megvalósult utópia: az „Otthon” nevű település
    • 5.2.7. Az utópikus modell globális hatásai
    • 5.2.8. Kin-Tseu: Egy természetes utópia az utópián belül
  • 5.3. Egyéni törekvések kontra strukturalista történelemszemlélet
  • 5.4. Konklúzió
• chevron_right6. fejezet. Gulliver Magyarországon: Karinthy Frigyes Faremido és Capillária című művei
  • 6.1. A szerző
  • 6.2. Karinthy és Szathmári gulliveriádái
  • chevron_right6.3. Robotok Čapek előtt Faremidoban
    • 6.3.1. A cselekmény áttekintése
    • 6.3.2. Szolaszi, a mechanikus értelem
    • 6.3.3. Emberek és gépek
    • 6.3.4. Pesszimista végkövetkeztetés
  • chevron_right6.4. Capillária
    • 6.4.1. Levél H. G. Wells-hez mint bevezető
    • 6.4.2. Gulliver hatodik utazása
    • 6.4.3. A bullokok
    • 6.4.4. Az oihák érzékisége
    • 6.4.5. A bullokok között
  • 6.5. Konklúzió
• chevron_right7. Disztópia Magyarországon a két világháború közötti: Elza pilóta avagy a tökéletes társadalom
  • 7.1. A szerző
  • 7.2. Elza pilóta - a regény bemutatása
  • chevron_right7.3. A társadalom az Elza pilótában
    • 7.3.1. Az Örök Harc mint társadalmi rendszer
    • 7.3.2. Kultúra és individualizmus
    • 7.3.3. A generációk közötti különbségek
  • chevron_right7.4. Élet a halál közelségében
    • 7.4.1. Promiszkuitás
    • 7.4.2. Férfiak és nők
  • 7.5. A Kis Föld
  • 7.6. A repülés a magyar utópikus irodalomban
  • 7.7. Összegzés
• chevron_right8. Szathmári Sándor disztópiái: a humanitás pozitivista leegyszerűsítése
  • 8.1. Az író
  • 8.2. Hiába
  • chevron_right8.3. A Kazohinia világa
    • 8.3.1. Swift és Szathmári
    • 8.3.2. Kazohinia – utópia vagy disztópia
    • 8.3.3. Az emberi természet tökéletesíthetősége
    • 8.3.4. A szimbolizmus transzcendenciája
    • 8.3.5. A behinek: a pozitivizmus ellenpontja
    • 8.3.6. A vezérlő elv: a kazo
    • 8.3.7. Disztópia és politikai ideológia a Kazohiniában
    • 8.3.8. Az anarchizmus mint párhuzam
  • chevron_right8.4. Szathmári novellái
    • 8.4.1. A Gépvilág
    • 8.4.2. A kompofon és más novellák
  • 8.5. Konklúzió
• 9. Összegzés
• Bibliográfia

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 184 9

DOI: 10.1556/9789636641849

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban Szerző: Czigányik Zsolt Utópia és disztópia kapcsán elsősorban angolszász szerzőkre szoktunk gondolni, pedig a műfaj, illetve jelenség a magyar kultúrában is régóta jelen van. Ez a kismonográfia az első próbálkozás a magyar irodalomban elszórtan megtalálható utópikus és disztópikus írások koherens hagyományként való értelmezésére. A kötet bemutatja a régi magyar irodalom és a Magyarországon alkotó külföldi szerzők (mint Jacobus Paleologus és Johannes Comenius) utópikus írásait, Morus szövegének fordítás- és hatástörténetét, majd részletes elemzéseket közöl a XIX. és a XX. század első felének legfontosabb utópikus műveiről. Ezek a művek gyakran ismert, kanonikus szerzők (Bessenyei György, Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Babits Mihály) olyan írásai, melyek ritkán vannak a figyelem középpontjában, mások pedig, mint Szathmári Sándor Kazohiniája, kimondottan az utópikus hagyomány szempontjából fontosak, míg Az ember tragédiáját a kötet újszerű szempontból mutatja be. Az elemzések, az utópia műfajának megfelelően, az irodalmi hermeneutika módszereit a politikatudomány és az eszmetörténet eszközeivel egészítik ki. A könyv egyik fontos állítása, hogy a magyar utópizmusra (ahogy általában a magyar kultúrára) nagy hatással van a közép-európai régió köztes, liminális helyzete kelet és nyugat között, mely befolyásolja a hatalmi struktúrákat, a társadalmi és politikai rendet, és az ezekre reflektáló utópikus szövegeket. A műelemzések megközelítésére nagy hatással volt a mai interdiszciplináris utópiakutatás, különösen Lyman Tower Sargent, Gregory Claeys és Fátima Vieira munkássága. Kiemelt jelentőséget kap a magyar és a brit hagyományok kapcsolata, különösen Jonathan Swift és H. G. Wells recepciója. A kötet először angol nyelven 2023-ban Utopia between East and West in Hungarian Literature címen jelent meg a Palgrave Macmillan kiadónál. https://link.springer.com/book/10.1007/978-3-031-09226-8 Fordító: Ébényi Anna

Hivatkozás: https://mersz.hu/cziganyik-utopia-kelet-es-nyugat-kozott//