Braun Róbert

Vállalati társadalmi felelősségvállalás

A vállalatok politikája


Politikai CSR

Azok a megatrendek, melyek a huszonegyedik század társadalmi és politikai folyamatait meghatározták, a vállalatok működését sem hagyták érintetlenül. A globalizáció meggyengítette a korábbi vesztfáliai nemzetállami rendet, mely az üzleti szféra – így a vállalatok, érintettek, piacok – együttműködésének, szabályozásának alapját jelentette, a demográfiai változások új generációs struktúrákat, identitásmodelleket hívnak életre, míg az egészségügyi forradalom nyomán meghosszabbodó élet új életpálya-stratégiákat igényel. A környezeti és klímaváltozás olyan kontextust teremt, melyben az ökopolitikai kérdések felértékelődnek, és a Föld ökoszisztémájának valamennyi szereplője cselekvő és felelős részesévé válik az ökológiai folyamatoknak. Az urbanizáció és a városiasodás új kultúrát, új identitásokat hoz létre, ehhez új értékrendek kapcsolódnak, a városias élet pedig új érintetti viszonyokat, újfajta, egyenrangúságra épülő ökoszisztémákat, együttműködési modelleket teremt. A digitalizáció, az új összekötöttség és technológiai konvergencia az érintettek között új kommunikációs csatornákat és formákat hoz létre, támogatja és erősíti a két- vagy többirányú, egyenrangúságra épülő kommunikációs modelleket és gyakorlatokat. Az ubiquus technológia (mobil eszközök, a dolgok/tárgyak internete) a politikai részvétel új lehetőségeit kínálja, a vélemény- és akaratnyilvánítás új struktúráit és módjait teremtheti meg. A közösségiség új értékpolitikai viszonyokat teremt, az együttműködések, közös identitások új formái jönnek létre, a fogyasztás, a munkahelyválasztás, a munka és magánélet egyensúlyának megteremtése tudatosabbá és értékvezéreltebbé válik. Mindezek nyomán radikálisan átalakulnak a vállalatok és érintettjeik viszonyai, új kommunikációs csatornák, új cselekvési terek, eddig nem ismert kihívások születnek, melyek új vállalati működési modelleket és azok új elméleti megalapozását igénylik.

Vállalati társadalmi felelősségvállalás

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 762 3

Felnőtt döntéshozóknak ajánlom ezt a könyvet. A friss és egyre inkább teret nyerő jelenségek rendszerbe rendezése igazi szakmai kihívás. A gondolkodásra késztető könyvek jók. Az is, ha a gondolatokért az olvasónak is meg kell küzdenie. A gazdaságilag is indokolható, jó ügyekért tett tevékenységek új dimenzióba helyezik a cégek-emberek-társadalom kapcsolatot. A társadalmilag fontos ügyekért való tevékenykedést inspirálhatják a könyvben felvetett paradigmaváltás megvalósult kifejeződésének példái. Ma már nem a társadalom óhaja, hanem a piacképesség feltétele, hogy a vállalatok tettekkel fejezzék ki a társadalom iránti felelősségüket. Ehhez mindenkinek tanulni kell.

Törőcsik Mária, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem

Azt, hogy a vállalatok különbözőképpen vonják be az „érintetteket" működésükbe, eddig is tudtuk. Azt, hogy a bankok is egyfajta vállalatok - ezt is tudtuk. Azt, hogy az érintettek bevonása hol sikeres, hol kevésbé sikeres, de a vállalati működés lényegileg csak akkor eredményes, ha az érintettek bevonása megtörténik - ezt is sejtettük. Akkor minek végigolvasni egy több száz oldalas könyvet? Nos, például azért, hogy túllépjünk azon a közhelyen, hogy az „érintettek" a fogyasztók, a partnerek, a munkavállalók és a tulajdonosok. Hogy megértsük, hogy az érintettek „nem pusztán személyek, hanem emberek, érintettek csoportjai, szervezetek, más vállalatok, vállalatok és szervezetek csoportjai, néha teljes országok". Ebből következik, hogy a felelős vállalati működés nem más, mint számos lépés az érintetti demokrácia elérése érdekében. Azért is el kell olvasnunk a könyvet, hogy a felelős vállalati működésről gondolkodva ne rekedjünk meg az általános közhelyeknél. Gyakorló vállalatvezetőknek, igazgatósági tagoknak egyaránt jól kezelhető kézikönyv, amiben akár egy-egy igazgatósági döntés előtt is találunk a döntést segítő útravalót. Valójában arról az örök emberi dilemmáról szól a könyv, hogy miért érdemesebb „Jónak", mint „Rossznak" lenni. Persze mindez csak olyan társadalmi-piaci közegben működik, ahol a törvények hozói is úgy gondolják, hogy a játékszabályok az egyenlő játéktér érdekében alakulnak, és arra valók, hogy mindenki betartsa őket.

Király Júlia, igazgatósági tag, KBC Bank Group, Brüsszel

Hivatkozás: https://mersz.hu/braun-vallalati-tarsadalmi-felelossegvallalas//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave