Braun Róbert

Vállalati társadalmi felelősségvállalás

A vállalatok politikája

Mi a CSR?

Amikor a hetvenes évek végén a Body Shop megszületett egy kis vidéki angol garázsban, az üzlet és a társadalmi értékek világát kínai fal választotta el egymástól. Az üzlet világának alakítói Milton Friedman gondolatait vallották az üzlet szereplőinek felelősségéről. Friedman szerint az üzletember kizárólagos felelőssége a profit termelése és a tulajdonosok pénzügyi elvárásainak teljesítése, aki aztán pénzéből siker esetén önként adhat olyanoknak, akiknek vágyai és szakértelme a társadalom világának jobbítását célozza (Friedman, 1970). Időközben azonban sokat változott a világ, és legfőképpen megváltozott az üzlet szerepe, jelentősége, ahogyan – a globális kapitalizmus társadalomformáló ereje okán – megváltozott az üzleti világgal kapcsolatos társadalmi elvárás is. A vállalatra ma már nem transzmissziós szíjként tekintünk a tulajdonosok és a fogyasztók között, amelynek célja, hogy a fogyasztók javakhoz és szolgáltatásokhoz, a tulajdonosok pedig haszonhoz jussanak. A vállalat egy komplex társadalmi hálózat befolyásos szereplője, melynek működése számos egyén és csoport életét befolyásolja, jelentős mértékben a még meg sem születettekét is. Ez a folyamat kétirányú, hiszen ugyanezen érintettek a vállalat működésére is jelentős hatással vannak: ők termelik a gazdasági értéket – munkavállalóként, fogyasztóként, tulajdonosként –, amiképpen ők adják az „engedélyt a működésre”, szabályozóként a szó szoros értelmében, fontos ügyeket, eszméket képviselő csoportok, szervezetek képviselőiként átvitt, ám nem kevésbé meghatározó értelemben. Így a vállalatokat az érintettek bonyolult hálózata veszi körül, melyben a kommunikáció nem egyirányú, hanem sokszálú, és mindenki befolyásol mindenkit annak érdekében, hogy közösen részesüljenek a létrejött értékekből vagy hozzák létre azokat, és ezért „engedélyt adjanak a működésre”.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 762 3

Marketing Gazdaság

Felnőtt döntéshozóknak ajánlom ezt a könyvet. A friss és egyre inkább teret nyerő jelenségek rendszerbe rendezése igazi szakmai kihívás. A gondolkodásra késztető könyvek jók. Az is, ha a gondolatokért az olvasónak is meg kell küzdenie. A gazdaságilag is indokolható, jó ügyekért tett tevékenységek új dimenzióba helyezik a cégek-emberek-társadalom kapcsolatot. A társadalmilag fontos ügyekért való tevékenykedést inspirálhatják a könyvben felvetett paradigmaváltás megvalósult kifejeződésének példái. Ma már nem a társadalom óhaja, hanem a piacképesség feltétele, hogy a vállalatok tettekkel fejezzék ki a társadalom iránti felelősségüket. Ehhez mindenkinek tanulni kell.

Törőcsik Mária, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem

Azt, hogy a vállalatok különbözőképpen vonják be az „érintetteket" működésükbe, eddig is tudtuk. Azt, hogy a bankok is egyfajta vállalatok - ezt is tudtuk. Azt, hogy az érintettek bevonása hol sikeres, hol kevésbé sikeres, de a vállalati működés lényegileg csak akkor eredményes, ha az érintettek bevonása megtörténik - ezt is sejtettük. Akkor minek végigolvasni egy több száz oldalas könyvet? Nos, például azért, hogy túllépjünk azon a közhelyen, hogy az „érintettek" a fogyasztók, a partnerek, a munkavállalók és a tulajdonosok. Hogy megértsük, hogy az érintettek „nem pusztán személyek, hanem emberek, érintettek csoportjai, szervezetek, más vállalatok, vállalatok és szervezetek csoportjai, néha teljes országok". Ebből következik, hogy a felelős vállalati működés nem más, mint számos lépés az érintetti demokrácia elérése érdekében. Azért is el kell olvasnunk a könyvet, hogy a felelős vállalati működésről gondolkodva ne rekedjünk meg az általános közhelyeknél. Gyakorló vállalatvezetőknek, igazgatósági tagoknak egyaránt jól kezelhető kézikönyv, amiben akár egy-egy igazgatósági döntés előtt is találunk a döntést segítő útravalót. Valójában arról az örök emberi dilemmáról szól a könyv, hogy miért érdemesebb „Jónak", mint „Rossznak" lenni. Persze mindez csak olyan társadalmi-piaci közegben működik, ahol a törvények hozói is úgy gondolják, hogy a játékszabályok az egyenlő játéktér érdekében alakulnak, és arra valók, hogy mindenki betartsa őket.

Király Júlia, igazgatósági tag, KBC Bank Group, Brüsszel

Hivatkozás: https://mersz.hu/braun-vallalati-tarsadalmi-felelossegvallalas//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero