A politika mint egyéni és közösségi tevékenység egy lehetséges meghatározás szerint a szükségszerűen sokszintű társadalmi tagoltságból származó ellentéteket és konfliktusokat társadalmilag feloldható vagy társadalmilag kihordható és elfogadott ellentétekké és hierarchiákká alakítja át. Olyan intézményesült tevékenység tehát, mely hatalmi erők rendszerében és hatalmi erők között zajlik, és az ellentétek és konfliktusok kihordásának társadalmilag elfogadott intézményi kereteit teremti meg. Ezt a meghatározást a freemani érintettelmélet kontextusában leírt üzleti működésre alkalmazva azt mondhatjuk, hogy a vállalat működése mint érintettek sokszínű mátrixa a vállalati működés komplexitásából, a célok és érdekek különbözőségéből adódóan sokszínű érintetti tagoltságot eredményez, mely a hagyományos társadalom működéséhez hasonlóan igényli azt, hogy az e tagoltságból származó konfliktusok feloldható vagy elfogadott és kezelhető ellentétekké, intézményi hierarchiákká és rendszerekké alakuljanak. Amint arról már korábban volt szó, a habermasi diskurzusetika és erre épülő politikai vállalati felelősségvállalás az intézményesült diskurzív folyamatokban – a nyilvános párbeszéd tereinek intézményesülésében, valamint a társadalmi akaratformálás vállalati részvétellel zajló folyamatainak módozataiban – látja az érintetti demokrácia és egyenrangúságra épülő felelősségvállalás politikai modelljét. A beck-i kockázat-társadalom modell alapján ugyanakkor nem a döntések racionális igazolhatósága, hanem a következmények elfogadása, valamint a konszenzus folyamatos felülvizsgálatának lehetősége teremti meg az érintetti konfliktusok intézményes feloldásának lehetőségét. Ebben a megközelítésben az érintetti demokrácia, egyenrangúság és érintetti részvétel megvalósulásának garanciája olyan érintetti-politikai intézmények létrehozása, mely intézmények nem univerzális érvényességű etikai megállapodásokat, hanem a következmények felől közelítő időleges és kölcsönös szándékkal megváltoztatható érintetti konszenzusok létrehozását tekintik céljuknak. A szükségszerű érintetti konfliktusok kezelésének intézményi keretei – vagyis a deliberatív érintetti részvételi demokrácia – megteremtéséhez a deliberatív konszenzusra épülő következmények közös elfogadását és az ezen nyugvó társadalmi legitimációt kell létrehozni. A felelős működés tehát meghaladja az üzleti működés hagyományos érintetti-társadalmi hierarchiájának kereteit, és ezzel új, korábban nem észlelt érintetti ellentéteket és konfliktusokat jelenít meg, valamint azt célozza, hogy ezen érintetti ellentétek és konfliktusok érintetti párbeszédre épülő deliberatív intézményi keretek között és a TBL elveinek legitimációján nyugvó akaratformálási folyamatokban nyerjenek feloldást vagy váljanak hierarchikusan és intézményesen kezelhetővé.