Nemzetközi számvitel
2.4.6. Megjegyzések (note disclosures)
- Számviteli politika lényeges részeinek bemutatása (például üzleti év fordulónapja).
- Készletértékelési eljárások bemutatása, év végi értékelések.
- Befektetési tükör (állománynövekedések, illetve -csökkenések, átsorolások jogcímenként stb.).
- Kötelezettségek részletezése esedékesség, kamat stb. jogcímenként.
- Tulajdonosi részvénytőke kimutatása.
- Lényeges számviteli becslések bemutatása.
- Halasztott adók elszámolása.
- A mérleg fordulónapja és a mérleg kibocsátási napja közötti időszak lényeges eseményei.
Tartalomjegyzék
- Nemzetközi számvitel
- Impresszum
- Előszó
- Bevezetés
- 1. A számvitel globalizálódása
- 2. Nemzetközi számviteli rendszerek
- 2.1. Az Európai Unió számvitele
- 2.2. Az Egyesült Királyság számviteli sajátosságai
- 2.2.1. Mérleg
- 2.2.2. Eredménykimutatás
- 2.2.3. Cash flow jelentés
- 2.2.4. Kiegészítő információk
- 2.2.5. Eszközök és kötelezettségek
- 2.2.6. Tulajdonosi érdekeltség
- 2.2.7. Nyereség és veszteség
- 2.2.8. Tulajdonostól kapott osztalék és a tulajdonos számára fizetett osztalék
- 2.2.9. Értékelés
- 2.2.10. Konszolidáció
- 2.2.1. Mérleg
- 2.3. A német számvitel sajátosságai
- 2.4. Az Amerikai Egyesült Államok Általánosan Elfogadott Számviteli Alapelvei (US GAAP)
- 2.4.1. Mérleg
- 2.4.2. Mérlegtételek értékelése
- 2.4.3. Eredménykimutatás
- 2.4.4. Cash flow kimutatás
- 2.4.5. Éves jelentés szöveges része
- 2.4.6. Megjegyzések (note disclosures)
- 2.4.7. Könyvvizsgálói jelentés
- 2.4.8. A vezetés kiegészítései, elemzései
- 2.4.9. Vezetők részvényesekhez szóló levele
- 2.4.10. Az US GAAP további sajátosságai
- 2.4.1. Mérleg
- 2.5. A Nemzetközi Számviteli Standardok (IAS)
- 2.6. Nemzetközi számviteli szervezetek
- 2.7. Hatályos nemzetközi standardok
- 2.7.1. Keretszabály az éves beszámoló elkészítéséhez és közzétételéhez
- 2.7.2. Keretelvek
- 2.7.3. A számviteli standardok tartalmi jellemzői
- 2.7.3.1. IAS 1. Pénzügyi kimutatások prezentálása
- 2.7.3.2. IAS 2. Készletek
- 2.7.3.3. IAS 7. Cash flow kimutatás
- 2.7.3.4. IAS 8. Számviteli politika, számviteli becslés és változásai, számviteli hibák
- 2.7.3.5. IAS 10. Beszámolási időszakot követő események
- 2.7.3.6. IAS 11. Beruházási szerződések
- 2.7.3.7. IAS 12. Jövedelemadók
- 2.7.3.8. IAS 16. Tárgyi eszközök (ingatlanok, gépek és berendezések)
- 2.7.3.9. IAS 17. Lízing
- 2.7.3.10. IAS 18. Bevételek
- 2.7.3.11. IAS 19. Munkavállalói juttatások
- 2.7.3.12. IAS 20. Állami támogatások elszámolása
- 2.7.3.13. IAS 21. Az átváltási árfolyamok változásának hatásai
- 2.7.3.14. IAS 23. Hitelfelvételi költségek
- 2.7.3.15. IAS 24. Kapcsolt felekre vonatkozó közzétételek
- 2.7.3.16. IAS 27. Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások
- 2.7.3.17. IAS 28. Társult vállalkozásokban lévő befektetések
- 2.7.3.18. IAS 29. Pénzügyi beszámolás a hiperinflációs gazdaságokban
- 2.7.3.19. IAS 31. Közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek
- 2.7.3.20. IAS 33. Egy részvényre jutó eredmény
- 2.7.3.21. IAS 36. Eszközök értékvesztése
- 2.7.3.22. IAS 37. Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések
- 2.7.3.23. IAS 38. Immateriális javak
- 2.7.3.24. IAS 39. Pénzügyi instrumentumok: megjelenítés és értékelés
- 2.7.3.25. IAS 40. Befektetési célú ingatlanok
- 2.7.3.26. IAS 41. Mezőgazdaság
- 2.7.3.27. IFRS 1. A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazása
- 2.7.3.28. IFRS 2. Részvényalapú kifizetések
- 2.7.3.29. IFRS 3. Üzleti kombinációk
- 2.7.3.30. IFRS 5. Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek
- 2.7.3.31. IFRS 6. Ásványi anyagok feltárása és felmérése
- 2.7.3.32. IFRS 7. Pénzügyi instrumentumok: Közzététel
- 2.7.3.33. IFRS 8. Működési szegmensek
- 2.7.3.34. IFRS 9. Pénzügyi instrumentumok
- 2.7.3.35. IFRS 11. Közös megállapodások (szerveződések)
- 2.7.3.36. IFRS 13. Valós értékelés
- 2.7.3.37. IFRS KKV (SME): IFRS a kis- és középvállalkozások számára
- 2.7.3.1. IAS 1. Pénzügyi kimutatások prezentálása
- 2.7.1. Keretszabály az éves beszámoló elkészítéséhez és közzétételéhez
- 3. Számviteli rendszerek különbözősége
- 4. A nemzetközi számviteli harmonizáció szükségessége
- 5. A nemzetközi számviteli harmonizáció kedvező közgazdasági hatásmechanizmusai
- 5.1. A számviteli beszámolók szerepe a közgazdasági elemzésekben
- 5.2. A számviteli harmonizáció munkamegosztásban betöltött szerepe
- 5.3. A számviteli harmonizáció hatása az üzletviteli költségekre
- 5.4. A számviteli harmonizáció és a pénzügyi innováció
- 5.5. A számviteli harmonizáció szerepe a tőkeköltségek csökkentésében
- 5.1. A számviteli beszámolók szerepe a közgazdasági elemzésekben
- 6. A nemzetközi számviteli harmonizáció gyakorlati kutatási eredményei
- 6.1. Számviteli harmonizáció a hazai gyakorlat tükrében
- 6.2. A standardadaptációs döntések hatásvizsgálati modellezése
- 6.3. A számviteli teljesítmények hatása a felső vezetők fluktuációjára
- 6.4. A számviteli harmonizáció hatása az alkalmazotti létszámra
- 6.5. Az alkalmazott számviteli módszerek hatása a mérlegeredményekre
- 6.6. Az IFRS bevezetése csökkentette a vállalatvezetés jövedelmét
- 6.7. Az értékrelevancia vizsgálata
- 6.1. Számviteli harmonizáció a hazai gyakorlat tükrében
- 7. A számviteli standardok hatásvizsgálatainak eredményei
- 8. Összefoglalás
- Függelék
- Irodalomjegyzék
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 775 3
Az utóbbi negyedszázadban - a pénzügyi globalizációnak és a határokon átívelő tőkeáramlás nekilendülésének köszönhetően - tanúi lehettünk a különböző országok számviteli szabályrendszere közeledésének, a legszigorúbbnak tekinthető amerikai szisztéma széleskörű példaként vételének. Beke Jenő műve egyszerre hasznosítható egyetemi tankönyvként és a legszélesebb körű érdeklődők szakkönyveként. A munka alapvető erénye az összehasonlító vizsgálódás, ami a hazai szakmai irodalomban hiánycikknek számít. A szerző jól érzékeli a számviteli szabályok világméretű közeledésének és egyesülésének folyamat-irányát, s azt szakmailag hitelesen, ugyanakkor közérthetően mutatja be. Fontos értéke, hogy a hazai számviteli és könyvvizsgálati szabályozást nemzetközi keretekbe helyezve vizsgálja, s nem hagy kétséget a nemzeti elszámolási rendszerek alkalmazkodási-igazodási kényszere felől. Dr. Bélyácz Iván, akadémikus,egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Napjaink egyre globalizáltabb világában a nemzetközi vállalakozások - ismertebb szóval a multinacionális cégek - igen jelentős szerepet töltenek be. A magyar gazdaságban ezek a cégek bonyolítják le a magyar export közel 80 százalékát. Mindenképp üdvözlendő, hogy a szerző egy olyan összefoglaló munkát készített, amely jó alapot nyújt a nemzetközi üzleti tevékenység számviteli szempontból történő áttekintésére. A magyar szakirodalom úttörő munkáját vehet kezébe az olvasó. Dr. Poór József, egyetemi tanár A szűken vett szakmát kivéve valószínűleg kevesen tudják, még kevesebben ismerik milyen hatásokkal is járt a gazdasági globalizáció és az Európai Unió egységesülő piaca a számvitelre. Beke Jenő könyve egy olyan hiánypótló mű, amely amellett, hogy megismertet a nemzetközi számvitel és a különböző számviteli standardok jellemzőivel, külön is tárgyalja a meghatározó USA, Németország és az Egyesült Királyság adózási, számviteli, könyvvizsgálati sajátosságait. A könyv elsődleges célcsoportja nyilvánvalóan a számvitelt tanuló egyetemi hallgatóság, de bátran ajánlható a könyveléssel foglalkozók mellett a téma iránt érdeklődő közgazdász társadalomnak, sőt a kutatóknak is. Prof. Dr. Szerb László, intézetigazgató egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Hivatkozás: https://mersz.hu/beke-nemzetkozi-szamvitel//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero