Tartalomjegyzék

• Tőke, munka és válság a globalizáció korában
• Impresszum
• Előszó
• chevron_right1. Szűkösség és felesleg a történelemben és a tudományban
  • 1.1. A szűkösség jelentősége a főáramú gazdaságtanban
  • 1.2. Az újragondolás jelentősége
  • 1.3. Kezdeti előny és kumulatív előnyszerzés
  • 1.4. Munkamegosztás és előnyszerzés
  • 1.5. A felesleg és a szűkösség szimbiózisa
  • chevron_right1.6. A feleslegtermelés megváltozott módja a kapitalizmusban
    • 1.6.1. A feleslegtermelés vastörvénye a kapitalizmusban
    • 1.6.2. A feleslegtermelés önjáróvá válása
  • 1.7. Felesleg és szűkösség az átlagos bőség korában
  • 1.8. Az öngerjesztő feleslegtermelés korlátai
• chevron_right2. Tőkemegtérülés, bérmunka és demokrácia
  • 2.1. Néhány alapvető fogalom
  • 2.2. A demokrácia tartalma
  • 2.3. Demokrácia a kapitalizmusban
  • chevron_right2.4. Egyenlőtlenség és demokrácia
    • 2.4.1. A jövedelmi egyenlőtlenség mint a tőkeértékesülés következménye
    • 2.4.2. Egyenlőtlenség a termelőeszközök tulajdonlásában: tőke és bérmunka
    • 2.4.3. A tőkén belüli különbségek
    • 2.4.4. A tőkék közötti verseny hatása a jövedelemelosztásra
    • 2.4.5. Differenciálódás a bérmunkán belül
  • 2.5. A demokrácia sorsa
  • 2.6. Piaci verseny és demokrácia
• chevron_right3. Válságtól válságig – a globális tőkerendszer mechanizmusai
  • 3.1. A tőkemegtérülési ciklusok az elméletben
  • 3.2. A tőkeértékesülés hosszú ciklusai
  • 3.3. A Kondratyev-ciklus megváltozott jellege a globalizációban
  • 3.4. Intézmények változása – csomópontválság
  • chevron_right3.5. Áthárítási mechanizmusok
    • 3.5.1. A világháború
    • 3.5.2. Kölcsön és tőkekivitel
  • 3.6. Csomópontválságtól csomópontválságig
  • chevron_right3.7. Az elmúlt hosszúciklust lezáró „belső áthárítás”
    • 3.7.1. A működőtőke-áramlás jellemzői a 2000-es években
    • 3.7.2. A financializálódás és a hitelezés
    • 3.7.3. Túlcsordulás és bumeráng
  • 3.8. A két hosszúciklus az Egyesült Államok gazdaságán keresztül
  • 3.9. A jövő perspektívái
• chevron_right4. Globális munkaerőpiac, versenyképesség és foglalkoztatás
  • chevron_right4.1. Globális munkaerő-piaci trendek
    • 4.1.1. Munkanélküliség, foglalkoztatás
    • 4.1.2. Fiatalok
    • 4.1.3. Migráció: munka, tanulás, menekültek
  • chevron_right4.2. Különböző régiók – különböző problémák
    • 4.2.1. A válság hatása az egyes régiók munkanélküliségére
    • 4.2.2. A munkanélküliség hosszú távú alakulása a fejlett országokban
    • 4.2.3. A fejlődő országok és a szegénység
    • 4.2.4. Szegénység a fejlett országokban
  • chevron_right4.3. Válság és foglalkoztatás
    • 4.3.1. A növekedés és foglalkoztatás ellentétei a profitorientált gazdaságban
    • chevron_right4.3.2. A tőke és a munkaerőpiac strukturális válsága
      • 4.3.2.1. A kapitalista gazdasági válság genezise és a bérarány
      • 4.3.2.2. A munkaerőpiac strukturális válsága
    • 4.3.3. Bér és profit – a GDP elosztása
  • chevron_right4.4. Munkaerő-piaci és szociális helyzet Magyarországon
    • 4.4.1. Egységnyi munkaerőköltség
    • 4.4.2. A munkanélküliség és kezelése
    • 4.4.3. A szegénység és kezelése
    • 4.4.4. Megoldás-e a közfoglalkoztatás?
  • 4.5. Munkaerőpiac és fejlődés: milyen lehet a munka világát érintő progresszív makropolitika?
• chevron_right5. A feltétel nélküli alapjövedelem relevanciája és kérdőjelei
  • 5.1. Mi a feltétel nélküli alapjövedelem?
  • 5.2. A feltétel nélküli alapjövedelem társadalmi hatásai
  • 5.3. A múlt – a feltétel nélküli alapjövedelem története
  • 5.4. A jelen – elméleti alapvetés
  • 5.5. A jövő – a feltétel nélküli alapjövedelem bevezethetősége
  • 5.6. Az FNA-gondolat sorsa
• chevron_right6. A válság anatómiájához – Írország prizmáján keresztül
  • 6.1. Az ír válság strukturális okai
  • 6.2. Pálya: függő, félperifériális gazdaság
  • 6.3. Versenyképesség-romlás: a GDP újraelosztása
  • 6.4. Az elkerülhetetlen piaci termék: hitellel táplált keresleti „boom”
  • 6.5. Az árfolyamhatás: reálfelértékelődés
  • chevron_right6.6. Válságkezelés: vissza a régi pályára
    • 6.6.1. Export
    • 6.6.2. Belső leértékelés
    • 6.6.3. Az államcsőd veszélye
  • 6.7. Kilátások
• chevron_right7. Út a keresztre – Görögország kálváriája
  • chevron_right7.1. Az adósságprobléma kifejlődése
    • 7.1.1. Költségvetési hiány
    • 7.1.2. A kormányzati politika szerepe
    • 7.1.3. Az euró hatása
    • 7.1.4. Jóléti felzárkózás – Balassa–Samuelson-hatás
  • 7.2. A válság eszkalálódása
  • chevron_right7.3. Válságkezelés
    • 7.3.1. Nemzetközi segítség
    • 7.3.2. A „segítség” feltétele
    • 7.3.3. Ki segít kit?
    • 7.3.4. Gyakorlati megvalósítás
  • chevron_right7.4. A válságkezelés hatása
    • 7.4.1. Gazdasági helyzet: kudarc
    • 7.4.2. Európai státus 2012: vazallus
    • 7.4.3. Nemzeti egységkormány: csőd
  • 7.5. Kilátások: kerülő úton a Golgotára
  • 7.6. Görögország a globális tőkerendszerben
• chevron_right8. A perifériális fejlődés anatómiájához – Brazília
  • chevron_right8.1. A tőkemegtérülési ciklus globalizációja
    • 8.1.1. A tőkemegtérülési ciklus általában
    • 8.1.2. A tőkemegtérülési ciklus módosulása a globalizációban
    • 8.1.3. A globális tőkemegtérülési ciklus következményei a perifériákon
  • 8.2. Brazília a globális tőkeciklus hullámain
  • chevron_right8.3. Válságkezelés
    • 8.3.1. Jövedelemelosztás
    • 8.3.2. Állami fejlesztőprogramok
    • 8.3.3. Az intézményrendszer
    • 8.3.4. A kereskedelem diverzifikálása
  • 8.4. A 2008-as válság közvetlen hatása és a válaszlépések
  • 8.5. A válság és kezelése folytatódik
• chevron_right9. Az Európát feszítő ellentmondások természete
  • 9.1. Mi legyen Európával?
  • 9.2. Megoldja-e a közös költségvetés az EU alapvető problémáit?
  • 9.3. Széthullhat-e az Európai Unió?
  • 9.4. Létezhet-e a XXI. században progresszív nacionalizmus?
• chevron_right10. Új regionalizmusok a globális világgazdaságban
  • chevron_right10.1. Az új regionalizmus
    • 10.1.1. Az új regionalizmus értelmezései és fajtái
    • 10.1.2. Az új regionalizmus története
    • 10.1.3. Az új regionalizmus dinamikája
  • 10.2. A „posztliberális” regionalizmus
  • chevron_right10.3. Válságkezelés és új regionalizmus
    • chevron_right10.3.1. A piaci intézmények megerősítése
      • 10.3.1.1. ASEAN
      • 10.3.1.2. ASEAN+3
      • 10.3.1.3. APEC
      • 10.3.1.4. ASEM
    • chevron_right10.3.2. A nemzetközi kapcsolatok demokratizálása
      • 10.3.2.1. Amerikai Államok Szervezete (OAS)
      • 10.3.2.2. CARICOM
      • 10.3.2.3. Mercosur
    • chevron_right10.3.3. Új gazdasági-politikai modell felé
      • 10.3.3.1. ALBA
      • 10.3.3.2. UNASUR
      • 10.3.3.3. Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége – CELAC
  • 10.4. Az új regionalizmusok jövője
• 11. Összefoglalás
• 12. Hivatkozások

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 797 5

A szerző a globális gazdasági átalakulás bonyolult összefüggéseit és elemeinek egymásra hatását tűzte ki vizsgálódása céljául. E feladat megoldásához nemcsak átfogó elméleti keretre és egyfajta holisztikus szemlélet érvényesítésére van szükség, hanem roppant mennyiségű empirikus tényanyag számbavételére és kritikus elemzésére is. A 2007/2008-cal kezdődő új válságciklus világossá tette, hogy a régi, szűk nemzetgazdasági szemléletű, mikroökonómiai ihletésű elméleti alapokon nem lehet sem a válság kialakulását megérteni, sem a ma uralkodó tendenciák irányát sikerrel meghatározni. A mainstream közgazdasági elméletek iránti jogos szkepszis növekedésével együtt nő az egyes irányzatok közötti, kölcsönös korrekciót lehetővé tevő viták iránti szükséglet.

Artner Annamária rendelkezik azzal az elméleti készséggel - a kritikai-politikai-gazdaságtani szemlélettel -, és azzal a módszertani vértezettséggel is, amelynek birtokában a mai globális gazdaság dinamikáját, mozgásának irányát, ellentmondásait tudományosan képes elemezni. Munkája jelentős hozzájárulás a mai globális gazdaság ellentmondásos fejlődésének kritikai, tudományos vizsgálatához.

Bírálja a közgazdaságtanban uralkodó neoliberális nézetrendszert, annak elméleti és módszertani korlátait. Okadatolva sorra vizsgálja a modern gazdaság olyan jelenségeit, mint a tőke-értékesülés változó formái, ismétlődő ciklusai, amelyek technológiai ciklusváltásokkal és politikai átalakulásokkal egyaránt összefüggnek. Tárgyalja a tőkés piacgazdaság és a politikai demokrácia mindig problematikus viszonyát, a jövedelmi és tulajdoni egyenlőtlenségek, a piaci verseny hatását a demokratikus jogokra és a döntéshozatalra. Külön figyelemre méltó, ahogy kimutatja a válság terheinek áthárítási mechanizmusait az azt előidéző gazdasági szereplőktől a kiszolgáltatott helyzetű társadalmi rétegekre. Komparatív perspektívában széles kitekintést ad a mai munkaerő-piaci trendekről az egyes gazdasági térségekben, a munkanélküliség szociális következményeiről. Kritikailag vizsgálja a munkaerőpiacra irányuló ágazati politikákat. A könyv egyik legérdekesebb fejezete a „feltétel nélküli alapjövedelemről" szóló nemzetközi és hazai viták ismertetése. A kötetben kifejtett elméleti koncepciót konkretizálják és megértésüket elmélyítik az Írországról, Görögországról és Brazíliáról szóló, valamint az európai projektet feszítő belső ellentmondásokat, az új regionalizáció nemzetközi irodalmát és az eltérő helyzetű és fejlettségű országok integrációjának ellentmondásait áttekintő fejezetek.

A könyv tanulságos olvasmány, amely egyaránt szolgálja a hazai tudományos kutatás és a felsőoktatás érdekeit. Elméleti koncepciójától nem vitatható el a konzisztencia; a szerző nagy erudícióval képviseli álláspontját, bátran vállalva a vitát konkurens gazdaságelméleti irányzatok képviselőivel. A könyvében tárgyalt kérdéseket gazdag empirikus anyaggal támasztja alá, és széles komparatív keretekben tárgyalja, ami kétségkívül növeli tudományos értékét.

Dr. Bayer József, az MTA rendes tagja

Hivatkozás: https://mersz.hu/artner-toke-munka-es-valsag-a-globalizacio-koraban//