Tartalomjegyzék

• The Effects of Politics and Ideology on the Translation of Argumentative Political Newspaper Articles
• Copyright page
• Series editors’ foreword
• chevron_rightChapter 1: Introduction
  • 1.1 General introduction
  • 1.2 Basic terminology and notions used in this work
  • 1.3 Starting points of the research
  • 1.4 Research questions, aims, the analytical tool and novelties of this research
  • 1.5 On potential research results
  • 1.6 Overview of Chapters 2–9
• chevron_rightChapter 2: Functions of argumentative texts: Hoey’s Problem-Solution Models
  • 2.1 Overview
  • 2.2 Role of superstructure and macrostructure in text comprehension
  • 2.3 Political texts as problem-solution texts
  • 2.4 Hoey’s (1994) first Problem-Solution Model
  • 2.5 Hoey’s (2001) second Problem-Solution Model
  • 2.6 Conclusion
• chevron_rightChapter 3: Text structure and translation research: Micro-, macro- and superstructure of texts
  • 3.1 Overview
  • 3.2 Kintsch and van Dijk’s Model of Text Comprehension and Production
  • 3.3 Application of Kintsch and van Dijk’s (1978) Model of Text Comprehension and Production and van Dijk’s (1980) Macrostructure Model
  • 3.4 Translation research purpose application of van Dijk’s (1980) Macrostructure Model
  • 3.5 Summary of the main aims and application of presented macrostructure models
  • 3.6 Relevance of previous research to the present study
  • 3.7 Conclusion
• chevron_rightChapter 4: Translation and politics: Critical Discourse Analysis
  • 4.1 Overview
  • 4.2 Text, power and ideology
  • chevron_right4.3 Translation, ideology, power and politics
    • chevron_right4.3.1 Trends in translation-oriented text linguistic research of political discourse
      • 4.3.1.1 Cultural and social psychological approaches
      • 4.3.1.2 Text-centred approaches
    • chevron_right4.3.2 Research on the translation of political discourse
      • 4.3.2.1 Translators’ professional roles
      • 4.3.2.2 Translators acting as mediators in situations of political conflict
      • 4.3.2.3 Translators’ professional responsibilities and translation strategies
      • 4.3.2.4 The interference of translators’ own historical and cultural backgrounds
      • 4.3.2.5 Manipulation in the translation of literary texts and other text types
      • 4.3.2.6 Critical discourse awareness in Translation Studies
  • chevron_right4.4 Roots and traditions of Critical Discourse Analysis
    • 4.4.1 Roots of CDA in linguistics
    • 4.4.2 Current traditions of CDA and most influential researchers
  • chevron_right4.5 Van Dijk’s (1993, 1997, 2001, 2003) Critical Discourse Analysis
    • 4.5.1 Main tenets
    • chevron_right4.5.2 Van Dijk’s CDA
      • 4.5.2.1 Section overview
      • 4.5.2.2 Definition and main characteristics
      • 4.5.2.3 Theoretical background and aims
      • chevron_right4.5.2.4 Theoretical links between discourse and society: Discourse–Society Interface
        • 4.5.2.4.1 Discourse–Society Interface: Action
        • 4.5.2.4.2 Discourse–Society Interface: Context
        • 4.5.2.4.3 Discourse–Society Interface: Power
        • 4.5.2.4.4. Discourse–Society Interface: Ideology
  • chevron_right4.6. Translation-centred Discourse–Society Interface Model
    • 4.6.1 Action
    • 4.6.2 Context
    • 4.6.3 Power and ideology
    • 4.6.4 Overview of the Translation-centred Discourse–Society Interface Model
  • 4.7 Conclusion
• chevron_rightChapter 5: Political science and mass communication: Political reality and bias
  • 5.1 Overview
  • 5.2 Political communication and the media
  • 5.3 Political reality
  • chevron_right5.4 Types of bias
    • 5.4.1 Creation or distortion of reality
    • 5.4.2 Bias and mass communication
  • 5.5 Translation-centred Political Mass Communication Model
  • 5.6 Conclusion
• chevron_rightChapter 6: Designing an analytical tool for the study of political bias in translation: Political Bias Screener
  • 6.1 Overview
  • 6.2 Research and theories underlying the construction of the Political Bias Screener
  • 6.3 Theoretical background of the Political Bias Screener
  • 6.4 Structure and constituent models of the Political Bias Screener
  • 6.5 Conclusions
• chevron_rightChapter 7: Research design
  • 7.1 Overview
  • 7.2 Criteria for selecting source texts
  • 7.3 Description of source and target texts submitted to analysis
  • 7.4 Criteria for selecting participants
  • 7.5 Procedures of selecting participants
  • 7.6 Interviews with participants
  • 7.7 Description of participants
  • 7.8 The translation assignment
  • chevron_right7.9 Procedures of analysis
    • chevron_right7.9.1 Sample super- and macrostructure analyses
      • 7.9.1.1 Superstructure
      • 7.9.1.2 Macrostructure
      • 7.9.1.3 Procedures of the CDA analysis
      • 7.9.1.4 Procedures of political mass communication analysis
  • chevron_right7.10 Reliability of the constituent models of the Political Bias Screener
    • 7.10.1 Reliability of superstructure analysis
    • 7.10.2 Reliability of macrostructure analysis
    • 7.10.3 Reliability of CDA analysis
    • 7.10.4 Reliability of political mass communication analysis
• chevron_rightChapter 8: Results and discussion
  • 8.1 Overview
  • 8.2 Discussion of results of superstructure analysis
  • 8.3 Discussion of results of macrostructure analysis
  • chevron_right8.4 Discussion of results of CDA analysis
    • chevron_right8.4.1 CDA analysis of Source Text 1 and its four translations
      • 8.4.1.1 Action
      • 8.4.1.2 Context
      • 8.4.1.3 Power
      • 8.4.1.4 Ideology
    • chevron_right8.4.2 CDA analysis of Source Text 2 and its four translations
      • 8.4.2.1 Action
      • 8.4.2.2 Context
      • 8.4.2.3. Power
      • 8.4.2.4 Ideology
    • 8.4.3 Summary of CDA results
  • 8.5 Discussion of results of political mass communication analysis
  • 8.6 Conclusion
• chevron_rightChapter 9: Conclusions
  • 9.1 Overview
  • 9.2 Analytical tool
  • 9.3 Summary of results of analyses, and limitations of research
  • 9.4 Merits of the Political Bias Screener
  • 9.5 Conclusions regarding translator behaviour
  • 9.6 Implications for translator training and translators’ awareness-raising
  • 9.7 Further research
• References
• Appendix 1
• Appendix 2
• Appendix 3
• chevron_rightAppendix 4
  • Source Text 1
  • Target Text 1
  • Target Text 2
  • Target Text 5
  • Target Text 6
  • Source Text 2
  • Target Text 3
  • Target Text 4
  • Target Text 7
  • Target Text 8
• Appendix 5

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 797 5

A szerző a globális gazdasági átalakulás bonyolult összefüggéseit és elemeinek egymásra hatását tűzte ki vizsgálódása céljául. E feladat megoldásához nemcsak átfogó elméleti keretre és egyfajta holisztikus szemlélet érvényesítésére van szükség, hanem roppant mennyiségű empirikus tényanyag számbavételére és kritikus elemzésére is. A 2007/2008-cal kezdődő új válságciklus világossá tette, hogy a régi, szűk nemzetgazdasági szemléletű, mikroökonómiai ihletésű elméleti alapokon nem lehet sem a válság kialakulását megérteni, sem a ma uralkodó tendenciák irányát sikerrel meghatározni. A mainstream közgazdasági elméletek iránti jogos szkepszis növekedésével együtt nő az egyes irányzatok közötti, kölcsönös korrekciót lehetővé tevő viták iránti szükséglet.

Artner Annamária rendelkezik azzal az elméleti készséggel - a kritikai-politikai-gazdaságtani szemlélettel -, és azzal a módszertani vértezettséggel is, amelynek birtokában a mai globális gazdaság dinamikáját, mozgásának irányát, ellentmondásait tudományosan képes elemezni. Munkája jelentős hozzájárulás a mai globális gazdaság ellentmondásos fejlődésének kritikai, tudományos vizsgálatához.

Bírálja a közgazdaságtanban uralkodó neoliberális nézetrendszert, annak elméleti és módszertani korlátait. Okadatolva sorra vizsgálja a modern gazdaság olyan jelenségeit, mint a tőke-értékesülés változó formái, ismétlődő ciklusai, amelyek technológiai ciklusváltásokkal és politikai átalakulásokkal egyaránt összefüggnek. Tárgyalja a tőkés piacgazdaság és a politikai demokrácia mindig problematikus viszonyát, a jövedelmi és tulajdoni egyenlőtlenségek, a piaci verseny hatását a demokratikus jogokra és a döntéshozatalra. Külön figyelemre méltó, ahogy kimutatja a válság terheinek áthárítási mechanizmusait az azt előidéző gazdasági szereplőktől a kiszolgáltatott helyzetű társadalmi rétegekre. Komparatív perspektívában széles kitekintést ad a mai munkaerő-piaci trendekről az egyes gazdasági térségekben, a munkanélküliség szociális következményeiről. Kritikailag vizsgálja a munkaerőpiacra irányuló ágazati politikákat. A könyv egyik legérdekesebb fejezete a „feltétel nélküli alapjövedelemről" szóló nemzetközi és hazai viták ismertetése. A kötetben kifejtett elméleti koncepciót konkretizálják és megértésüket elmélyítik az Írországról, Görögországról és Brazíliáról szóló, valamint az európai projektet feszítő belső ellentmondásokat, az új regionalizáció nemzetközi irodalmát és az eltérő helyzetű és fejlettségű országok integrációjának ellentmondásait áttekintő fejezetek.

A könyv tanulságos olvasmány, amely egyaránt szolgálja a hazai tudományos kutatás és a felsőoktatás érdekeit. Elméleti koncepciójától nem vitatható el a konzisztencia; a szerző nagy erudícióval képviseli álláspontját, bátran vállalva a vitát konkurens gazdaságelméleti irányzatok képviselőivel. A könyvében tárgyalt kérdéseket gazdag empirikus anyaggal támasztja alá, és széles komparatív keretekben tárgyalja, ami kétségkívül növeli tudományos értékét.

Dr. Bayer József, az MTA rendes tagja

Hivatkozás: https://mersz.hu/artner-toke-munka-es-valsag-a-globalizacio-koraban//