Artner Annamária

Tőke, munka és válság a globalizáció korában


Költségvetési hiány

Görögország mindig is nagy deficitre hajlamos és magas adósság/GDP aránnyal rendelkező ország volt. Költségvetési bevételei rendre lényegesen elmaradtak kiadásai mögött, amelyek 70–75 százaléka 2010–2011-ben bér, nyugdíj és egyéb társadalombiztosítási kifizetés volt. Erre szokás azt mondani, hogy a lakosság lehetőségein felül fogyasztott. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a költségvetési kiadások GDP-beli aránya egészen a válságig (2008) 45 százalék körül alakult, ami némileg még kisebb is, mint a német arány vagy akár az EU27-ek átlaga. A gond a bevételek ettől lényegesen (a válság előtti évtizedben átlagosan kb. 5 százalékponttal) elmaradó mértékében keresendő. A tizenkét tagú eurózónában Görögország mellett Írország, Portugália és Spanyolország esetében a legkisebb a költségvetési bevételek GDP-hez mért aránya. Ennek alapvetően két oka van. Egyrészt a gyengébb gazdaságok a termelésnek ezzel a kisebb terhelésével igyekeznek kedvező beruházási légkört teremteni a hazai és a külföldi tőke számára. (Gondoljunk például a híresen alacsony ír profitadóra.) Másrészt, szintén versenyképességi okok miatt, a gyengébb országokra inkább jellemző az adóelkerülés, mint a fejlettekre. Ez nem egyszerűen kulturális, hanem nagyon is piaci kérdés. A kisebb, gyengébb tőkék, valamint a munkaerőpiacról kiszorult rétegek számára sokszor a feketegazdaság kínálja a boldogulás egyetlen lehetőségét, ami aztán rendszerint nehezen megváltoztatható habitussá is válik. Ilyen helyzetben – ahogy Magyarország több évtizedes története is bizonyítja – a lakosság életszínvonalának emelése általában állami eladósodáshoz vezet.

Tőke, munka és válság a globalizáció korában

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 797 5

A szerző a globális gazdasági átalakulás bonyolult összefüggéseit és elemeinek egymásra hatását tűzte ki vizsgálódása céljául. E feladat megoldásához nemcsak átfogó elméleti keretre és egyfajta holisztikus szemlélet érvényesítésére van szükség, hanem roppant mennyiségű empirikus tényanyag számbavételére és kritikus elemzésére is. A 2007/2008-cal kezdődő új válságciklus világossá tette, hogy a régi, szűk nemzetgazdasági szemléletű, mikroökonómiai ihletésű elméleti alapokon nem lehet sem a válság kialakulását megérteni, sem a ma uralkodó tendenciák irányát sikerrel meghatározni. A mainstream közgazdasági elméletek iránti jogos szkepszis növekedésével együtt nő az egyes irányzatok közötti, kölcsönös korrekciót lehetővé tevő viták iránti szükséglet.

Artner Annamária rendelkezik azzal az elméleti készséggel - a kritikai-politikai-gazdaságtani szemlélettel -, és azzal a módszertani vértezettséggel is, amelynek birtokában a mai globális gazdaság dinamikáját, mozgásának irányát, ellentmondásait tudományosan képes elemezni. Munkája jelentős hozzájárulás a mai globális gazdaság ellentmondásos fejlődésének kritikai, tudományos vizsgálatához.

Bírálja a közgazdaságtanban uralkodó neoliberális nézetrendszert, annak elméleti és módszertani korlátait. Okadatolva sorra vizsgálja a modern gazdaság olyan jelenségeit, mint a tőke-értékesülés változó formái, ismétlődő ciklusai, amelyek technológiai ciklusváltásokkal és politikai átalakulásokkal egyaránt összefüggnek. Tárgyalja a tőkés piacgazdaság és a politikai demokrácia mindig problematikus viszonyát, a jövedelmi és tulajdoni egyenlőtlenségek, a piaci verseny hatását a demokratikus jogokra és a döntéshozatalra. Külön figyelemre méltó, ahogy kimutatja a válság terheinek áthárítási mechanizmusait az azt előidéző gazdasági szereplőktől a kiszolgáltatott helyzetű társadalmi rétegekre. Komparatív perspektívában széles kitekintést ad a mai munkaerő-piaci trendekről az egyes gazdasági térségekben, a munkanélküliség szociális következményeiről. Kritikailag vizsgálja a munkaerőpiacra irányuló ágazati politikákat. A könyv egyik legérdekesebb fejezete a „feltétel nélküli alapjövedelemről" szóló nemzetközi és hazai viták ismertetése. A kötetben kifejtett elméleti koncepciót konkretizálják és megértésüket elmélyítik az Írországról, Görögországról és Brazíliáról szóló, valamint az európai projektet feszítő belső ellentmondásokat, az új regionalizáció nemzetközi irodalmát és az eltérő helyzetű és fejlettségű országok integrációjának ellentmondásait áttekintő fejezetek.

A könyv tanulságos olvasmány, amely egyaránt szolgálja a hazai tudományos kutatás és a felsőoktatás érdekeit. Elméleti koncepciójától nem vitatható el a konzisztencia; a szerző nagy erudícióval képviseli álláspontját, bátran vállalva a vitát konkurens gazdaságelméleti irányzatok képviselőivel. A könyvében tárgyalt kérdéseket gazdag empirikus anyaggal támasztja alá, és széles komparatív keretekben tárgyalja, ami kétségkívül növeli tudományos értékét.

Dr. Bayer József, az MTA rendes tagja

Hivatkozás: https://mersz.hu/artner-toke-munka-es-valsag-a-globalizacio-koraban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave