Tartalomjegyzék

• Pénz, banki hitel és gazdasági ciklusok
• Impresszum
• Előszó a harmadik angol nyelvű kiadáshoz
• Előszó a második angol nyelvű kiadáshoz
• Előszó az első angol nyelvű kiadáshoz
• Előszó a harmadik spanyol nyelvű kiadáshoz
• Előszó a második spanyol nyelvű kiadáshoz
• chevron_rightElső fejezet: A pénzletétre vonatkozó szerződés jogi természete: a szabálytalan (rendhagyó) letét egyik fajtája
  • chevron_right1. A fogalmak előzetes tisztázása: kölcsönszerződések (mutuum és commodatum) és letéti szerződések
    • A commodatum (haszonkölcsön) szerződés
    • A mutuum (kölcsön) szerződés
    • A letéti szerződés
    • Helyettesíthető dolgok letétje vagy szabálytalan (rendhagyó) letét
  • chevron_right2. A szabálytalan (rendhagyó) letétek gazdasági és társadalmi szerepe
    • A pénzletét alapvető eleme
    • A főkötelezettség teljesítésének elmulasztásából eredő következmények szabálytalan (rendhagyó) letét esetén
    • A pénzletétre vonatkozó szerződést vezérlő jogi alapelveket alátámasztó bírósági döntések (A 100 százalék tartalék követelménye)
  • chevron_right3. A szabálytalan (rendhagyó) letétre vonatkozó szerződés és a pénzkölcsönszerződés közötti lényeges eltérések
    • A tulajdonjog átszállásának terjedelme a két szerződés esetén
    • A két szerződés közötti alapvető gazdasági különbségek
    • A két szerződés közötti alapvető jogi különbségek
  • chevron_right4. A pénzletétre vonatkozó szerződést vezérlő általános jogelvek római jogtudósok általi felfedezése
    • A hagyományos jogelvek felmerülése Menger, Hayek és Leoni szerint
    • A római jogtudomány
    • A szabálytalan letétre vonatkozó szerződés a római jogban
• chevron_rightMásodik fejezet: A szabálytalan pénzügyi letéti szerződések jogi alapelveinek megszegése – történelmi áttekintés
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. Bankok Görögországban és Rómában
    • Trapezitei, azaz görög bankárok
    • Bankok a hellenisztikus korban
    • Bankok Rómában
    • I. Kallixtusz pápa bankjának bukása
    • A societates argentariae
  • chevron_right3. Bankárok a késő középkorban
    • A betéti bankok újjászületése Európa mediterrán térségében
    • Az uzsora egyházi tiltása és a „depositum confessatum”
    • Bankok a 14. századi Firenzében
    • A Medici Bank
    • A katalóniai bankok a 14. és 15. században: a Taula de Canvi
  • chevron_right4. Banktevékenység V. Károly uralkodása alatt és a salamancai iskola tantétele
    • A bankok fejlődése Sevillában
    • A salamancai iskola és a bankszakma
  • chevron_right5. Újabb kísérlet a banktevékenység törvényessé tételére: az Amszterdami Bank. Bankszakma a 17. és 18. században
    • Az Amszterdami Bank
    • David Hume és az Amszterdami Bank
    • Sir James Steuart, Adam Smith és az Amszterdami Bank
    • Svédországi és angliai bankok
    • John Law és a 18. századi bankszakma Franciaországban
    • Richard Cantillon és a szabálytalan pénzügyi letétszerződés csalárd megszegése
• chevron_rightHarmadik fejezet: Kísérletek a részleges tartalékkal működő bankrendszer törvény általi igazolására
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. Miért lehetetlen azonosnak tekinteni a rendhagyó letétet és a kölcsön- vagy mutuum szerződést?
    • A zavar gyökerei
    • A szokásjog téves doktrínája
    • A spanyol polgári és kereskedelmi törvénykönyvek doktrínája
    • A pénzügyi rendhagyó letéti szerződés és a kölcsön- vagy mutuum szerződés azonosítási kísérletének kritikája
    • A szerződések különböző okai vagy céljai
    • A ki nem mondott vagy hallgatólagos megállapodás eszméje
  • 3. Egy nem megfelelő megoldás: a hozzáférhetőség fogalmának újradefiniálása
  • chevron_right4. A pénzügyi rendhagyó letét, a visszavásárlási megállapodások tranzakciói és életbiztosítási szerződések
    • A visszavásárlási megállapodások tranzakciói
    • Az életbiztosítási szerződések esete
• chevron_rightNegyedik fejezet: A hitelexpanzió folyamata
  • 1. Bevezetés
  • 2. A bank valós közvetítői szerepe a kölcsönügyletekben
  • 3. A bank szerepe a monetáris bankbetéti ügyletben
  • chevron_right4. A látra szóló betétek banki felhasználása által okozott hatások: egy egyéni bank esete
    • A kontinentális számviteli rendszer
    • Az angolszász országok számviteli gyakorlata
    • Egy elszigetelt bank hitelexpanziós és betétképző kapacitása
    • Egy nagyon kicsi bank esete
    • Hitelexpanzió és ex nihilo betétképzés egy egyedüli, monopolista bankban
  • chevron_right5. Hitelexpanzió és új betétteremtés a bankrendszer egészében
    • Kölcsönteremtés egy kis bankokból álló rendszerben
  • chevron_right6. Néhány további nehézség, ami a szimultán banki expanzió folyamán adódhat
    • A pénzkészlet kiszivárgása a bankrendszerből
    • A kötelező tartalékminimumot meghaladó ráta fenntartása
    • Különböző tartalékkövetelmény különböző fajtájú letétekhez
  • 7. Párhuzam a betétképzés és a fedezetlen bankjegyek nyomása között
  • 8. A hitelszűkítés folyamata – avagy a mesterségesen okozott hitelszűkülés
• chevron_rightÖtödik fejezet: A banki hitelezés kiterjedése és ennek hatásai a gazdasági rendszerre
  • chevron_right1. A tőkeelmélet alapjai
    • Az emberi cselekvés mint egyéni stádiumok sorozata
    • A tőke és a tőkejavak
    • A kamatláb
    • A termelés szerkezete
    • Néhány további tényező
    • A nemzeti jövedelem elszámolása során alkalmazott gazdasági mérőszámok kritikája
  • chevron_right2. Az előzetes önkéntes megtakarítások növelésén keresztül finanszírozott hitelnövekedésnek a termelési szerkezetre gyakorolt hatása
    • Az önkéntes megtakarítás folyamatának három különböző megnyilvánulása
    • A kölcsönökké alakult megtakarítások számviteli nyilvántartása
    • A fogyasztási kölcsönök kérdése
    • Az önkéntes megtakarításnak a termelési szerkezetre gyakorolt hatásai
    • Az első hatás: az eltérő termelési stádiumokban keletkező profitok közötti egyenlőtlenség hatása
    • A második hatás: a tőkejavak piaci árára vonatkozó kamatláb csökkenésének hatása
    • A harmadik hatás: a Ricardo-effektus
    • Végeredmény: egy új, tőkeerősebb termelési szerkezet megjelenése
    • A „takarékossági paradoxon” elméleti feloldása
    • Egy hanyatló gazdaság esete
  • chevron_right3. A megtakarítás növelésével nem fedezett banki hitelexpanzió hatásai: az osztrák elmélet, avagy a konjunktúraciklus hitelforgalmi elmélete
    • A hitelexpanzió termelési szerkezetre gyakorolt hatásai
    • A piac spontán reakciói a hitelexpanzióra
  • 4. Bankügyek, részleges tartalékráta és a nagy számok törvénye
• chevron_rightHatodik fejezet: A konjunktúraciklus elméletének további szempontjai
  • 1. Miért nem tör ki válság, ha az új befektetések valós megtakarításból – nem pedig hitelexpanzióval – kerülnek finanszírozásra
  • 2. A válságkirobbanás késleltetésének lehetősége: a stagfláció folyamatának elméleti magyarázata
  • 3. A fogyasztói hitel és a ciklus elmélete
  • 4. A hitelexpanzió által okozott mesterséges fellendülés önpusztító természete: a „kikényszerített megtakarítás” elmélete
  • 5. A tőke elpazarlása, kihasználatlan kapacitás és a termelési erőforrások rossz befektetése
  • 6. A hitelexpanzió mint a tömeges munkanélküliség oka
  • 7. A nemzeti jövedelem elszámolása alkalmatlan a konjunktúraciklus különböző szakaszainak szemléltetésére
  • 8. A vállalkozás és a ciklus elmélete
  • 9. Az általános árszint stabilizációjának politikája és a gazdaságra gyakorolt destabilizációs hatásai
  • 10. Hogyan kerüljük el a konjunktúraciklusok kialakulását: a gazdasági válság megelőzése és az abból való felépülés
  • 11. A cikluselmélet és a kihasználatlan erőforrások szerepe a fellendülés kezdeti szakaszaiban
  • 12. Szükséges hitelmegszorítás a recesszió szakaszában: a „másodlagos depresszió” elméletének kritikája
  • 13. A „mániákus depressziós” gazdaság: a vállalkozói szellem lelohadása és egyéb negatív hatások, melyeket a visszatérő konjunktúraciklusok fejtenek ki a piacgazdaságra
  • 14. A gazdasági ingadozások részvénypiacra kifejtett hatásai
  • 15. A konjunktúraciklus bankszektorra kifejtett hatásai
  • 16. Marx, Hayek és a nézet, mely szerint a piacgazdaságok szempontjából a gazdasági válságok lényegesek
  • 17. Két további szempont
  • chevron_right18. A ciklus empirikus bizonyítékai
    • Az ipari forradalmat megelőző konjunktúraciklusok
    • Az ipari forradalom után következő konjunktúraciklusok
    • A dübörgő húszas évek és az 1929-es nagy gazdasági világválság
    • Az 1970-es évek végének és az 1990-es évek elejének gazdasági recessziói
    • A konjunktúraciklus osztrák elméletének empirikus vizsgálata
    • Összefoglalás
• chevron_rightHetedik fejezet: A monetarista és a keynesi elméletek kritikája
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. A monetarizmus kritikája
    • A tőke mitikus fogalma
    • Clark és Knight osztrák kritikája
    • A pénz mechanisztikus monetarista mennyiségelméletének kritikája
    • Néhány sor a racionális várakozások elméletéről
  • chevron_right3. A keynesi közgazdaságtan kritikája
    • Say piactörvénye
    • Keynes hitelexpanzióról szóló három érvelése
    • A keynesi elemzés mint konkrét elmélet
    • A tőke úgynevezett határhatékonysága
    • Keynes Misest és Hayeket illető kritikája
    • A keynesi multiplikátor kritikája
    • A „gyorsítóelv” kritikája
  • 4. A marxista tradíció és a gazdasági ciklusok osztrák elmélete. A neoricardiánus forradalom és a visszaváltási vita
  • 5. Összefoglalás
  • chevron_right6. Függelék az életbiztosítási társaságokról és más, nem banki típusú pénzügyi közvetítőkről
    • Életbiztosítási társaságok mint valódi pénzügyi közvetítők
    • Visszavásárlási értékek és a pénzkínálat
    • Az életbiztosítás hagyományos alapelveinek korrumpálódása
    • A pénzügyi közvetítők egyéb típusai: a befektetési alapok, valamint a holding- és befektetési társaságok
    • A hitelbiztosításról szóló sajátos észrevételek
• chevron_rightNyolcadik fejezet: A központi és szabad banktevékenység elmélete
  • chevron_right1. A banking iskola kritikai vizsgálata
    • A banki és pénzügyi nézetek és a salamancai iskola
    • Az angolszász világ válasza a bankpénzekkel kapcsolatos felvetésekre
    • A currency iskola és a banking iskola közti ellentét
  • chevron_right2. A központi bank és a szabad banktevékenység pártfogói közti vita bemutatása
    • Parnell szabad banktevékenység mellett szóló érve, illetve McCulloch és Longfield erre adott felelete
    • Sikertelen rajt: a központi bank és a szabad banktevékenység között húzódó ellentét
    • A központi bank védelmében
    • A szabad bankrendszert támogató currency iskolához tartozó gondolkodók álláspontja
  • chevron_right3. A „szocializmus lehetetlenségének tétele” és annak alkalmazása a központi bankra
    • Az intézményi kényszerítésen vagy a hagyományos jogi alapelvek megsértésén alapuló társadalmi koordináció lehetetlenségének elmélete
    • A szocializmus lehetetlenségéről szóló elmélet a közponi bankra és a részleges tartalékkal működő bankrendszerre vonatkoztatva
    • Konklúzió: a banki törvényhozás bukása
  • chevron_right4. A modern részleges tartalékkal működő bankrendszer kritikai vizsgálata
    • Az elemzés téves alapja: a bizalmi eszközök iránti kereslet mint külső változó
    • Annak lehetősége, hogy a részleges tartalékkal működő bankrendszer egyoldalúlag indít hitelexpanziót
    • A „monetáris egyensúly” elmélete a szabad bankrendszerben kizárólag makroökonómiai elemzésre épül
    • A megtakarítás és a pénz iránti kereslet fogalma közti zavar
    • A szabad bankrendszerek történeti bemutatásának problémája
    • A jogi érvek figyelmen kívül hagyása
  • 5. Konklúzió: a hamis vita a központi banktevékenység támogatói és a részleges tartalékkal működő banktevékenység védelmezői között
• chevron_rightKilencedik fejezet: A bankreformot célzó javaslat: a 100%-os kötelező tartalék elmélete
  • chevron_right1. A 100%-os kötelező tartalékot támogató elméletek története
    • Ludwig von Mises javaslata
    • Friedrich A. Hayek és a 100%-os kötelező tartalékra vonatkozó javaslat
    • Murray N. Rothbard javaslata: tiszta aranyalap és 100%-os kötelező tartalék
    • Maurice Allais és a 100%-os kötelező tartalék európai védelme
    • A 100%-os kötelező tartalékot támogató régi chicagói iskolai hagyomány
  • chevron_right2. Bankreformjavaslatunk
    • A valuta megválasztásának teljes szabadsága
    • A szabad bankrendszer
    • A szabad bankrendszer minden résztvevőjére vonatkozó kötelezettség a hagyományos jogszabályok és jogelvek betartásával kapcsolatban, különös tekintettel a látra szóló letétekre vonatkozó 100%-os kötelező tartalékra
    • Milyen volna egy teljesen szabad társadalom pénzügyi és bankrendszere?
  • 3. A javasolt rendszer előnyeinek elemzése
  • 4. Válaszok a pénzügyi reformot célzó javaslatunkkal kapcsolatos lehetséges ellenvetésekre
  • chevron_right5. A javasolt monetáris és bankrendszerre való átállás és reformfolyamat közgazdaságtani elemzése
    • Néhány alapvető stratégiai irányelv
    • A pénzügyi és bankrendszer reformjának szakaszai
    • A harmadik és azt követő szakaszok fontossága a reformon belül: az államadósság és nyugdíj-biztosítási kötelezettségek törlesztésének lehetősége
    • A banki és pénzügyi reformelmélet alkalmazása az Európai Monetáris Unióban és az egykori keleti blokk pénzügyi szektorának kiépítése
  • 6. Konklúzió: egy szabad társadalom bankrendszere
• Irodalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 795 1

Jelen gazdasági és politikai környezetben nem is lehetne időszerűbb vagy fontosabb e könyv elemzése, ami a válság és a reformok okait firtatja, és ami az említett okok jövőbeli, előre megjósolható ismételt felmerülésének elkerülése érdekében a jelenlegi banki és pénzügyi rendszerre alkalmazandó.

Dióhéjban fogalmazva: a jelen írás születésével egy időben a könyvet már 13 különböző nyelvre fordították le, és tíz különböző országban jelentették meg.

Mindenesetre attól függetlenül, hogy a jövőben a pozitív előjelek beigazolódnak-e, vagy erőfeszítéseinket siker koronázza-e vagy sem, a mi egyetemi hallgatókként és gazdasági teoretikusokként vállalt elidegeníthetetlen felelősségünk az, hogy minden erőnket a kutatásra és a tudományos igazság keresésére összpontosítsuk, és így az eljövendő generációkra olyan ismeret- és alapelvgyűjteményt hagyhassunk örökül, amely lehetővé teszi számukra az emberiség és a civilizáció korlátok és gátló körülmények nélküli előrejuttatását.

Jesús Huerta de Soto a Pénz, banki hitel és gazdasági ciklusok művének első spanyol, valamint angol kiadásait követően jelen kötetben, figyelembe véve a 2007-es gazdasági válságot követő folyamatokat, nemcsak Spanyolország, hanem az Európai Pénzügyi és Gazdasági Unió tagjai helyzetét vizsgálja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/de-soto-penz-banki-hitel-es-gazdasagi-ciklusok//