Az Amszterdami Bank annak a Stockholmi Banknak (Riksbank) az előfutára volt, mely 1656-ban kezdte meg működését. Két részlegre osztották: az egyik a letétek biztonságos elhelyezéséért volt felelős (100 százalékos tartalékaránnyal) és az Amszterdami Bank mintájára épült fel, a másik részleg pedig a kölcsönökért felelt. Habár a két részleg feltehetően egymástól függetlenül működött, a gyakorlatban csak papíron voltak különállóak, és a Stockholmi Bank hamarosan eltért a holland bank által felállított szabályoktól.133 A svéd hatóságok 1668-ban államosították, így tették meg a modern világ első kormányzati bankjává.134 Ez nemcsak az Amszterdami Bank legfontosabb hagyományos alapelveit sértette, hanem új, tervszerű és csalárd gyakorlatnak nyitott utat: a bankjegyek és letéti elismervények kibocsátásának olyan összegben, mely túllépi az aktuális letéti készpénzösszegeket. Így születtek meg a bankjegyek, kibocsátásuk meghaladta a letétek teljes összegét, és ez jövedelmező tevékenységnek bizonyult. Idővel ez a tevékenység vált a legelterjedtebb banki gyakorlattá, különösen az elkövetkező évszázadokban, melyek során azokat a gondolkodókat is félrevezette, akik nem ismerték fel, hogy a bankjegykibocsátás ugyanazokkal a visszahatásokkal jár, mint a mesterséges hitelexpanzió és a letétek teremtése, amik, ahogyan azt A. P. Usher is megjegyezte, kezdetektől a bankszakma legjavát alkották.