Tartalomjegyzék

• SZERVETLEN KÉMIAI NEVEZÉKTAN A IUPAC 2005. évi szabályai
• Impresszum
• Előszó
• Bevezetés
• chevron_rightIR-1. Általános célok, feladatok és módszerek a kémiai nevezéktanban
  • IR-1.1. Bevezetés
  • chevron_rightIR-1.2. A kémiai nevezéktan története
    • IR-1.2.1. Nemzetközi együttműködés a szervetlen kémiai nevezéktanban
  • IR-1.3. A kémiai nevezéktan célja
  • IR-1.4. A kémiai nevezéktan feladata
  • chevron_rightIR-1.5. A szervetlen kémiai nevezéktan módszerei
    • IR-1.5.1. A szabályok megalkotásának módszerei
    • IR-1.5.2. A nevek megalkotása
    • chevron_rightIR-1.5.3. A nevezéktani rendszerek
      • IR-1.5.3.1. Általános elvek
      • IR-1.5.3.2. Az összetételi nevezéktan
      • IR-1.5.3.3. A szubsztitúciós nevezéktan
      • IR-1.5.3.4. Az additív nevezéktan
      • IR-1.5.3.5. A fő nevezéktani eljárások
  • chevron_rightIR-1.6. Változások az eddigi szabályokhoz képest
    • IR-1.6.1. A kationok neve
    • IR-1.6.2. Az anionok neve
    • IR-1.6.3. Az elemek sorrendje a VI. táblázatban
    • IR-1.6.4. Az anionos ligandumok neve a formális koordinációs egységekben
    • IR-1.6.5. A formális koordinációs egységek képlete
    • IR-1.6.6. A többmagvú egységek additív neve
    • IR-1.6.7. A szervetlen savak neve
    • IR-1.6.8. Az addíciós vegyületek
    • IR-1.6.9. Egyéb változások
  • IR-1.7. A kémia egyéb területein elkészült nevezéktanok
  • IR-1.8. Irodalom
• chevron_rightIR-2. A nevezéktan nyelvtana
  • IR-2.1. Bevezetés
  • chevron_rightIR-2.2. A zárójelek
    • IR-2.2.1. Általános elvek
    • chevron_rightIR-2.2.2. A szögletes zárójel
      • IR-2.2.2.1. A szögletes zárójel használata a képletben
      • IR-2.2.2.2. A szögletes zárójel használata a névben
    • chevron_rightIR-2.2.3. A kerek zárójel
      • IR-2.2.3.1. A kerek zárójel használata a képletben
      • IR-2.2.3.2. A kerek zárójel használata a névben
    • IR-2.2.4. A kapcsos zárójel
  • chevron_rightIR-2.3. A kötőjel, a plusz- és a mínuszjel, a nagykötőjel és a kémiai kötés jele
    • IR-2.3.1. A kötőjel
    • IR-2.3.2. A plusz- és a mínuszjel
    • IR-2.3.3. A nagykötőjel
    • IR-2.3.4. Speciális kémiai kötésjelölés a lineáris képletben
  • IR-2.4. A ferde törtvonal
  • chevron_rightIR-2.5. A pont, a kettőspont, a vessző és a pontosvessző
    • IR-2.5.1. A pont
    • IR-2.5.2. A kettőspont
    • IR-2.5.3. A vessző
    • IR-2.5.4. A pontosvessző
  • IR-2.6. A helyköz
  • IR-2.7. A magánhangzó-elhagyás
  • chevron_rightIR-2.8. A számok
    • IR-2.8.1. Az arab számok
    • IR-2.8.2. A római számok
  • IR-2.9. A dőlt betűk
  • IR-2.10. A görög ábécé
  • IR-2.11. A csillag
  • IR-2.12. A felső vesszők
  • IR-2.13. A számnévi előtagok
  • chevron_rightIR-2.14. A helyjelek
    • IR-2.14.1. Bevezetés
    • IR-2.14.2. Az arab számok
    • IR-2.14.3. A betűs helyjelek
  • chevron_rightIR-2.15. A prioritások
    • IR-2.15.1. Bevezetés
    • IR-2.15.2. Az ábécérend
    • chevron_rightIR-2.15.3. Egyéb prioritások
      • IR-2.15.3.1. Az elemek sorrendje a periódusos táblázat alapján
      • IR-2.15.3.2. Az alaphidridek felsorolási rendje
      • IR-2.15.3.3. A szubsztitúciós nevezéktan jellemző csoportjainak felsorolási rendje
      • IR-2.15.3.4. A ligandumok sorrendje a képletben és a névben
      • IR-2.15.3.5. Az összetevők sorrendje a sók képletében és nevében
      • IR-2.15.3.6. Az izotópos módosítás
      • IR-2.15.3.7. A sztereokémiai prioritás
      • IR-2.15.3.8. A központozás sorrendje
  • IR-2.16. Megjegyzések
  • IR-2.17. Irodalom
• chevron_rightIR-3. Az elemek
  • chevron_rightIR-3.1. Az atomok neve és vegyjele
    • IR-3.1.1. Az új elemek szisztematikus nevezéktana és vegyjele
  • IR-3.2. A tömegszám, a rendszám, az iontöltés és az atomok számának jelölése (alsó és felső indexek)
  • chevron_rightIR-3.3. Az izotópok
    • IR-3.3.1. Az elemek izotópjai
    • IR-3.3.2. A hidrogén izotópjai
  • chevron_rightIR-3.4. Az elemek és az allotropok
    • IR-3.4.1. A meghatározatlan molekulaképletű vagy szerkezetű elem neve
    • IR-3.4.2. Az elemek allotropjai (allotrop módosulatok)
    • IR-3.4.3. A meghatározott molekulaképletű allotropok neve
    • IR-3.4.4. Az elemek kristályos allotrop módosulatai
    • IR-3.4.5. A szilárd allotrop módosulatok és a végtelen szerkezetű allotropok
  • IR-3.5. A periódusos táblázat elemei
  • IR-3.6. Irodalom
• chevron_rightIR-4. A képletek
  • IR-4.1. Bevezetés
  • chevron_rightIR-4.2. A képletek típusainak definíciója
    • IR-4.2.1. A tapasztalati képlet
    • IR-4.2.2. A molekulaképlet
    • IR-4.2.3. A szerkezeti képlet és a zárójelek használata a képletben
    • IR-4.2.4. Az addíciós vegyületek képlete
    • IR-4.2.5. A szilárd állapot szerkezeti információi
  • IR-4.3. Az iontöltés jelölése
  • chevron_rightIR-4.4. A vegyjelek felsorolási rendje a képletben
    • IR-4.4.1. Bevezetés
    • chevron_rightIR-4.4.2. A felsorolási elvek
      • IR-4.4.2.1. Az elektronegativitás
      • IR-4.4.2.2. Az ábécérend
    • chevron_rightIR-4.4.3. A különböző típusú vegyületek képlete
      • IR-4.4.3.1. A biner vegyületek
      • IR-4.4.3.2. A formális koordinációs vegyületek
      • IR-4.4.3.3. A láncvegyületek
      • IR-4.4.3.4. Az általánosított sóképletek
      • IR-4.4.3.5. Az addíciós vegyületek
    • IR-4.4.4. A ligandumrövidítések
  • chevron_rightIR-4.5. A módosított izotóp-összetételű vegyületek
    • IR-4.5.1. Általános előírások
    • IR-4.5.2. Az izotóposan helyettesített vegyületek
    • chevron_rightIR-4.5.3. Az izotóposan jelzett vegyületek
      • IR-4.5.3.1. A jelzés típusai
      • IR-4.5.3.2. A specifikusan jelzett vegyületek
      • IR-4.5.3.3. A szelektíven jelzett vegyületek
  • chevron_rightIR-4.6. A képlet egyéb módosító előtagjai
    • IR-4.6.1. Az oxidációs állapot
    • IR-4.6.2. A gyökök képlete
    • IR-4.6.3. Az optikailag aktív vegyületek képlete
    • IR-4.6.4. A gerjesztett állapot jelölése
    • IR-4.6.5. A szerkezetre utaló előtagok
  • IR-4.7. Irodalom
• chevron_rightIR-5. Az összetételi nevezéktan, az ionok és a gyökök nevének áttekintése
  • IR-5.1. Bevezetés
  • IR-5.2. Az elemek és a biner vegyületek sztöchiometriai neve
  • chevron_rightIR-5.3. Az ionok és a gyökök neve
    • IR-5.3.1. Általános elvek
    • chevron_rightIR-5.3.2. A kationok
      • IR-5.3.2.1. Általános elvek
      • IR-5.3.2.2. Az egyatomos kationok
      • IR-5.3.2.3. A homopoliatomos kationok
      • IR-5.3.2.4. A heteropoliatomos kationok
    • chevron_rightIR-5.3.3. Az anionok
      • IR-5.3.3.1. Áttekintés
      • IR-5.3.3.2. Az egyatomos anionok
      • IR-5.3.3.3. A homopoliatomos anionok
      • IR-5.3.3.4. A heteropoliatomos anionok
  • chevron_rightIR-5.4. Az általánosított sztöchiometriai nevek
    • IR-5.4.1. Az elektropozitív és az elektronegatív összetevők felsorolási rendje
    • chevron_rightIR-5.4.2. Az összetevők arányának jelölése
      • IR-5.4.2.1. A számnévi előtagok használata
      • IR-5.4.2.2. Az oxidációs szám és a töltésszám használata
      • IR-5.4.2.3. A többszörös egyatomos és homopoliatomos összetevők
  • IR-5.5. Az addíciós vegyületek neve
  • IR-5.6. Összefoglalás
  • IR-5.7. Irodalom
• chevron_rightIR-6. Az alaphidridek neve és a szubsztitúciós nevezéktan
  • IR-6.1. Bevezetés
  • chevron_rightIR-6.2. Az alaphidridek neve
    • IR-6.2.1. Az állandó és a nem állandó kötésszámú egymagvú alaphidridek
    • chevron_rightIR-6.2.2. A homopolinukleáris alaphidridek (a bór- és a szén-hidridek kivételével)
      • IR-6.2.2.1. A homonukleáris aciklusos alaphidridek, amelyekben minden atom állandó kötésszámú
      • IR-6.2.2.2. A homonukleáris aciklusos alaphidridek nem állandó kötésszámú elemekkel
      • IR-6.2.2.3. A telítetlen homonukleáris aciklusos hidridek
      • IR-6.2.2.4. A homonukleáris monociklusos alaphidridek
      • IR-6.2.2.5. A homonukleáris policiklusos alaphidridek
    • chevron_rightIR-6.2.3. A bór-hidridek
      • IR-6.2.3.1. A sztöchiometriai nevek
      • IR-6.2.3.2. A szerkezetet leíró nevek
      • IR-6.2.3.3. A poliéderes klaszterek szisztematikus számozása
      • IR-6.2.3.4. A hidrogénatomok eloszlásával kapcsolatos szisztematikus elnevezés
    • chevron_rightIR-6.2.4. A heteronukleáris alaphidridek
      • IR-6.2.4.1. A heteronukleáris aciklusos alaphidridek
      • IR-6.2.4.2. Az alternatív vázatomokat tartalmazó láncok hidridjei
      • IR-6.2.4.3. A heteronukleáris monociklusos alaphidridek. A Hantzsch–Widman-nevezéktan
      • IR-6.2.4.4. A bór-hidridek vázbeli helyettesítése
      • IR-6.2.4.5. A heteronukleáris policiklusos alaphidridek
  • chevron_rightIR-6.3. Az alaphidridek származékainak szubsztitúciós neve
    • IR-6.3.1. A végződések és az előtagok használata
    • IR-6.3.2. A hidrogének helyettesítése a bór-hidridekben
  • chevron_rightIR-6.4. Alaphidridekből származó ionok és gyökök neve
    • IR-6.4.1. Az alaphidridekből egy vagy több hidron addíciójával származtatható kationok
    • IR-6.4.2. Az alaphidridekből egy vagy több hidridion elvesztésével származtatott kationok
    • IR-6.4.3. A szubsztituált kationok
    • IR-6.4.4. Az alaphidridekből egy vagy több hidron eltávolításával származtatott anionok
    • IR-6.4.5. Az alaphidridből egy vagy több hidridion addíciójával származtatott anionok
    • IR-6.4.6. A szubsztituált anionok
    • IR-6.4.7. A gyökök és a szubsztituenscsoportok
    • IR-6.4.8. A szubsztituált gyökök vagy a szubsztituenscsoportok
    • IR-6.4.9. Kationos és anionos központok, valamint gyökök egyetlen molekulában vagy ionban
  • IR-6.5. Irodalom
• chevron_rightIR-7. Az additív nevezéktan
  • chevron_rightIR-7.1. Bevezetés
    • IR-7.1.1. Általános elvek
    • IR-7.1.2. A központi atom(ok), a lánc- vagy a gyűrűs szerkezet kiválasztása
    • IR-7.1.3. A ligandumok jelölése az additív névben
    • IR-7.1.4. Az ionok és a gyökök
  • IR-7.2. Az egymagvú egységek
  • chevron_rightIR-7.3. A többmagvú egységek
    • IR-7.3.1. A szimmetrikus kétmagvú egységek
    • IR-7.3.2. A nemszimmetrikus kétmagvú vegyületek
    • IR-7.3.3. A néhánymagvú vegyületek
  • chevron_rightIR-7.4. A szervetlen láncok és gyűrűk
    • IR-7.4.1. Általános elvek
    • IR-7.4.2. A csomóponti helyzetjel
    • IR-7.4.3. A nevek megalkotása
  • IR-7.5. Irodalom
• chevron_rightIR-8. A szervetlen savak és származékaik
  • IR-8.1. Bevezetés és áttekintés
  • IR-8.2. A savak szisztematikus elnevezésének általános elvei
  • IR-8.3. Az additív nevek
  • IR-8.4. A hidrogénnevek
  • IR-8.5. Egyes anionok rövidített hidrogénneve
  • IR-8.6. Az oxosavak származékainak funkcionális helyettesítéses neve
  • IR-8.7. Irodalom
• chevron_rightIR-9. A koordinációs vegyületek
  • chevron_rightIR-9.1. Bevezetés
    • IR-9.1.1. Általános elvek
    • chevron_rightIR-9.1.2. A definíciók
      • IR-9.1.2.1. A háttér ismertetése
      • IR-9.1.2.2. IR-9.1.2.2. A koordinációs vegyületek és a koordinációs egység
      • IR-9.1.2.3. A központi atom
      • IR-9.1.2.4. A ligandumok
      • IR-9.1.2.5. A koordinációs poliéder
      • IR-9.1.2.6. A koordinációs szám
      • IR-9.1.2.7. A kelátképződés
      • IR-9.1.2.8. Az oxidációs állapot
      • IR-9.1.2.9. A koordinációs nevezéktan additív jellege
      • IR-9.1.2.10. A hídligandumok
      • IR-9.1.2.11. A fém-fém kötések
  • chevron_rightIR-9.2. A koordinációs vegyületek összetétele
    • IR-9.2.1. Általános elvek
    • chevron_rightIR-9.2.2. A koordinációs vegyületek neve
      • IR-9.2.2.1. A ligandumok és központi atomok sorrendje a névben
      • IR-9.2.2.2. A ligandumok száma a koordinációs egységben
      • IR-9.2.2.3. A ligandumok megadása a nevekben
      • IR-9.2.2.4. A töltésszámok, az oxidációs számok és az ionos részek aránya
    • chevron_rightIR-9.2.3. A koordinációs vegyületek képlete
      • IR-9.2.3.1. A vegyjelek sorrendje a koordinációs vegyület képletében
      • IR-9.2.3.2. A zárójelek használata
      • IR-9.2.3.3. Az iontöltés és az oxidációs szám
      • IR-9.2.3.4. A rövidítések használata
    • chevron_rightIR-9.2.4. A donoratomok megadása
      • IR-9.2.4.1. Általános elvek
      • IR-9.2.4.2. A kappa-konvenció
      • IR-9.2.4.3. Az éta- és a kappa-konvenció összehasonlítása
      • IR-9.2.4.4. A donoratom vegyjelének használata a névben
    • chevron_rightIR-9.2.5. A többmagvú koordinációs vegyületek
      • IR-9.2.5.1. Általános elvek
      • IR-9.2.5.2. A hídligandumok
      • IR-9.2.5.3. A fém-fém kötés
      • IR-9.2.5.4. A szimmetrikus kétmagvú egységek
      • IR-9.2.5.5. A nemszimmetrikus kétmagvú egységek
      • IR-9.2.5.6. A hárommagvú és az ennél nagyobb szerkezetek
      • IR-9.2.5.7. A többmagvú klaszterek: szimmetrikus központi szerkezeti egységek
  • chevron_rightIR-9.3. A koordinációs egységek konfigurációjának leírása
    • IR-9.3.1. Bevezetés
    • chevron_rightIR-9.3.2. A koordinációs geometria leírása
      • IR-9.3.2.1. A poliéderjelek
      • IR-9.3.2.2. A közeli geometriák közötti választás
    • chevron_rightIR-9.3.3. A konfiguráció leírása – a diasztereoizomerek közötti különbségtétel
      • IR-9.3.3.1. Általános elvek
      • IR-9.3.3.2. A konfigurációs index
      • IR-9.3.3.3. A síknégyzetes koordinációs rendszerek (SP-4)
      • IR-9.3.3.4. Az oktaéderes koordinációs rendszerek (OC-6)
      • IR-9.3.3.5. A négyzetes piramisos koordinációs rendszerek (SPY-4, SPY-5)
      • IR-9.3.3.6. A bipiramisos koordinációs rendszerek (TBPY-5, PBPY-7, HBPY-8 és HBPY-9)
      • IR-9.3.3.7. A T-alakú rendszerek (TS-3)
      • IR-9.3.3.8. A libikókarendszerek (SS-4)
    • chevron_rightIR-9.3.4. Az abszolút konfiguráció leírása – az enantiomerek megkülönböztetése
      • IR-9.3.4.1. Általános elvek
      • IR-9.3.4.2. A tetraéderes központok R/S konvenciója
      • IR-9.3.4.3. A trigonális piramisos központok R/S konvenciója
      • IR-9.3.4.4. Az egyéb poliéderközpontok C/A konvenciója
      • IR-9.3.4.5. A trigonális bipiramisos központok C/A konvenciója
      • IR-9.3.4.6. A négyzetes piramisos központok C/A konvenciója
      • IR-9.3.4.7. A libikókaközpontok C/A konvenciója
      • IR-9.3.4.8. Az oktaéderes központok C/A konvenciója
      • IR-9.3.4.9. A trigonális hasáb központjainak C/A konvenciója
      • IR-9.3.4.10. Más bipiramisos központok C/A konvenciója
      • IR-9.3.4.11. A kitérő egyenesek konvenciója
      • IR-9.3.4.12. A kitérő egyenesek konvenciójának alkalmazása a triszkétfogú oktaéderes komplexekre
      • IR-9.3.4.13. A kitérő egyenesek konvenciójának alkalmazása a biszkétfogú oktaéderes komplexekre
      • IR-9.3.4.14. A kitérő egyenesek konvenciójának alkalmazása a kelátgyűrűk konformációjára
    • chevron_rightIR-9.3.5. A ligandumok prioritásának meghatározása
      • IR-9.3.5.1. Általános elvek
      • IR-9.3.5.2. A prioritási számok
      • IR-9.3.5.3. A felsővessző-konvenció
  • IR-9.4. Megjegyzések
  • IR-9.5. Irodalom
• chevron_rightIR-10. A fémorganikus vegyületek
  • IR-10.1. Bevezetés
  • chevron_rightIR-10.2. Az átmenetielemek fémorganikus vegyületeinek nevezéktana
    • chevron_rightIR-10.2.1. Az alapelvek és a konvenciók
      • IR-10.2.1.1. A koordinációs szám
      • IR-10.2.1.2. A kelátképződés
      • IR-10.2.1.3. A kapcsolódás jellemzése
      • IR-10.2.1.4. Az oxidációs szám és a nettó töltés
    • IR-10.2.2. Egyetlen fém-szén kötésű vegyületek
    • chevron_rightIR-10.2.3. Egy ligandumtól származó, több fém-szén egyes kötést tartalmazó vegyületek
      • IR-10.2.3.1. A mű- (μ-) konvenció
      • IR-10.2.3.2. A kelátképző ligandumok
      • IR-10.2.3.3. A kappa- (κ-) konvenció
      • IR-10.2.3.4. A hídképző ligandumok
      • IR-10.2.3.5. A fém-fém kötés
    • IR-10.2.4. A vegyületek többszörös fém-szén kötéssel
    • chevron_rightIR-10.2.5. A telítetlen molekulákhoz vagy csoportokhoz kapcsolódó kötéseket tartalmazó vegyületek
      • IR-10.2.5.1. Az éta- (η-) konvenció
    • IR-10.2.6. A metallocének nevezéktana
  • chevron_rightIR-10.3. A főcsoportelemek fémorganikus vegyületeinek nevezéktana
    • IR-10.3.1. Bevezetés
    • IR-10.3.2. Az 1. és a 2. csoport fémorganikus vegyületei
    • IR-10.3.3. A 13–16. csoport fémorganikus vegyületei
  • chevron_rightIR-10.4. A központi atomok sorrendje a többmagvú fémorganikus vegyületekben
    • IR-10.4.1. Az 1–12. csoportba tartozó központi atomok
    • IR-10.4.2. Központi atomok az 1–12. és 13–16. csoportból
    • IR-10.4.3. A 13–16. csoportba tartozó központi atomok
  • IR-10.5. Irodalom
• chevron_rightIR-11. A szilárd anyagok
  • chevron_rightIR-11.1. Bevezetés
    • IR-11.1.1. Általános elvek
    • IR-11.1.2. A sztöchiometriai és a nemsztöchiometriai fázisok
  • chevron_rightIR-11.2. A szilárd fázisok neve
    • IR-11.2.1. Általános elvek
    • IR-11.2.2. Az ásványnevek
  • chevron_rightIR-11.3. A kémiai összetétel
    • IR-11.3.1. A közelítő összetételt megadó képlet
    • IR-11.3.2. A változó összetételű fázisok
  • chevron_rightIR-11.4. A hibahelyek (Kröger–Vink-féle) jelölése
    • IR-11.4.1. Általános elvek
    • IR-11.4.2. A helyek foglaltságának jelölése
    • IR-11.4.3. A krisztallográfiai helyek jelölése
    • IR-11.4.4. A töltés jelölése
    • IR-11.4.5. A hibahelyes klaszterek és a kvázikémiai egyenletek használata
  • chevron_rightIR-11.5. A fázisok nevezéktana
    • IR-11.5.1. Bevezetés
    • IR-11.5.2. Az ajánlott jelölések
  • chevron_rightIR-11.6. A nemsztöchiometriai fázisok
    • IR-11.6.1. Bevezetés
    • IR-11.6.2. A modulált szerkezetek
    • IR-11.6.3. A krisztallográfiai szerkezetek
    • IR-11.6.4. A kémiai ikerkristály-képződés
    • IR-11.6.5. A végtelen adaptív szerkezetek
    • IR-11.6.6. Az interkalációs vegyületek
  • chevron_rightIR-11.7. A polimorfizmus
    • IR-11.7.1. Bevezetés
    • IR-11.7.2. A kristályrendszerek alkalmazása
  • IR-11.8. Megjegyzések
  • IR-11.9. Irodalom
• Táblázatok

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 776 0

Milyen elméleti megfontolások határozzák meg a felzárkózást? Miért alakul ki konvergencia vagy divergencia az egyes régiók és országok fejlődése között? Milyen tényezők határozzák meg egy régió versenyképességét, és hogyan tud ezek fejlesztésére hatni az Európai Unió kohéziós politikája? Milyen fejlettségi különbségek jellemzik az EU tagországait? Hogyan fejlődtek a kohéziós politika szabályozási keretei az elmúlt negyedszázad során, és milyen változásokat fogadtak el a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozóan? Milyen intézményi és programkészítési előfeltételei vannak az uniós támogatások felhasználásának? Milyen problémák jellemzik az unió közös költségvetésének működését, és hogyan értékelhető a költségvetés napjainkra kialakult szerkezete? Milyen hatást gyakorolnak az uniós támogatások a kevésbé fejlett tagországok felzárkózására? Milyen kölcsönös előnyök származnak a gazdagabb és szegényebb tagországok számára? A könyv többek között ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat, és elemzi az Európai Unió egészének fejlődése szempontjából is stratégiai jelentőségű regionális fejlesztési politikát.

„A könyv összefoglalja a szerző elméleti kutatási eredményeit, bemutatja és értékeli az uniós kohéziós politika alakulását, valamint hatásait az unión belüli felzárkózás, konvergencia szempontjából. A szerző rámutat arra, hogy az integrációs folyamatok a konvergencia és a divergencia kettősségében alakulnak. Bírálja azokat a nézeteket, miszerint a konvergenciához a piaci mechanizmusok önmagukban elegendőek lennének, és hogy léteznének automatikus kiegyenlítődési mechanizmusok. Hangsúlyozza, hogy a kiegyenlítődés nem valósul meg átfogó és tudatosan kialakított gazdaságpolitikai stratégiák és mechanizmusok nélkül. A kötet az unión belüli fejlettségi különbségeket a maguk komplexitásában vizsgálja, nem elégszik meg csak az egy főre eső GDP mutatókra való támaszkodással, hanem elemzi a kérdés szélesebb összefüggéseit, s a komplex mutatókon túl a nem-gazdasági tényezők jelentőségét is. A szerző nagy hangsúlyt helyez arra, hogy kimutassa a kohézió és a versenyképesség összefüggéseit, továbbá felhívja a figyelmet, hogy a kohézió hatása a kereskedelemteremtésen vagy a gazdasági növekedés ösztönzésén keresztül előnyös az egész unió számára. Emellett rámutat arra, hogy az EU közös költségvetésének adott szintje nem tesz lehetővé jelentősebb kohéziós transzfereket, ugyanakkor modellszámítások eredményeinek tükrében bizonyítja, hogy a támogatások hatásai távolról sem elhanyagolhatóak.”

Hivatkozás: https://mersz.hu/kengyel-kohezios-politika-es-felzarkozas-az-europai-unioban//