Az e-közigazgatás elmélete
Fogalmak, definíciók
3E | effeciency = hatékonyság, effectivity = hatásosság, és economy = gazdaságosság. |
Belső benchmarking | Házon belül tevékenységek, folyamatok benchmarkolását jelenti. Azaz azon teljesítmények és mutatók azonosítása és mérése, melyek jó például szolgálhatnak más területek, részlegek javításához. Eredménye nem csupán a belső folyamatok optimalizálása, hanem a belső kommunikáció megindulása, ezáltal a szervezet dinamizálása. |
Benchlearning | A benchmarking azon változata, melynek során az egymástól tanulást helyezik előtérbe az egymással versenyzés helyett. A kölcsönös segítségnyújtás révén ér el előnyöket a szervezet. Öt részből álló folyamat: tervezés – gyűjtés, mérés és összehasoníltás – analizálás – adaptáció – értékelés, visszacsatolás és ismétlés. |
Benchmarking | Egzakt méréseket, összehasonlítás alapú értékelést tartalmazó rendszer, melynek során a szervezet összehasonlítja saját teljesítményeit a versenytársak teljesítményével. |
BSc | BSc (Balanced Scorecard) – Kiegyensúlyozott stratégiai mutatószám-rendszer. Olyan stratégiaalkotási és végrehajtási eszköz, mellyel mérhető és megvalósítható célrendszerré lehet bontani a szervezeti stratégiát, függetlenül annak méretétől. Segítségével kiderül, hogy miként teremthető érték, milyen területeken kell javítani a képességeket, valamint milyen befektetésekre van szükség – az emberek, a rendszerek és az eljárások terén – a jövőbeli teljesítményjavítás érdekében. |
CAF | Common Assessment Framework – Közös Értékelési Keretrendszer, melyet az Európai Minőségirányítási Alapítvány (EFQM) Kiválóság Modellje és a németországi Speyer Közigazgatástudományi Egyetem modellje alapján készítettek. A CAF az EFQM modell alapelveinek megismerésén és megértésén keresztül segít a közigazgatási szerveknek, hogy teljesítményüket mérve (és összehasonlítva korábbi eredményeikkel és más szervezetek jelen eredményeivel) hatékonyságukat és eredményességüket javítsák. Jelenleg érvényes 2006-os változatát Tamperében mutatták be. Eddig mintegy 1000 európai közigazgatási szerv használja intézménye hatékonyságának javítására. |
Deming-ciklus | Walter Shewhart 1930-ban körvonalazódott ciklusa, mely a tervezés (Plan), megvalósítás (Do), ellenőrzés (Check) és beavatkozás (Act) szavak kezdőbetűiből kapta elnevezését. Ennek ellenére Deming-ciklusként terjedt el a szakirodalomban, dr. W. Edwards Deming előadásai és publikációi hatására. |
EFQM | European Foundation for Quality Management – Európai Alapítvány a Minőségirányításért Modell. Egy olyan általános szervezeti működési rendszermodell és menedzsmenteszköz, amelynek segítségével objektíven és átfogóan feltárhatjuk bármely szervezet hiányosságait, összehasonlíthatjuk a különböző szervezetek működésének színvonalát, szinte minden területen. |
Elégedetlen ügyfél | Az az ügyfél, akinek kimondatlan vagy kimondott igényei nem teljesülnek. |
Folyamati vagy általános benchmarking | Feltétele, hogy a szervezet tevékenységét izolált folyamatokra bontsuk le. Össze lehet hasonlítani az inputhoz kapcsolódó folyamatokat, a transzformációt, valamint az outputot, de vizsgálhatjuk magát az integrált irányítási folyamatot is. A folyamati benchmarking az a terület, melyet „szervezeti reformok” idején elővesznek, és az újjászervezést gyakran itt kezdik. |
Funkcionális vagy területi benchmarking | Adott területen vezető funkcióban lévők összehasonlító elemzése, értékelése. Lehetőségeit szűkíti, hogy a jó mintául szolgáló funkcionáriusok számára megterhelő lehet, hogy folyamatosan hozzájuk mérik magukat. |
Innovációs Szakértői Hálózat | A közigazgatási hivatalok vezetőinek delegáltjaiból álló szerveződés, mely segíti a Közigazgatási Innovációs Csomópontot (KINCS). |
ISO | International Organization for Standardization – Nemzetközi Szabványügyi Szervezet – több mint 100 nemzet szabványainak nemzetközi szövetsége. Központja Genfben (Svájc) található. |
ISO 9001 | Az ISO 9001 összefoglalja a szervezet szabványos működésének minőségügyi követelményeit, és deklarálja az ezekhez rendelt mutatókat. Rögzíti a képzéssel és továbbképzéssel kapcsolatos kötelezettségeket, meghatározza annak rendszerét, előírja tervszerűségét. A sikeres audit így garantálja, hogy a szervezet a törvényi előírásoknak megfelelő, szervezett és teljes körűen dokumentált. |
Kimondatlan igények | Maguktól értetődő, természetesnek vett elvárások, melyek kielégítése nem elégedettséggel, hanem az elégedetlenség hiányával jár együtt. Ha a kimondatlan igények nem teljesülnek, akkor azt az ügyfél katasztrófaként éli meg, ami sok esetben visszafordíthatatlan lemondást jelent a szolgáltatásról. |
Kimondott igények | Olyan igények, melyeket az ügyfelek külön jeleznek. |
KINCS | Közigazgatási Innovációs Csomópont – olyan adatbázis, mely a máshol is hasznosíthatónak ítélt szervezet- és működéskorszerűsítési, minőségfejlesztési eredmények disszeminációját segíti. |
Látens igények | Olyan igények, melyek az ügyfélben nem tudatosulnak eleinte, azt gyakran nem is várják el, de ha mégis teljesülnek, akkor meglepő elragadtatottságban lesz részük (a hivatalnokoknak is). A látens igények azonban veszélyesek, mert könnyen kimondott, majd kimondatlan igényekké transzformálódhatnak. |
Magyar Közigazgatási Innovációs Térkép | A Közigazgatási Innovációs Csomópont (KINCS) legjobb gyakorlatait megjelenítő térképi ábrázolás. |
Maradéktalanul elégedett ügyfél | Az az ügyfél, akinek az általa megjelölt igényeken túl valamilyen többletet is nyújtunk, akár csak gesztus szintjén is. |
MBO | Management by Objectives – Célközpontos vezetés. |
Minimálisan elégedett ügyfél | Az az ügyfél, akinek a kimondatlan és kimondott igényei egyaránt teljesülnek. |
Minőségbiztosítás | Inputot, tranzakciót és outputot egyaránt vizsgáló, folyamatra fókuszáló eljárás. A minőségirányítás azon része, amely a bizalomkeltésre fókuszál úgy, hogy a minőségi követelmények teljesülnek. |
Minőség-ellenőrzés | Outputot (árut vagy szolgáltatást mint végterméket), annak minőségét vizsgáló eljárás. |
Minőségi körök | A minőségi körök az azonos szakterületen dolgozó szakemberek olyan önkéntes szerveződései, ahol együtt tárják fel a szervezet problémáit és igyekeznek rá közösen megoldást találni. A minőségi körök a szervezet minőségi működésének alapvető egységei, a minőség iránti elkötelezettség kezdeti alakzatai. |
Minőségirányítás | A működés egészére, a teljes szervezetirányításra kiható minőségorientált eljárás. |
PDCA | Plan (tervezés) – Do (megvalósítás) – Check (ellenőrzés) – Act (intézkedés) (lásd: Deming-ciklus). |
Six Sigma | A Hat szigma olyan statisztikai szemléletű vállalatirányítási módszer és minőségjavító program, mely öt nagyobb lépésben (meghatározás, mérés, elemzés, fejlesztés, ellenőrzés) javítja és fejleszti a vállalati folyamatokat. |
Teljesítménymenedzsment | A teljesítménymenedzsment több, mint mérés: a szervezet dolgozóinak kompromisszuma abban, hogy mit kell tenni ahhoz, hogy a szervezet céljai megvalósuljanak. Ezek a folyamatok a szervezet felelősségén túl az egyének felelősségére is rávilágítanak, azaz az egyéni teljesítményértékelés becsatornázható (becsatornázandó) a szervezeti teljesítményértékelés rendszerébe. |
TQM | Total Quality Management – Teljes körű minőségirányítás: „A szervezet olyan irányítási koncepciója, amelynek központjában a minőség áll; amely összes tagjának részvételén alapszik; amely azt célozza, hogy hosszú távon sikert érjen el a vevő megelégedettsége révén és hasznára legyen a szervezet összes tagjának és a társadalomnak.” |
Verseny-benchmarking | A közvetlen versenytársak benchmarkolását jelenti. A szervezet módszereit, munkafolyamatait hasonlítja össze a versenytársakéval. Ezáltal kvázi piackutatás is történik, hiszen a szervezet el tudja helyezni magát a piacon, értékelni tudja saját versenyképességét, stratégiát építhet gyengeségeire, veszélyeire, erősségeire és lehetőségeire. A közigazgatás területén a versenybenchmarking nemzetközi viszonylatban értelmezhető. |
Tartalomjegyzék
- Az e-közigazgatás elmélete
- Impresszum
- Köszönetnyilvánítás – előszó helyett
- Előszó a harmadik – átdolgozott – kiadáshoz
- Általános rész
- I. A modern, szolgáltató állam és az e-közigazgatás
- Az állam szerepének, feladatkörének hangsúlyváltozása
- Az új közmenedzsmenten innen és túl
- A szolgáltató állam felé vezető út mérföldkövei
- A szolgáltató állam közigazgatásának funkciói, főbb szolgáltatásai és szolgáltatási elvei
- A szolgáltató állam ügyfele
- Az e-közigazgatás axiomatikus megközelítése
- Ez e-közigazgatás tudományos diskurzusa
- Az e-közigazgatás kialakításának előnyei
- A kormányzás hatékonyságának javulása hosszú távon
- Fogyasztóorientált szolgáltatások kialakítása
- Fokozottabb gazdasági fejlődés
- A közigazgatási reform gyorsulása
- Az állam és az állampolgárok kapcsolatrendszerének javulása, átfogó társadalmi célok könnyebb elérése
- Hatékonyabb, nyitottabb helyi igazgatás
- A kormányzás hatékonyságának javulása hosszú távon
- Az e-közigazgatás kialakításának hátráltató tényezői
- Összefoglalás – 10 megállapítás napjaink modern államának kihívásairól
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- Az állam szerepének, feladatkörének hangsúlyváltozása
- II. Az e-közigazgatás társadalmi „indoka”: az információs társadalom
- Közgazdasági megközelítések
- Technológiai megközelítések
- Szociológiai megközelítések
- Politológiai megközelítések (a közvetlen demokrácia utópiái)
- Történeti megközelítések
- Szintetizáló megközelítések
- Az információs társadalom tényezői, jellemzői
- Az információs társadalmi átalakulás mérése: indikátorok
- Összefoglalás – Megállapítások az információs társadalom követelményeiről az e-közigazgatás tükrében
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- Közgazdasági megközelítések
- I. A modern, szolgáltató állam és az e-közigazgatás
- Különös rész
- III. A tudásmenedzsment szerepe az elektronikus közigazgatásban
- Miért foglalkozunk ezzel a témával?
- Mi a tudás?
- A tudásmenedzsment folyamata, kézenfekvő gyakorlati eszközei, megvalósítása
- A közigazgatási tudásmenedzsment első lépései
- Hogyan mérhetjük a szervezeti tudást – indikátorok
- Tudásbázisok a közigazgatásban
- A közigazgatási adatvagyon tudásalapú újragondolása: a szemantikus web
- Összefoglalás – 10 érv a tudásmendzsment e-közigazgatási alkalmazása mellett
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- Miért foglalkozunk ezzel a témával?
- IV. Minőségirányítás és teljesítménymenedzsment az elektronikus közigazgatásban
- Miért foglalkozunk a témával? Miért fontos a minőség?
- Elégedett ügyfél?
- Minőség-ellenőrzéstől a minőségirányításig
- Benchmarking/Benchlearning és a minőségi körök
- Hat szigma (Six Sigma) minőségfejlesztési rendszer
- TQM
- EFQM kiválóság modell
- CAF modell
- ISO 9001
- A versenyszférából adaptált megoldások kritikája és az arra adott válaszok
- A közigazgatási minőségirányítás fejlődése
- Közigazgatási minőségirányítás Magyarországon
- Teljesítménymenedzsment és az elektronikus közigazgatás
- BSc (Balanced Scorecard) – Kiegyensúlyozott stratégiai mutatószámrendszer
- Többet árthatunk, mint használhatunk?
- Összefoglalás – 10 érv a minőségbiztosítás e-közigazgatási alkalmazása mellett
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- Miért foglalkozunk a témával? Miért fontos a minőség?
- V. Új közigazgatási szerkezet: regionalizmus és kistérségek szerepe az e-közigazgatás kialakításánál
- VI. Az e-közigazgatás jogi környezete
- Miért foglalkozunk az e-közigazgatás jogi környezetével?
- Dereguláció
- Markáns EU-stratégiák és kapcsolódó jogszabályaik
- Hazai „adaptációk” és infokommunikációs jogszabályok
- Az e-közigazgatási stratégiaalkotás szerepe alsóbb szinteken
- Az elektronikus közigazgatási eljárás hazai szabályozása
- Az elektronikus ügyintézési közszolgáltatások nyújtásának feltételei
- Az eljárás megindítása
- Az elektronikus beadvány érkeztetése
- A hatóság döntése
- Iratokba való betekintés
- Tájékoztatás
- Az elektronikus ügyintézéssel és az elektronikus tájékoztatási szolgáltatással szemben támasztott követelmények
- Hatósági szolgáltatás
- Képviselet
- A kézbesítés különös szabályai
- Üzemzavar
- Az elektronikus és hagyományos ügyintézés kapcsolata
- Az adatvédelem és az elektronikus információszabadság szabályozása
- A közigazgatási azonosítás és hitelesítés szabályozása
- Az elektronikus ügyintézési közszolgáltatások nyújtásának feltételei
- Az interoperabilitás és hazai szabályozása
- Összefoglalás – 10 tézis az e-közigazgatás jogi környezetéről
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- VII. Back office (A hivatali munka hátterének horizontális és vertikális megközelítése)
- A back office helye (megoldástérkép)
- Back office folyamatok
- A térinformatika szerepe az e-közigazgatásban
- Az e-közigazgatási szolgáltatási közmű
- Interoperabilitás
- A nyílt forráskód szerepe a közigazgatásban
- A digitalizáció mint az e-közigazgatási átállás feltétele
- Azonosítás
- Biztonsági kérdések
- Összefoglalás – 10 jellemző megállapítás az e-közigazgatási back office-ról
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- A back office helye (megoldástérkép)
- VIII. Front office megoldások, avagy az új média használata a közigazgatásban
- CRM
- Portál
- Előtörténet – generációk a közigazgatási weboldalaknál
- Alapkövetelmények
- Elérhetőség, alapjellemzők
- Általános alapfunkciók
- Portálfunkciók
- Az áttekinthetőség biztosítása
- Funkcióválasztás
- Tartalomprioritás
- Ügyfélkapcsolat
- W3C WAI ajánlások
- KIETB 19. számú ajánlása
- Települési funkciók, településmarketing
- Előtörténet – generációk a közigazgatási weboldalaknál
- Intézményi adatközzétételi kötelezettségek és ezek megoldási lehetőségei az új média eszközeivel
- E-ügyintézés mint önálló tematikus egység a hivatali portáloknál
- Portálszervezés
- Mobil csatornák (az SMS-től a mobil applikációkig)
- DiTV
- Összefoglalás – 10 érv az integrált e-közigazgatási front office mellett
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- IX. Csúcstechnológia a közigazgatásban
- Miért indokolt a csúcstechnológia alkalmazása a közigazgatásban?
- M-közigazgatás (M-gov)
- Helyzettudatosságra épülő technológiák és szolgáltatások a közigazgatásban
- T-közigazgatás (T-gov)
- Szimulációs 3D ügyfélfogadás
- Összefoglalás – 10 érv a csúcstechnológiák használata mellett
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- X. Atipikus megoldások…, adaptálandó üzleti módszertanok és közmenedzsmenteszközök az e-közigazgatásban
- WorkOut
- BPR
- Outsourcing
- ASP/SaaS
- Elektronikus piacterek
- Atipikus foglalkoztatás az e-közigazgatásban
- A rugalmas munkavállalási formák rendszerezése
- Távmunka
- Az egyes rugalmas munkavállalási formák előnyei és hátrányai
- A rugalmas munkavállalási formák alkalmazásának feltételei
- A rugalmas munkavégzési formák jogszabályi háttere, különös tekintettel a távmunka szabályozására
- Távmunkában végezhető e-közigazgatással összefüggő munkakörök
- Csoportos távmunkavégzés
- A rugalmas munkavállalási formák rendszerezése
- IT-mentorálás és ügysegédlet
- Összefoglalás – 10 adaptálandó (vagy erősítendő) üzleti eredetű módszertan
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- WorkOut
- XI. Az e-közigazgatás gyenge pontjai
- Information warfare
- Adatbiztonsági és adatvédelemi kockázatok
- Redundancia
- Finanszírozási problémák
- A képviselet hiánya a végrehajtó hatalomban
- Intézményrendszer vs. intézményrendszertelenség, politikai kultúra vs. politikai kulturálatlanság
- A jogszabályok szankcionálatlansága – leges imperfectae
- Humán faktor
- Bizalomhiány
- Összefoglalás – 10 e-közigazgatási buktató
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- Information warfare
- XII. Az információs társadalom mérésének eszközei Melléklet
- III. A tudásmenedzsment szerepe az elektronikus közigazgatásban
- A szerzőről
- Rektori ajánlás
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 785 2
A kormányzati modernizációt az új igazgatási technológia rutinszerű használatában látom: az informatika széles körű alkalmazásában, az elektronikus kormányzás elterjesztésében, tudatos használatában. A közigazgatás-tudományi szakma nagyjából egyetért ezzel, azonban az elektronikus eszközök alkalmazása sokszor az elméleti alapok ismerete nélkül történik. A BCE Közigazgatástudományi Karán, a volt Államigazgatási Főiskola Közigazgatás-szervezési Tanszékén a majd egy évtized alatt felhalmozott, és ebben a könyvben bemutatott, rendszerezett információmennyiség láttán joggal érezhetjük, hogy egy új tudományos módszertani szakterület elméleti megalapozásának lehetünk szemtanúi.
Prof. Dr. Lőrincz Lajos †, az MTA rendes tagja
A közigazgatás történetében mindig voltak nagy állomások, paradigmaváltások, amelyek után a közigazgatás fogalma új értelmet nyert. Vagy a feladatok, a funkciók, vagy az apparátus, de leginkább a technológia, a módszerek változtak, modernizálódtak, fejlődtek. Napjainkban valamennyi tényező intenzív, erőltetett változtatása zajlik egy új környezetben: az információs társadalomban. Az elektronikus közigazgatás újraértelmezi a közigazgatás helyzetét, feladatát és eszközrendszerét. Ez a kiváló könyv Magyarországon elsőként vállalkozik arra, hogy a téma hazai diskurzusában feltérképezze és rendszerezze a vonatkozó ismereteket.
Prof. Dr. Máthé Gábor professor emeritus
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdaságtudományi Kar
Az információs társadalom felgyorsult világában a szolgáltató elektronikus közigazgatás kiépítése és fejlesztése mára már megkerülhetetlen kérdéssé vált. A könyv nemcsak szakkönyv, hanem fontos és érdekes információt nyújt minden érdeklődő számára. Sokoldalú megközelítéssel igyekszik bemutatni a nemzetközi, az uniós és a hazai helyzetet, annak eredményeivel és kihívásaival együtt. Rendszerező igényével egy új, kialakulóban lévő tudományterület tudományos alapkövének tekinthető.
Prof. Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár
Szegedi Tudományegyetem, az Állami Számvevőszék korábbi elnöke, a Költségvetési Tanács elnöke
Hivatkozás: https://mersz.hu/budai-az-e-kozigazgatas-elmelete//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero