Az e-közigazgatás elmélete
Fogalmak, definíciók
Acquis communautaire | Az Európai Unió közösségi (jogi, stratégiai, szakpolitikai stb.) vívmányai. |
AG | Architecture Guidelines – Rendszerépítési úmutató. Technológiai szabványok, ajánlások az európai kormányzati elektronikus hálózati infrastruktúrák konvergenciájának elősegítésére. |
Akadálymentesítés | Olyan tevékenységek összefoglaló neve, melyek a különböző (fizikai, érzékszervi, szellemi) fogyatékosággal élők számára igyekeznek biztosítani olyan feltételeket, melyek segítségével ugyanúgy végezhetik tevékenységüket, mint fogyatékkal nem élő társaik. (Például vakoknak és gyengén látóknak vakbarát verzió az interneten.) |
Bangemann-jelentés | Martin Bangemann (és bizottsága) 1994 júniusára elkészített stratégiai dokumentuma, mely a liberalizációs folyamat gyorsításáról, a privát szektor felelősségéről, de legfőképpen az információs társadalom célrendszeréről szól. Hatása még napjainkban is érezhető. |
CIRCA | Communication and Information Resource Centre Administrator – Kommunikációs és Információs Erőforrásközpont Ügyintéző. A TESTA-n futó csoportmunka-szoftver, erőforrások és dokumentumok hatékony megosztásához. |
CLBPS | Common list of Basic Public Services – Közszolgáltatások Közös követelményjezéke. Az eEurope stratégia követelményjegyzéke, mely az állampolgárok számára 12, a vállalkozások számára 8 ügycsoport elektronikus intézését tűzte ki célul, négy (napjainkban öt) megvalósítási (interaktivitási) szinten. |
EIF | European Interoperability Framework – A Páneurópai e-Kormányzati szolgáltatások Európai Interoperabilitási Keretrendszere. Politikákat, szabványokat és előírásokat tartalmaz az uniós tagállamok közötti e-közigazgatási párbeszéd kialakításához. (Az IDA program része.) |
FP | Framework Program – Kutatási keretprogram. Az EU tudomány- és technológiai stratégiáinak elemeit bemutató, pénzügyi eszközeit allokáló jegyzék. |
G7 / G8 | A világ 7 legfejlettebb gazdaságú országának (USA, Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Kanada, Németország, Olaszország) és 1998-óta Oroszországnak az együttműködési fóruma. Kormányzati vagy miniszteri szinten zajló informális fórum. (Oroszország a pénzügyi konzultációkat gyakorta mellőzi, így néha G7, néha G8-ként fungál a szervezet.) A grúziai agresszió miatt felmerült Oroszország kizárása a fórumból, mint gazdasági-politikai szankció. |
IDA | Interchange of Data between Administrations – Közigazgatási rendszerek közötti adatcsereprogram. Három fázisa van: IDA, IDA II, és IDAbc. |
IDAbc | Az IDAbc (Interoperable Delivery of Pan-European eGovernment Services to Public Administrations, Businesses and Citizens; Interoperábilis páneurópai elektronikus kormányzati szolgáltatások közigazgatási rendszerek, gazdasági szervezetek és állampolgárok részére. Az IDA program harmadik szakasza, ahol az e-közigazgatási szolgáltatások vállalkozások és civil szféra számára is elérhető adatcseréjét biztosítja. |
Inkluzivitás | Befogadó szemlélet. Azok felzárkóztatása, akik társadalmi vagy fizikai helyzetüknél fogva elzárttá vállnak (esetünkben) az infokommunikációs technológiáktól, és azok szolgáltatásaitól. |
Interkonnektivitás | Két rendszer fizikai összeköthetőségének biztosítása. |
Interoperabilitás | Az interoperabilitás alatt elsősorban a szemantikai interoperabilitást értik: azaz két vagy több rendszer azon képességét, hogy az egymás között cserélt információk a rendszerek között értelmezhetők. A funkcionális interoperabilitás két vagy több rendszer azon képessége, hogy adatot tud cserélni egymással. |
K+F (R+D) | Kutatás-fejlesztés – Research and Development. |
Ket. | 2004. évi XLC. tv. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól. |
Koregulatív jogalkotás | Önszabályozó jogalkotás. A szakma magára nézve állapít meg szabályokat, a végrehajtó hatalom szankciói nélkül, annak esetleges konzultációja segítéségével. (Pl.: MTE választási etikai kódexe.) |
MITS | Magyar Információs Társadalom Stratégia. A magyar kormányzat második információs társadalmi stratégiája 2002–2006 között. (Elemei 2006-után is érvényesültek.) |
MoU | Memorandum of understanding – Egyetértési nyilatkozat, korregulatív szabályozási forma, melyet a szakma kezdeményez. |
NITS | Nemzeti Információs Társadalom Stratégia. A magyar kormányzat első információs társadalmi stratégiája 2000–2002 között. |
NOE | Network of Excellence – Kiválósági hálózat. A Hatodik Kutatási Keretprogram új eszköze. A kiválósági központok hálózata, mely kiváló tudósokat, kompetenciákat, innovatív környezetet, pénzügyi stabilitást, befektetővonzást stb. feltételez. |
PIAP | Public Internet Acces Point – Nyilvános (vagy közösségi) internetelérési pont. (Web-kiosk, terminál.) |
PKICUG | Public Key Infrastructure for Closed User Groups – PKI-Zárt felhasználói csoportoknak. A TESTA-n futó elektronikus tanúsítvány szolgáltatás. |
Readiness report | Az EU saját tagországainak felkészültségét különböző infokommunikációs mutatókkal mérő (fel)készültségi jelentés. |
SIAP | Safer Internet Action Plan (SIAP) 276/1999/EC rendelet. Az EU 1999-ben alkotott programja az illegális és ártalmas online tartalmak hatékony kezelésére. A program több fázisban került meghosszabbításra, jelentős forrásokat biztosítva a területnek. |
TESTA | Az EU zártkörű, IP-alapú hálózata, mely biztonságos (és garantált teljesítményű) adatcserét tesz lehetővé az EU valamennyi közigazgatási intézménye számára. |
Tartalomjegyzék
- Az e-közigazgatás elmélete
- Impresszum
- Köszönetnyilvánítás – előszó helyett
- Előszó a harmadik – átdolgozott – kiadáshoz
- Általános rész
- I. A modern, szolgáltató állam és az e-közigazgatás
- Az állam szerepének, feladatkörének hangsúlyváltozása
- Az új közmenedzsmenten innen és túl
- A szolgáltató állam felé vezető út mérföldkövei
- A szolgáltató állam közigazgatásának funkciói, főbb szolgáltatásai és szolgáltatási elvei
- A szolgáltató állam ügyfele
- Az e-közigazgatás axiomatikus megközelítése
- Ez e-közigazgatás tudományos diskurzusa
- Az e-közigazgatás kialakításának előnyei
- A kormányzás hatékonyságának javulása hosszú távon
- Fogyasztóorientált szolgáltatások kialakítása
- Fokozottabb gazdasági fejlődés
- A közigazgatási reform gyorsulása
- Az állam és az állampolgárok kapcsolatrendszerének javulása, átfogó társadalmi célok könnyebb elérése
- Hatékonyabb, nyitottabb helyi igazgatás
- A kormányzás hatékonyságának javulása hosszú távon
- Az e-közigazgatás kialakításának hátráltató tényezői
- Összefoglalás – 10 megállapítás napjaink modern államának kihívásairól
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- Az állam szerepének, feladatkörének hangsúlyváltozása
- II. Az e-közigazgatás társadalmi „indoka”: az információs társadalom
- Közgazdasági megközelítések
- Technológiai megközelítések
- Szociológiai megközelítések
- Politológiai megközelítések (a közvetlen demokrácia utópiái)
- Történeti megközelítések
- Szintetizáló megközelítések
- Az információs társadalom tényezői, jellemzői
- Az információs társadalmi átalakulás mérése: indikátorok
- Összefoglalás – Megállapítások az információs társadalom követelményeiről az e-közigazgatás tükrében
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- Közgazdasági megközelítések
- I. A modern, szolgáltató állam és az e-közigazgatás
- Különös rész
- III. A tudásmenedzsment szerepe az elektronikus közigazgatásban
- Miért foglalkozunk ezzel a témával?
- Mi a tudás?
- A tudásmenedzsment folyamata, kézenfekvő gyakorlati eszközei, megvalósítása
- A közigazgatási tudásmenedzsment első lépései
- Hogyan mérhetjük a szervezeti tudást – indikátorok
- Tudásbázisok a közigazgatásban
- A közigazgatási adatvagyon tudásalapú újragondolása: a szemantikus web
- Összefoglalás – 10 érv a tudásmendzsment e-közigazgatási alkalmazása mellett
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- Miért foglalkozunk ezzel a témával?
- IV. Minőségirányítás és teljesítménymenedzsment az elektronikus közigazgatásban
- Miért foglalkozunk a témával? Miért fontos a minőség?
- Elégedett ügyfél?
- Minőség-ellenőrzéstől a minőségirányításig
- Benchmarking/Benchlearning és a minőségi körök
- Hat szigma (Six Sigma) minőségfejlesztési rendszer
- TQM
- EFQM kiválóság modell
- CAF modell
- ISO 9001
- A versenyszférából adaptált megoldások kritikája és az arra adott válaszok
- A közigazgatási minőségirányítás fejlődése
- Közigazgatási minőségirányítás Magyarországon
- Teljesítménymenedzsment és az elektronikus közigazgatás
- BSc (Balanced Scorecard) – Kiegyensúlyozott stratégiai mutatószámrendszer
- Többet árthatunk, mint használhatunk?
- Összefoglalás – 10 érv a minőségbiztosítás e-közigazgatási alkalmazása mellett
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- Miért foglalkozunk a témával? Miért fontos a minőség?
- V. Új közigazgatási szerkezet: regionalizmus és kistérségek szerepe az e-közigazgatás kialakításánál
- VI. Az e-közigazgatás jogi környezete
- Miért foglalkozunk az e-közigazgatás jogi környezetével?
- Dereguláció
- Markáns EU-stratégiák és kapcsolódó jogszabályaik
- Hazai „adaptációk” és infokommunikációs jogszabályok
- Az e-közigazgatási stratégiaalkotás szerepe alsóbb szinteken
- Az elektronikus közigazgatási eljárás hazai szabályozása
- Az elektronikus ügyintézési közszolgáltatások nyújtásának feltételei
- Az eljárás megindítása
- Az elektronikus beadvány érkeztetése
- A hatóság döntése
- Iratokba való betekintés
- Tájékoztatás
- Az elektronikus ügyintézéssel és az elektronikus tájékoztatási szolgáltatással szemben támasztott követelmények
- Hatósági szolgáltatás
- Képviselet
- A kézbesítés különös szabályai
- Üzemzavar
- Az elektronikus és hagyományos ügyintézés kapcsolata
- Az adatvédelem és az elektronikus információszabadság szabályozása
- A közigazgatási azonosítás és hitelesítés szabályozása
- Az elektronikus ügyintézési közszolgáltatások nyújtásának feltételei
- Az interoperabilitás és hazai szabályozása
- Összefoglalás – 10 tézis az e-közigazgatás jogi környezetéről
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- VII. Back office (A hivatali munka hátterének horizontális és vertikális megközelítése)
- A back office helye (megoldástérkép)
- Back office folyamatok
- A térinformatika szerepe az e-közigazgatásban
- Az e-közigazgatási szolgáltatási közmű
- Interoperabilitás
- A nyílt forráskód szerepe a közigazgatásban
- A digitalizáció mint az e-közigazgatási átállás feltétele
- Azonosítás
- Biztonsági kérdések
- Összefoglalás – 10 jellemző megállapítás az e-közigazgatási back office-ról
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- A back office helye (megoldástérkép)
- VIII. Front office megoldások, avagy az új média használata a közigazgatásban
- CRM
- Portál
- Előtörténet – generációk a közigazgatási weboldalaknál
- Alapkövetelmények
- Elérhetőség, alapjellemzők
- Általános alapfunkciók
- Portálfunkciók
- Az áttekinthetőség biztosítása
- Funkcióválasztás
- Tartalomprioritás
- Ügyfélkapcsolat
- W3C WAI ajánlások
- KIETB 19. számú ajánlása
- Települési funkciók, településmarketing
- Előtörténet – generációk a közigazgatási weboldalaknál
- Intézményi adatközzétételi kötelezettségek és ezek megoldási lehetőségei az új média eszközeivel
- E-ügyintézés mint önálló tematikus egység a hivatali portáloknál
- Portálszervezés
- Mobil csatornák (az SMS-től a mobil applikációkig)
- DiTV
- Összefoglalás – 10 érv az integrált e-közigazgatási front office mellett
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- IX. Csúcstechnológia a közigazgatásban
- Miért indokolt a csúcstechnológia alkalmazása a közigazgatásban?
- M-közigazgatás (M-gov)
- Helyzettudatosságra épülő technológiák és szolgáltatások a közigazgatásban
- T-közigazgatás (T-gov)
- Szimulációs 3D ügyfélfogadás
- Összefoglalás – 10 érv a csúcstechnológiák használata mellett
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- X. Atipikus megoldások…, adaptálandó üzleti módszertanok és közmenedzsmenteszközök az e-közigazgatásban
- WorkOut
- BPR
- Outsourcing
- ASP/SaaS
- Elektronikus piacterek
- Atipikus foglalkoztatás az e-közigazgatásban
- A rugalmas munkavállalási formák rendszerezése
- Távmunka
- Az egyes rugalmas munkavállalási formák előnyei és hátrányai
- A rugalmas munkavállalási formák alkalmazásának feltételei
- A rugalmas munkavégzési formák jogszabályi háttere, különös tekintettel a távmunka szabályozására
- Távmunkában végezhető e-közigazgatással összefüggő munkakörök
- Csoportos távmunkavégzés
- A rugalmas munkavállalási formák rendszerezése
- IT-mentorálás és ügysegédlet
- Összefoglalás – 10 adaptálandó (vagy erősítendő) üzleti eredetű módszertan
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- WorkOut
- XI. Az e-közigazgatás gyenge pontjai
- Information warfare
- Adatbiztonsági és adatvédelemi kockázatok
- Redundancia
- Finanszírozási problémák
- A képviselet hiánya a végrehajtó hatalomban
- Intézményrendszer vs. intézményrendszertelenség, politikai kultúra vs. politikai kulturálatlanság
- A jogszabályok szankcionálatlansága – leges imperfectae
- Humán faktor
- Bizalomhiány
- Összefoglalás – 10 e-közigazgatási buktató
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- Information warfare
- XII. Az információs társadalom mérésének eszközei Melléklet
- III. A tudásmenedzsment szerepe az elektronikus közigazgatásban
- A szerzőről
- Rektori ajánlás
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 785 2
A kormányzati modernizációt az új igazgatási technológia rutinszerű használatában látom: az informatika széles körű alkalmazásában, az elektronikus kormányzás elterjesztésében, tudatos használatában. A közigazgatás-tudományi szakma nagyjából egyetért ezzel, azonban az elektronikus eszközök alkalmazása sokszor az elméleti alapok ismerete nélkül történik. A BCE Közigazgatástudományi Karán, a volt Államigazgatási Főiskola Közigazgatás-szervezési Tanszékén a majd egy évtized alatt felhalmozott, és ebben a könyvben bemutatott, rendszerezett információmennyiség láttán joggal érezhetjük, hogy egy új tudományos módszertani szakterület elméleti megalapozásának lehetünk szemtanúi.
Prof. Dr. Lőrincz Lajos †, az MTA rendes tagja
A közigazgatás történetében mindig voltak nagy állomások, paradigmaváltások, amelyek után a közigazgatás fogalma új értelmet nyert. Vagy a feladatok, a funkciók, vagy az apparátus, de leginkább a technológia, a módszerek változtak, modernizálódtak, fejlődtek. Napjainkban valamennyi tényező intenzív, erőltetett változtatása zajlik egy új környezetben: az információs társadalomban. Az elektronikus közigazgatás újraértelmezi a közigazgatás helyzetét, feladatát és eszközrendszerét. Ez a kiváló könyv Magyarországon elsőként vállalkozik arra, hogy a téma hazai diskurzusában feltérképezze és rendszerezze a vonatkozó ismereteket.
Prof. Dr. Máthé Gábor professor emeritus
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdaságtudományi Kar
Az információs társadalom felgyorsult világában a szolgáltató elektronikus közigazgatás kiépítése és fejlesztése mára már megkerülhetetlen kérdéssé vált. A könyv nemcsak szakkönyv, hanem fontos és érdekes információt nyújt minden érdeklődő számára. Sokoldalú megközelítéssel igyekszik bemutatni a nemzetközi, az uniós és a hazai helyzetet, annak eredményeivel és kihívásaival együtt. Rendszerező igényével egy új, kialakulóban lévő tudományterület tudományos alapkövének tekinthető.
Prof. Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár
Szegedi Tudományegyetem, az Állami Számvevőszék korábbi elnöke, a Költségvetési Tanács elnöke
Hivatkozás: https://mersz.hu/budai-az-e-kozigazgatas-elmelete//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero