MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Az e-közigazgatás elmélete
Kérdések, feladatok
- Mit értünk a közigazgatás back office-a alatt?
- Ossza fel a közigazgatás back office-át horizontálisan!
- Ossza fel a közigazgatás back office-át vertikálisan!
- Mutassa be a MITS-EÖR megoldástérképét!
- Miért fontos az ügymenetvizsgálat az e-közigazgatás back office-ában?
- Mit vizsgálunk egy hivatali átvilágításnál?
- Mi a célja az közigazgatási work-flow menedzsmentnek?
- Milyen adatbáziskezelő rendszereket, nyilvántartásokat ismer?
- Hogyan oszthatjuk fel az adatbáziskezelőket jogi hatás alapján?
- Hogyan oszthatjuk fel az adatbáziskezelőket a nyilvántartás tárgya szerint?
- Hogyan oszthatjuk fel az adatbáziskezelőket a nyilvántartást vezető szerv jellege szerint?
- Hogyan oszthatjuk fel az adatbáziskezelőket a közhitelesség szempontjából?
- Melyek a közigazgatási nyilvántartások céljai?
- Mit jelent a VIR?
- Mit jelent az OLAP?
- Mire alkalmazhatók az integrált VIR-ek?
- Milyen funkciókat nyújtanak a dokumentációmenedzsment-eszközök?
- Mi indokolja az elektronikus ügyvitelt?
- Melyek az elektronikus dokumentumkezelés előnyei és problémái?
- Melyek az elektronikus dokumentumkezelés lehetőségei és korlátai?
- Melyek a papíralapú dokumentumkezelés előnyei és hátrányai?
- Mit kell biztosítani az elektronikus iratok hivatali alkalmazása esetén?
- Mutassa be az elektronikus iratkezelés általános folyamatát!
- Mit jelent az elektronikus iktatás?
- Hogyan történik a másolatkészítés az elektronikus iratkezelés során?
- Hogyan csoportosíthatók a térinformatikai alkalmazási területek?
- Mit jelent és hol használnak nyilvántartás-orientált GIS-t?
- Mit jelent és hol használnak eszközorientált GIS-t?
- Mit jelent és hol használnak döntésorientált GIS-t?
- Mi akadályozza a térinformatikai alkalmazások széles körű elterjedését a közigazgatásban?
- Milyen térinformációt felhasználó területi és települési rendszercsoportokat tud megkülönböztetni?
- A közüzemi térinformatika mely alkalmazásait tudja megkülönböztetni?
- Mely területekre írta elő a közműnyilvántartást a 3/1979. ÉVM utasítás?
- Mit jelent, mire és kik használják a TEIR-t?
- Mutassa be az INSPIRE direktívát!
- Mit értünk e-közigazgatási szolgáltatási közmű alatt?
- Mi a nemzeti távközlési gerinchálózat konkrét rendeltetése?
- Mit jelent az interoperabilitás? Miért fontos az e-közigazgatás létrejöttéhez?
- Milyen interoperabilitási dimenziókat ismer?
- Melyek az EIF 2.0 általános ajánlásai?
- Az interoperabilitás mely területei emelhetők ki?
- Mit jelent a szervezeti interoperabilitás?
- Mit jelent a funkcionális interoperabilitás?
- Mit jelent a szemantikai interoperabilitás? Milyen konlfiktusok megoldására szolgál?
- Mit jelent a technikai interoperabilitás?
- Milyen ajánlásokat fogalmaz meg az EIF technikai interoperabilitási része?
- Melyek az interoperabilitás közigazgatás-technológiai érvei?
- Mutassa be a MEKIK/HeGIF fő kérdéseit!
- Mit jelent az IDA, IDA II, IDAbc, ISA?
- Hogyan oszthatók fel az IDAbc programjai?
- Mutasson be néhány IDAbc vertikális és horizontális alkalmazást!
- Mit jelent az EDI? Hol célszerű EDI-t alkalmazni?
- A LISI képességi modell milyen érettségi szinteket különbözet meg?
- Milyen más interoperabilitási osztályozási rendszert ismer?
- Mit jelent a nyílt forráskód?
- Milyen jogokat rejt a szabad szoftver?
- Milyen kézenfekvő előnyei vannak a nyílt forráskódú szoftverek közigazgatási alkalmazásának?
- Melyek a Linux operációs rendszerek használatával szemben felmerülő érvek és ellenérvek?
- Milyen érvek szólnak a digitalizáció mellett?
- Mutassa be az iratrendezés, digitalizáció lebonyolításában rejlő foglalkoztatási lehetőségeket!
- Mit jelent a rovancsolás a digitalizációs folyamatban? Miért fontos tevékenység ez? Ki végezheti?
- Milyen folyamatokból áll a digitalizálás a közigazgatásban?
- Milyen kormányzati és önkormányzati felhasználási lehetőségeket ismer a digitalizált iratokkal?
- Miért jelentős, milyen hatásokkal működött a Bátonyterenyei Adatrögzítő Központ?
- Miért fontos az azonosítás a közigazgatásban? Milyen alapvető azonosítási formákat ismer?
- Érvényességét, megbízhatóságát tekintve milyen azonosítási formákat ismer?
- Melyek a biometrikus azonosítás jellemzői?
- Hol alkalmazhatunk biometrikus azonosítást a közigazgatásban?
- Mit tartalmaz az informatikai biztonsági terv?
- Milyen biztonsági feladatokról kell gondoskodni e-közigazgatási rendszerek üzemeltetésénél?
Tartalomjegyzék
- Az e-közigazgatás elmélete
- Impresszum
- Köszönetnyilvánítás – előszó helyett
- Előszó a harmadik – átdolgozott – kiadáshoz
- Általános rész
- I. A modern, szolgáltató állam és az e-közigazgatás
- Az állam szerepének, feladatkörének hangsúlyváltozása
- Az új közmenedzsmenten innen és túl
- A szolgáltató állam felé vezető út mérföldkövei
- A szolgáltató állam közigazgatásának funkciói, főbb szolgáltatásai és szolgáltatási elvei
- A szolgáltató állam ügyfele
- Az e-közigazgatás axiomatikus megközelítése
- Ez e-közigazgatás tudományos diskurzusa
- Az e-közigazgatás kialakításának előnyei
- A kormányzás hatékonyságának javulása hosszú távon
- Fogyasztóorientált szolgáltatások kialakítása
- Fokozottabb gazdasági fejlődés
- A közigazgatási reform gyorsulása
- Az állam és az állampolgárok kapcsolatrendszerének javulása, átfogó társadalmi célok könnyebb elérése
- Hatékonyabb, nyitottabb helyi igazgatás
- A kormányzás hatékonyságának javulása hosszú távon
- Az e-közigazgatás kialakításának hátráltató tényezői
- Összefoglalás – 10 megállapítás napjaink modern államának kihívásairól
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- Az állam szerepének, feladatkörének hangsúlyváltozása
- II. Az e-közigazgatás társadalmi „indoka”: az információs társadalom
- Közgazdasági megközelítések
- Technológiai megközelítések
- Szociológiai megközelítések
- Politológiai megközelítések (a közvetlen demokrácia utópiái)
- Történeti megközelítések
- Szintetizáló megközelítések
- Az információs társadalom tényezői, jellemzői
- Az információs társadalmi átalakulás mérése: indikátorok
- Összefoglalás – Megállapítások az információs társadalom követelményeiről az e-közigazgatás tükrében
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- Közgazdasági megközelítések
- I. A modern, szolgáltató állam és az e-közigazgatás
- Különös rész
- III. A tudásmenedzsment szerepe az elektronikus közigazgatásban
- Miért foglalkozunk ezzel a témával?
- Mi a tudás?
- A tudásmenedzsment folyamata, kézenfekvő gyakorlati eszközei, megvalósítása
- A közigazgatási tudásmenedzsment első lépései
- Hogyan mérhetjük a szervezeti tudást – indikátorok
- Tudásbázisok a közigazgatásban
- A közigazgatási adatvagyon tudásalapú újragondolása: a szemantikus web
- Összefoglalás – 10 érv a tudásmendzsment e-közigazgatási alkalmazása mellett
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- Miért foglalkozunk ezzel a témával?
- IV. Minőségirányítás és teljesítménymenedzsment az elektronikus közigazgatásban
- Miért foglalkozunk a témával? Miért fontos a minőség?
- Elégedett ügyfél?
- Minőség-ellenőrzéstől a minőségirányításig
- Benchmarking/Benchlearning és a minőségi körök
- Hat szigma (Six Sigma) minőségfejlesztési rendszer
- TQM
- EFQM kiválóság modell
- CAF modell
- ISO 9001
- A versenyszférából adaptált megoldások kritikája és az arra adott válaszok
- A közigazgatási minőségirányítás fejlődése
- Közigazgatási minőségirányítás Magyarországon
- Teljesítménymenedzsment és az elektronikus közigazgatás
- BSc (Balanced Scorecard) – Kiegyensúlyozott stratégiai mutatószámrendszer
- Többet árthatunk, mint használhatunk?
- Összefoglalás – 10 érv a minőségbiztosítás e-közigazgatási alkalmazása mellett
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- Miért foglalkozunk a témával? Miért fontos a minőség?
- V. Új közigazgatási szerkezet: regionalizmus és kistérségek szerepe az e-közigazgatás kialakításánál
- VI. Az e-közigazgatás jogi környezete
- Miért foglalkozunk az e-közigazgatás jogi környezetével?
- Dereguláció
- Markáns EU-stratégiák és kapcsolódó jogszabályaik
- Hazai „adaptációk” és infokommunikációs jogszabályok
- Az e-közigazgatási stratégiaalkotás szerepe alsóbb szinteken
- Az elektronikus közigazgatási eljárás hazai szabályozása
- Az elektronikus ügyintézési közszolgáltatások nyújtásának feltételei
- Az eljárás megindítása
- Az elektronikus beadvány érkeztetése
- A hatóság döntése
- Iratokba való betekintés
- Tájékoztatás
- Az elektronikus ügyintézéssel és az elektronikus tájékoztatási szolgáltatással szemben támasztott követelmények
- Hatósági szolgáltatás
- Képviselet
- A kézbesítés különös szabályai
- Üzemzavar
- Az elektronikus és hagyományos ügyintézés kapcsolata
- Az adatvédelem és az elektronikus információszabadság szabályozása
- A közigazgatási azonosítás és hitelesítés szabályozása
- Az elektronikus ügyintézési közszolgáltatások nyújtásának feltételei
- Az interoperabilitás és hazai szabályozása
- Összefoglalás – 10 tézis az e-közigazgatás jogi környezetéről
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- VII. Back office (A hivatali munka hátterének horizontális és vertikális megközelítése)
- A back office helye (megoldástérkép)
- Back office folyamatok
- A térinformatika szerepe az e-közigazgatásban
- Az e-közigazgatási szolgáltatási közmű
- Interoperabilitás
- A nyílt forráskód szerepe a közigazgatásban
- A digitalizáció mint az e-közigazgatási átállás feltétele
- Azonosítás
- Biztonsági kérdések
- Összefoglalás – 10 jellemző megállapítás az e-közigazgatási back office-ról
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- A back office helye (megoldástérkép)
- VIII. Front office megoldások, avagy az új média használata a közigazgatásban
- CRM
- Portál
- Előtörténet – generációk a közigazgatási weboldalaknál
- Alapkövetelmények
- Elérhetőség, alapjellemzők
- Általános alapfunkciók
- Portálfunkciók
- Az áttekinthetőség biztosítása
- Funkcióválasztás
- Tartalomprioritás
- Ügyfélkapcsolat
- W3C WAI ajánlások
- KIETB 19. számú ajánlása
- Települési funkciók, településmarketing
- Előtörténet – generációk a közigazgatási weboldalaknál
- Intézményi adatközzétételi kötelezettségek és ezek megoldási lehetőségei az új média eszközeivel
- E-ügyintézés mint önálló tematikus egység a hivatali portáloknál
- Portálszervezés
- Mobil csatornák (az SMS-től a mobil applikációkig)
- DiTV
- Összefoglalás – 10 érv az integrált e-közigazgatási front office mellett
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- IX. Csúcstechnológia a közigazgatásban
- Miért indokolt a csúcstechnológia alkalmazása a közigazgatásban?
- M-közigazgatás (M-gov)
- Helyzettudatosságra épülő technológiák és szolgáltatások a közigazgatásban
- T-közigazgatás (T-gov)
- Szimulációs 3D ügyfélfogadás
- Összefoglalás – 10 érv a csúcstechnológiák használata mellett
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- X. Atipikus megoldások…, adaptálandó üzleti módszertanok és közmenedzsmenteszközök az e-közigazgatásban
- WorkOut
- BPR
- Outsourcing
- ASP/SaaS
- Elektronikus piacterek
- Atipikus foglalkoztatás az e-közigazgatásban
- A rugalmas munkavállalási formák rendszerezése
- Távmunka
- Az egyes rugalmas munkavállalási formák előnyei és hátrányai
- A rugalmas munkavállalási formák alkalmazásának feltételei
- A rugalmas munkavégzési formák jogszabályi háttere, különös tekintettel a távmunka szabályozására
- Távmunkában végezhető e-közigazgatással összefüggő munkakörök
- Csoportos távmunkavégzés
- A rugalmas munkavállalási formák rendszerezése
- IT-mentorálás és ügysegédlet
- Összefoglalás – 10 adaptálandó (vagy erősítendő) üzleti eredetű módszertan
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- WorkOut
- XI. Az e-közigazgatás gyenge pontjai
- Information warfare
- Adatbiztonsági és adatvédelemi kockázatok
- Redundancia
- Finanszírozási problémák
- A képviselet hiánya a végrehajtó hatalomban
- Intézményrendszer vs. intézményrendszertelenség, politikai kultúra vs. politikai kulturálatlanság
- A jogszabályok szankcionálatlansága – leges imperfectae
- Humán faktor
- Bizalomhiány
- Összefoglalás – 10 e-közigazgatási buktató
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- Information warfare
- XII. Az információs társadalom mérésének eszközei Melléklet
- III. A tudásmenedzsment szerepe az elektronikus közigazgatásban
- A szerzőről
- Rektori ajánlás
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 785 2
A kormányzati modernizációt az új igazgatási technológia rutinszerű használatában látom: az informatika széles körű alkalmazásában, az elektronikus kormányzás elterjesztésében, tudatos használatában. A közigazgatás-tudományi szakma nagyjából egyetért ezzel, azonban az elektronikus eszközök alkalmazása sokszor az elméleti alapok ismerete nélkül történik. A BCE Közigazgatástudományi Karán, a volt Államigazgatási Főiskola Közigazgatás-szervezési Tanszékén a majd egy évtized alatt felhalmozott, és ebben a könyvben bemutatott, rendszerezett információmennyiség láttán joggal érezhetjük, hogy egy új tudományos módszertani szakterület elméleti megalapozásának lehetünk szemtanúi. Prof. Dr. Lőrincz Lajos †, az MTA rendes tagja A közigazgatás történetében mindig voltak nagy állomások, paradigmaváltások, amelyek után a közigazgatás fogalma új értelmet nyert. Vagy a feladatok, a funkciók, vagy az apparátus, de leginkább a technológia, a módszerek változtak, modernizálódtak, fejlődtek. Napjainkban valamennyi tényező intenzív, erőltetett változtatása zajlik egy új környezetben:
az információs társadalomban. Az elektronikus közigazgatás újraértelmezi a közigazgatás helyzetét, feladatát és eszközrendszerét. Ez a kiváló könyv Magyarországon elsőként vállalkozik arra, hogy a téma hazai diskurzusában feltérképezze és rendszerezze a vonatkozó ismereteket. Prof. Dr. Máthé Gábor professor emeritus Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Az információs társadalom felgyorsult világában a szolgáltató elektronikus közigazgatás kiépítése és fejlesztése mára már megkerülhetetlen kérdéssé vált. A könyv nemcsak szakkönyv, hanem fontos és érdekes információt nyújt minden érdeklődő számára. Sokoldalú megközelítéssel igyekszik bemutatni a nemzetközi, az uniós és a hazai helyzetet, annak eredményeivel
és kihívásaival együtt. Rendszerező igényével egy új, kialakulóban lévő tudományterület tudományos alapkövének tekinthető. Prof. Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár Szegedi Tudományegyetem,
az Állami Számvevőszék korábbi elnöke, a Költségvetési Tanács elnöke
Hivatkozás: https://mersz.hu/budai-az-e-kozigazgatas-elmelete//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
