Az e-közigazgatás elmélete
Fogalmak, definíciók
ARPU | Average Revenue Per User – Egy főre eső átlagos bevétel. Ennek növelésével lehet intenzív növekedést elérni egy amúgy telített piacon, mint amilyen a mobiltávközlés piaca. |
BSZK | Broadcasting Szolgáltató Központ: olyan felület, mely jellegénél fogva rövid, tömör, friss információt közöl, amely felhívhatja a figyelmet eseményre, időpontra, helyszínre és a további, bővebb információszerzés egyéb módjaira, helyére és lehetőséget ad az adott információval kapcsolatos felhasználói vélemény, jelzés visszacsatolására. |
C/A kód | A GPS-rendszer döntően civil standard helymeghatározó szolgáltatását támogató kód, melynél a helymeghatározás pontosságát szándékosan – például az időzítés eltolásával vagy a kóddal együtt közölt pályaadatok hibás megadásával – csökkentik, hogy a legprecízebb helymeghatározás lehetőségével csak az arra jogosult felhasználók élhessenek. |
CIP | Competitiveness and Innovation Program – Versenyképességi innovációs keretprogram, mely az eTEN, a Modinis, az e-Content programokra, valamint az i2010-es stratégiára épülve célozza a fenntartható, versenyképes, innovatív és integrált információs társadalom fejlődésének felgyorsítását. Önálló részprogramja az infokommunikációs technológiák politikai támogatási programja. |
DTT | Digital Terrestrial Television – Földi digitális televíziós műsorszórás. |
DVB | Digital Video Broadcasting – Digitális videó műsorszórás, fajtái: DVB-S digitális műsorszórás műholdon keresztül DVB-T digitális földfelszíni műsorszórás a VHF-UHF sávban DVB-C digitális műsorelosztás kábelhálózatokon DVB-H digitális műsorszórás mobilkészülékek számára |
EGNOSS | European Geostationary Navigation Overlay Service – Európai Geostacionárius Navigációs Rendszer – A Galileo elődje, a GPS és a GLONASS rendszert pontosító, kiegészítő műholdas rendszer. |
EOV | Egységes Országos Vetületi rendszer. A földmérési térképek vetületi rendszere, amelyet 1976-ban vezettek be. Ferde tengelyű, szögtartó, ún. süllyesztett hengervetület. |
FÖMI | Földmérési és Távérzékelési Intézet – www.fomi.hu |
FP7 | Framework Program 7 – Hetedik Kutatási Keretprogram. Az EU programsorozata, amellyel célja az európai ipar versenyképességének és az információs társadalom szintjének javítása. Ez a program már nevesíti, hogy az IKT fejlődésétől a közszolgáltatások korszerűsödését is várja. |
Galileo | Az EU és az ESA közös vállalkozása, hogy létrejöjjön az elsősorban civil célra tervezett rádiónavigációs és helymeghatározási rendszer. |
GIG | Galileo Interest Group – Az IMH által létrehozott szervezet, mely a Galileo iránt érdeklődő szakértőket fogja össze. |
GJU | Galileo Joint Undertaking – Az ESA és az EU közös szervezete a Galileo program végrehajtására. |
GLONASS | Global Navigation Satellite System – A Szovjetunió által eredetileg katonai célokra kifejlesztett műholdas navigációs rendszer, melyet 1988-tól a nyilvánosság számára is átengedtek. |
GMES | Global Monitoring for Environment and Security – Globális Környezetvédelmi és Biztonsági Megfigyelés. A kezdeményezés célja, hogy az EU saját műholdat állítson pályára, mely tagjainak szolgáltat környezetvédelmi és biztonsági információkat a világűrből. Az országok együttműködnének az adatok gyűjtésében, analizálásában és feldolgozásában. |
GNSS | Global Navigation Satellite Systems – globális navigációs szatellitrendszerek: esetünkben az európai Galileo projekt keretében tervezett navigációs rendszer, az amerikai Navstar GPS és az orosz GLONASS rendszer gyűjtőneve. |
GPRS | General Packet Radio Service – csomagkapcsolt nagy sebességű átvitel, mellyel n-szer 14,4 kbit/s érhető el (általában 43,2 kbit/s). |
GPS | Global Positioning System – Globális műholdas helymeghatározó rendszer (NAVSTAR GPS). |
HSO | Hungarian Space Office – Magyar Űrkutatási Iroda. |
ICT/IKT | Az infokommunikációs technológiák angol és magyar rövidítései. Infokommunikációsnak tekinthető mindazon technológia, mely az informatikával és a távközléssel összefügg. |
IDA program | Interchange of Data between Administrations – Közigazgatási intézmények közötti EU-s adatcsere program (Később IDA II. és IDAbc, ISA programok követték). Az IDA program célja annak a kommunikációs infrastruktúrának a létrehozása és működtetése, amely az európai adminisztrációk (később a civilek és az üzleti szféra) számára lehetővé teszi a biztonságos adatcserét. |
LBS | Location Based Services – Helyzettudatosságra épülő szolgáltatások. |
Location Server | Az MPS rendszerekben a helyinformációkat tartalmazó szerver-számítógép. |
Micropayment | Kisösszegű kifizetés. Olyan elektronikus fizetési módok gyűjtőneve, ahol az összeg kellően alacsony ahhoz, hogy a hagyományos technológiák hagyományos tranzakciós díjai számításba jöjjenek. |
MPS | Mobile Positioning System – mobil-helymeghatározáson alapuló rendszer, mely a mobiltelefon pillanatnyi földrajzi helyzetéből indul ki. |
NAVSTAR | Navigation Satellite Timing And Ranging Global Positioning – A USDOD által eredetileg katonai célokra kifejlesztett műholdas navigációs rendszer. Ma „GPS” néven ismeri a köznyelv. |
OGPSH | Országos GPS Hálózat. |
P(Y) kód | A C/A kóddal ellentétben nem „butított” kód, mely a GPS rendszernél nagyságrenddel precízebb helymeghatározást tesz lehetővé. Ez a kód azonban civil felhasználásra nem elérhető. |
PHYSAN | A PHYSAN projekt olyan növény-egészségügyi információs rendszert takar, melyben a karanténkárosítók megjelenési helyének pontos megjelöléséhez GPS-t használnak. A projekt az IDA–IDAbc program keretén belül működik. |
RFID | Radio Frequency Indentification Devices – rádiófrekvenciás azonosító berendezések. A 2446–2454 MHz frekvenciasávban működő technológia alapja egy közel fél dollár értékű microchip, melynek segítségével az azonosítás és a földrajzi helyzet meghatározása elérhetővé válik. A chip – tárolóegység révén – más információkat is tárolni tud. |
STB | Set top box – Televízióhoz csatlakoztatható, interaktivitást lehetővé tevő adó-vevő beltéri egység. |
T-banking | Digitális televíziós csatornán és chipkártyán alapuló pénzkezelési mechanizmusok. |
T-government | A digitális interaktív televíziós csatornán keresztül elérhető elektronikus közigazgatási eszközrendszer gyűjtőneve. |
TV Card | A set top boxba illeszthető, személyi azonosító intelligens chipkártya. (TV-kártya). |
UICC | Universal Integrated Circuit Card – harmadik generációs mobiltávközlési rendszer készülékeinek azonosító kártyája. (A második generációs SIM kártyához hasonlóan.) |
WGS84 | World Geodetic System – Geodéziai referenciarendszer (koordináta-rendszer), melyet a GPS rendszerek használnak. (1984-ben hozták létre.) |
WPKI (M-signo) | Wireless Public Key Infrastructure – Vezetékmentes nyilvános kulcsú infrastruktúra. A WPKI-technológia lényege, hogy a PKI követelményeinek teljesítésére a mobiltelefonokat és a mögöttük felépített GSM- (illetve UMTS-) infrastruktúrát használja. |
WPS | WIFI Positioning System: alternatív mobiltelefonos helymeghatározás. A WIFI, majd később más W-LAN hálózatokhoz történő kapcsolódás alapján állapítható meg a felhasználó pontos földrajzi pozíciója. |
Tartalomjegyzék
- Az e-közigazgatás elmélete
- Impresszum
- Köszönetnyilvánítás – előszó helyett
- Előszó a harmadik – átdolgozott – kiadáshoz
- Általános rész
- I. A modern, szolgáltató állam és az e-közigazgatás
- Az állam szerepének, feladatkörének hangsúlyváltozása
- Az új közmenedzsmenten innen és túl
- A szolgáltató állam felé vezető út mérföldkövei
- A szolgáltató állam közigazgatásának funkciói, főbb szolgáltatásai és szolgáltatási elvei
- A szolgáltató állam ügyfele
- Az e-közigazgatás axiomatikus megközelítése
- Ez e-közigazgatás tudományos diskurzusa
- Az e-közigazgatás kialakításának előnyei
- A kormányzás hatékonyságának javulása hosszú távon
- Fogyasztóorientált szolgáltatások kialakítása
- Fokozottabb gazdasági fejlődés
- A közigazgatási reform gyorsulása
- Az állam és az állampolgárok kapcsolatrendszerének javulása, átfogó társadalmi célok könnyebb elérése
- Hatékonyabb, nyitottabb helyi igazgatás
- A kormányzás hatékonyságának javulása hosszú távon
- Az e-közigazgatás kialakításának hátráltató tényezői
- Összefoglalás – 10 megállapítás napjaink modern államának kihívásairól
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- Az állam szerepének, feladatkörének hangsúlyváltozása
- II. Az e-közigazgatás társadalmi „indoka”: az információs társadalom
- Közgazdasági megközelítések
- Technológiai megközelítések
- Szociológiai megközelítések
- Politológiai megközelítések (a közvetlen demokrácia utópiái)
- Történeti megközelítések
- Szintetizáló megközelítések
- Az információs társadalom tényezői, jellemzői
- Az információs társadalmi átalakulás mérése: indikátorok
- Összefoglalás – Megállapítások az információs társadalom követelményeiről az e-közigazgatás tükrében
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- Közgazdasági megközelítések
- I. A modern, szolgáltató állam és az e-közigazgatás
- Különös rész
- III. A tudásmenedzsment szerepe az elektronikus közigazgatásban
- Miért foglalkozunk ezzel a témával?
- Mi a tudás?
- A tudásmenedzsment folyamata, kézenfekvő gyakorlati eszközei, megvalósítása
- A közigazgatási tudásmenedzsment első lépései
- Hogyan mérhetjük a szervezeti tudást – indikátorok
- Tudásbázisok a közigazgatásban
- A közigazgatási adatvagyon tudásalapú újragondolása: a szemantikus web
- Összefoglalás – 10 érv a tudásmendzsment e-közigazgatási alkalmazása mellett
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- Miért foglalkozunk ezzel a témával?
- IV. Minőségirányítás és teljesítménymenedzsment az elektronikus közigazgatásban
- Miért foglalkozunk a témával? Miért fontos a minőség?
- Elégedett ügyfél?
- Minőség-ellenőrzéstől a minőségirányításig
- Benchmarking/Benchlearning és a minőségi körök
- Hat szigma (Six Sigma) minőségfejlesztési rendszer
- TQM
- EFQM kiválóság modell
- CAF modell
- ISO 9001
- A versenyszférából adaptált megoldások kritikája és az arra adott válaszok
- A közigazgatási minőségirányítás fejlődése
- Közigazgatási minőségirányítás Magyarországon
- Teljesítménymenedzsment és az elektronikus közigazgatás
- BSc (Balanced Scorecard) – Kiegyensúlyozott stratégiai mutatószámrendszer
- Többet árthatunk, mint használhatunk?
- Összefoglalás – 10 érv a minőségbiztosítás e-közigazgatási alkalmazása mellett
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- Miért foglalkozunk a témával? Miért fontos a minőség?
- V. Új közigazgatási szerkezet: regionalizmus és kistérségek szerepe az e-közigazgatás kialakításánál
- VI. Az e-közigazgatás jogi környezete
- Miért foglalkozunk az e-közigazgatás jogi környezetével?
- Dereguláció
- Markáns EU-stratégiák és kapcsolódó jogszabályaik
- Hazai „adaptációk” és infokommunikációs jogszabályok
- Az e-közigazgatási stratégiaalkotás szerepe alsóbb szinteken
- Az elektronikus közigazgatási eljárás hazai szabályozása
- Az elektronikus ügyintézési közszolgáltatások nyújtásának feltételei
- Az eljárás megindítása
- Az elektronikus beadvány érkeztetése
- A hatóság döntése
- Iratokba való betekintés
- Tájékoztatás
- Az elektronikus ügyintézéssel és az elektronikus tájékoztatási szolgáltatással szemben támasztott követelmények
- Hatósági szolgáltatás
- Képviselet
- A kézbesítés különös szabályai
- Üzemzavar
- Az elektronikus és hagyományos ügyintézés kapcsolata
- Az adatvédelem és az elektronikus információszabadság szabályozása
- A közigazgatási azonosítás és hitelesítés szabályozása
- Az elektronikus ügyintézési közszolgáltatások nyújtásának feltételei
- Az interoperabilitás és hazai szabályozása
- Összefoglalás – 10 tézis az e-közigazgatás jogi környezetéről
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- VII. Back office (A hivatali munka hátterének horizontális és vertikális megközelítése)
- A back office helye (megoldástérkép)
- Back office folyamatok
- A térinformatika szerepe az e-közigazgatásban
- Az e-közigazgatási szolgáltatási közmű
- Interoperabilitás
- A nyílt forráskód szerepe a közigazgatásban
- A digitalizáció mint az e-közigazgatási átállás feltétele
- Azonosítás
- Biztonsági kérdések
- Összefoglalás – 10 jellemző megállapítás az e-közigazgatási back office-ról
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- A back office helye (megoldástérkép)
- VIII. Front office megoldások, avagy az új média használata a közigazgatásban
- CRM
- Portál
- Előtörténet – generációk a közigazgatási weboldalaknál
- Alapkövetelmények
- Elérhetőség, alapjellemzők
- Általános alapfunkciók
- Portálfunkciók
- Az áttekinthetőség biztosítása
- Funkcióválasztás
- Tartalomprioritás
- Ügyfélkapcsolat
- W3C WAI ajánlások
- KIETB 19. számú ajánlása
- Települési funkciók, településmarketing
- Előtörténet – generációk a közigazgatási weboldalaknál
- Intézményi adatközzétételi kötelezettségek és ezek megoldási lehetőségei az új média eszközeivel
- E-ügyintézés mint önálló tematikus egység a hivatali portáloknál
- Portálszervezés
- Mobil csatornák (az SMS-től a mobil applikációkig)
- DiTV
- Összefoglalás – 10 érv az integrált e-közigazgatási front office mellett
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- IX. Csúcstechnológia a közigazgatásban
- Miért indokolt a csúcstechnológia alkalmazása a közigazgatásban?
- M-közigazgatás (M-gov)
- Helyzettudatosságra épülő technológiák és szolgáltatások a közigazgatásban
- T-közigazgatás (T-gov)
- Szimulációs 3D ügyfélfogadás
- Összefoglalás – 10 érv a csúcstechnológiák használata mellett
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- X. Atipikus megoldások…, adaptálandó üzleti módszertanok és közmenedzsmenteszközök az e-közigazgatásban
- WorkOut
- BPR
- Outsourcing
- ASP/SaaS
- Elektronikus piacterek
- Atipikus foglalkoztatás az e-közigazgatásban
- A rugalmas munkavállalási formák rendszerezése
- Távmunka
- Az egyes rugalmas munkavállalási formák előnyei és hátrányai
- A rugalmas munkavállalási formák alkalmazásának feltételei
- A rugalmas munkavégzési formák jogszabályi háttere, különös tekintettel a távmunka szabályozására
- Távmunkában végezhető e-közigazgatással összefüggő munkakörök
- Csoportos távmunkavégzés
- A rugalmas munkavállalási formák rendszerezése
- IT-mentorálás és ügysegédlet
- Összefoglalás – 10 adaptálandó (vagy erősítendő) üzleti eredetű módszertan
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- WorkOut
- XI. Az e-közigazgatás gyenge pontjai
- Information warfare
- Adatbiztonsági és adatvédelemi kockázatok
- Redundancia
- Finanszírozási problémák
- A képviselet hiánya a végrehajtó hatalomban
- Intézményrendszer vs. intézményrendszertelenség, politikai kultúra vs. politikai kulturálatlanság
- A jogszabályok szankcionálatlansága – leges imperfectae
- Humán faktor
- Bizalomhiány
- Összefoglalás – 10 e-közigazgatási buktató
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- Information warfare
- XII. Az információs társadalom mérésének eszközei Melléklet
- III. A tudásmenedzsment szerepe az elektronikus közigazgatásban
- A szerzőről
- Rektori ajánlás
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 785 2
A kormányzati modernizációt az új igazgatási technológia rutinszerű használatában látom: az informatika széles körű alkalmazásában, az elektronikus kormányzás elterjesztésében, tudatos használatában. A közigazgatás-tudományi szakma nagyjából egyetért ezzel, azonban az elektronikus eszközök alkalmazása sokszor az elméleti alapok ismerete nélkül történik. A BCE Közigazgatástudományi Karán, a volt Államigazgatási Főiskola Közigazgatás-szervezési Tanszékén a majd egy évtized alatt felhalmozott, és ebben a könyvben bemutatott, rendszerezett információmennyiség láttán joggal érezhetjük, hogy egy új tudományos módszertani szakterület elméleti megalapozásának lehetünk szemtanúi. Prof. Dr. Lőrincz Lajos †, az MTA rendes tagja A közigazgatás történetében mindig voltak nagy állomások, paradigmaváltások, amelyek után a közigazgatás fogalma új értelmet nyert. Vagy a feladatok, a funkciók, vagy az apparátus, de leginkább a technológia, a módszerek változtak, modernizálódtak, fejlődtek. Napjainkban valamennyi tényező intenzív, erőltetett változtatása zajlik egy új környezetben:
az információs társadalomban. Az elektronikus közigazgatás újraértelmezi a közigazgatás helyzetét, feladatát és eszközrendszerét. Ez a kiváló könyv Magyarországon elsőként vállalkozik arra, hogy a téma hazai diskurzusában feltérképezze és rendszerezze a vonatkozó ismereteket. Prof. Dr. Máthé Gábor professor emeritus Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Az információs társadalom felgyorsult világában a szolgáltató elektronikus közigazgatás kiépítése és fejlesztése mára már megkerülhetetlen kérdéssé vált. A könyv nemcsak szakkönyv, hanem fontos és érdekes információt nyújt minden érdeklődő számára. Sokoldalú megközelítéssel igyekszik bemutatni a nemzetközi, az uniós és a hazai helyzetet, annak eredményeivel
és kihívásaival együtt. Rendszerező igényével egy új, kialakulóban lévő tudományterület tudományos alapkövének tekinthető. Prof. Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár Szegedi Tudományegyetem,
az Állami Számvevőszék korábbi elnöke, a Költségvetési Tanács elnöke
Hivatkozás: https://mersz.hu/budai-az-e-kozigazgatas-elmelete//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero