Budai Balázs Benjámin

Az e-közigazgatás elmélete

Fogalmak, definíciók

635-ös módszer	6 fős csoportok, 3 megoldási javaslatot 5-ször fejlesztenek tovább. Ezek a számok adták a módszer elnevezését. A csoportmunka végterméke így – ideális esetben – 18 darab ötször áttekintett, elemzett és véleményezett megoldási javaslat, melyek között természetesen lehet átfedés. A 2-3 óra alatt elvégezhető foglalkozás során a csoport tagjai három megoldási javaslatot dolgoznak ki, majd átadják bal oldali szomszédjuknak, akik tanulmányozzák, ötletekkel és megjegyzésekkel gazdagítják azt. A módszer eredményessége nagyban függ a moderátortól és a csoport minél heterogénebb összetételétől.
Adat	Olyan jelsorozat, mely valamely tényről, részletről ad önmagában az egyén számára értelemmel bíró jelentést.
Brainstorming	Csoportos szellemi alkotótechnika, melynél 5–12 fő nagyjából 60 percen belül próbál meg kritika nélkül ötleteket gyűjteni, majd a kiértékelési szakaszban csoportosítják és elemzik az összetartozó ötleteket. A munka végeredménye nem feltétlenül egyértelmű válasz, egy potenciálisan gazdag ötlettár a lehetséges megoldásokból.
Care-why	(gondozni, miért) tudásunk folyamatos és tudatos fejlesztése, tudásalkotás, motivált kreativitás.
Crowdsourcing	A kollektív intelligencia alkalmazását, a kooperatív kreativitás hálózati mozgósítását illetik a crowdsourcing szóval. Azaz egy ügy érdekében összeáll a kritikus tömeg, hogy kreativitásával és tenni akarásával helyettesítsen valamilyen funkciót, mely egy adott szervezet funkciójaként kevésbé hatékonyan működne. A crowdsourcing az izokratikus kormányzat irányába mutató jelenség.
CIO	Chief Information Officer : információs/informatikai vezető.
CKO	Chief Knowledge Officer: a szervezeti tudásmenedzsment vezetője.
Delphi-módszer	A Delphi-módszer olyan írásos, hosszabb átfutási idejű technika, ahol a csoport tagjai egymástól földrajzilag elkülönülten végzik alkotó tevékenységüket. A szervezést irányító csoport megfogalmazza a problémákat, majd a korábban kiválasztott szakértőknek kiküldik, indokolt véleményt várva. Az értékelő csoport ezt elemzi és visszaküldi rendre a szakértőknek, egészen addig, amíg a csoport valamennyi tagja egyet nem ért az elkészült javaslat valamennyi pontjában. A folyamat alapos és részletes koncepciót adhat, ám időigényessége magas.
Dokumentált tudás	A szervezeten belül könnyen hozzáférhető és megosztható explicit forma, amelyben írásba foglaltak arra érdemes tudáselemeket. Ilyenek a kézikönyvek, projektleírások, vizsgálati eredmények.
Explicit tudás	Szavakba öntött (artikulált), kimondott tudás. Formába öntött ismerethalmaz, mely egy másik befogadó számára érthető és elsajátítható. Az explicit, illetve tacit tudásformák szétválasztása Polányi Mihály nevéhez fűzödik.
Externalizáció	Az új tudás alkotásának legfontosabb – és a szervezet szempontjából legnehezebb – lépése, hiszen a hallgatólagos ismeretekből kell lehetővé tenni az átadás-átvételt. Itt a tudás megosztása oktatónak és oktatottnak is nagy élmény lehet. Az oktató saját tudásának letisztulását és rendszerezettségét tapasztalja meg, míg az oktatott új ismeretekkel bővítheti meglévő tudását.
Humán tőke	Az az ismeret, amelyet a dolgozók „kölcsönadnak” a vállalatnak, amikor ott dolgoznak. Munkájuk során hasznosítják az iskolarendszerben és a korábbi munkahelyeken megszerzett tudást, és saját szervezetüknél kamatoztatják.
Hype-görbe	A hype-görbe egyes szakaszai mentén egy technológiát vagy technikákat az érettség és a felhasználás függvényében elemeznek. (A módszertan a Gartner tanácsadó vállalat nevéhez fűződik.)
ILI	Inter-Lingual-Index (nyelv-közi-index), melynek segítségével könnyebbé válik a keresés egyik nyelven egy másik nyelv releváns jogi dokumentumaiban. A LOIS projekthez kapcsolódóan fejlesztették ki.
Indikátor	Mérőszám, mutató.
Információ	Olyan adat, mely valamilyen újdonságértékkel bír az egyén számára. Az ismeretelmélet szerint olyan ismeret, tapasztalat, amely valakinek a tudását, ismeretkészletét, ennek rendezettségét megváltoztatja, átalakítja, alapvetően befolyásolja, ami átmenetileg a tudásbeli bizonytalanság növekedésével is járhat.
Innográf	A problémák feltárásán, rangsorolásán túl az elemek közötti összefüggésekre, ok-okozatok feltárására szolgáló technika. A gondolatok brainstorminggal vagy brainstorming alapú technikával történő feltárását követően a legfontosabbakat választják ki a résztvevők, majd ezek között – gráftechnika segítségével – az összefüggéseket egyénileg grafikusan ábrázolják. Az így elkészült innográf munkalapokat a résztvevők körbeadják, hogy a többiek azokat kiegészítsék. Így annyi innográfot kapunk, ahány résztvevő van. A kör végén a részgráfokat és az ellentétes véleményeket megbeszélik, hogy konszenzusra jussanak. A részgráfokat összesítik, és ezek „kiolvasásával” már különböző elemzésekre alkalmas, a teljes problémát lefedő gráf is nyerhető. Minél több ok-okozati összefüggés van (minél több irányított kapcsolat a gondolatok között), annál összetettebb a probléma, ugyanakkor ha túl sok a feltárt összefüggés, akkor a problémák hasonlíthatnak egymásra, így összevonhatóak. A folyamat végén kapott problémakörökre összetartozó megoldásokat kínálhatunk.
Intellektuális (tudás)tőke	A szervezeti vagyon legnagyobb értékű eleme. Humán, strukturális és ügyfél (piaci) tőkeelemek összessége.
Internalizáció	A tudásspirál harmadik fázisa, ahol explicit tudások rendszerezésével, összefüggéseinek feltárásával új egész, explicit tudás jön létre.
Know-how	(tudni, hogyan) – tapasztalati, gyakorlati tapasztalathoz fűződő használati tudás.
Know-what	(tudni, mit) – tárgyi tudás, ismeretek, tájékozottság és műveltség halmaza.
Know-who	(tudni, ki) – a kapcsolati tőke területe, a megfelelő személy ismerete.
Know-why	(tudni, miért) – ok-okozati viszonyok, összefüggések feltárására irányuló rendszerező tudás, a már meglévő ismeretanyag megértésére.
Kollektív szellemi alkotótechnikák	A tudásspirál végén található, tudáskombinációra ösztönző megoldások, ahol a szervezetben és azok tagjaiban felhalmozott – tacit és explicit – tudást valamilyen törvényszerűségek és módszerek felhasználásával, módszerek kombinálásával (vagy azok akár teljes elhagyásával) kombinálják egy adott cél elérése érdekében létrehozott új tudásért. Közös jellemzőjük, hogy a résztvevőkben meglévő tudás kinyerésén és azok új értelmet nyerő rendezésén, kombinálásán alapszik.
Kombináció	A tudásspirál negyedik, utolsó fázisa, ahol az explicit tudások kombinálását követően a tudás átalakul az egyén hallgatólagos tudásává.
Közigazgatási kompetenciamátrix	Olyan „telefonkönyvszerű” dinamikus mátrix, melynek vízszintes sorai megmutatják, hogy az adott dolgozó milyen széles ismeretterületről építkezik, milyen tapasztalatai vannak. A függőleges oszlopok pedig az egyes területek szakemberrel való ellátottságát mutatják. Ha összegezzük a sorokat, a humán erőforrásunk átlagos műveltségét kapjuk, míg az oszlopok összegzése az egyes területek egymáshoz viszonyított arányát és az ezzel járó szélsőségeket mutatja.
Lifelong learning	Élethosszig tartó tanulás – a folyamatos tudásmegújítás és frissen tartás kényszere a tudás alapú társadalmakban.
LOIS	Lexical Ontologies for Legal Information Sharing – jogi tudásbázis projekt, melynek célja többnyelvű információ keresése a különböző (olasz, angol, osztrák, cseh, portugál és holland) jogi adatbázisokból. A projekt során hozták létre az Inter-Lingual-Index-et (ILI – nyelv-közi-index), melynek segítségével könnyebbé válik a keresés egyik nyelven egy másik nyelv releváns jogi dokumentumaiban.
Metaplan módszer	Központi eleme az a vizuális rendszerező tábla, ahol az ötletek javasolt előzetes struktúrájának megadása után a szervezet tagjai felől érkező öltetek, javaslatok már logikai rend szerint kerülnek fel, de szükség esetén könnyen át is lehet őket csoportosítani, ha a feltárt ismeretek új rendszerű megközelítést igényelnek.
NCM módszer	Olyan hibrid technika, mely a brainstorming és a Delphi-módszer elemeit kapcsolta sorba. A módszer elején a tagok megismerkednek a szabályokkal, majd megkapják rögzített és írásban lefektetett kérdéseket. Ezután önálló alkotómunka következik, ahol a résztvevők írásban dolgozzák ki a problémára adott válaszaikat. A folyamat addig tart, amíg a tagok legalább 90%-a már befejezte az ötletek rögzítését. Ezt követően a résztvevők egymás után szóban prezentálják írásos megoldásukat, melyet a többiek – értékelés nélkül – kiegészíthetnek, továbbfejleszthetnek. Az ötleteket falitáblán rögzítik. A módszer szavazással zárul, ahol szavazókártyákra súlyozva írják fel az ötlet jelét és a hozzárendelt súlyt. Az így felálló prioritás, sturkturált ötletjegyzéket eredményez.
NIR	Norme in Rete – jogi tudásbázisprojekt Olaszországban. Online jogszabály-publikáló és -nyilvántartó rendszer a közigazgatás valamennyi résztvevője számára.
Ördög ügyvédje módszer	Kisebb csoportoknál alkalmazott módszer, ahol egy szereplő vállalja fel a javaslat összes támadási felületének reprezentálását.
PCI módszer	Kész vagy részleges megoldási javaslatok tökéletesítésére használt megoldások. A PCI módszernél a csoport méretét 20 főben maximálják. A csoport 2-2 főt választ a javaslat mellett (pro) és ellen (kontra) érvelőnek, majd a kiválasztottak előadják érveiket. Ezt követően szerepet cserélnek, végül a harmadik körben kiértékelik az elhangzott érveket és beépítik a javaslatba.
Philips 66 módszer	A brainstorming keretek közé szorított változata, ahol hatfős csoportok, hat percig beszélnek meg a moderátor által felvetett javaslatokat. Az ötleteket a brainstorming deklaráltan kritikamentes módszerével beszélik meg. A hatperces fordulók között szünetet tartanak.
POWER	Program for an Ontology-based Working Enviroment – jogitudásbázis-program Hollandiában. Szabályozást és jogalkotást segítő, ontológiaalapú munkakörnyezet létrehozását célzó program, melyben tudásmenedzsment-eszközök és -módszertan létrehozása segíti a jogalkotás minőségének növelését, valamint az eredményesebb jogalkalmazást.
SCM	Az SCM olyan írásos interakciókon alapuló csoportmunkamódszer, mely a gondolatok előcsalogatásán túl alkalmas a résztvevők problémaérzékenységének mérésére is. A résztvevők előre elkészített munkalapokon – gondolati képek támogatásával – írásban, tömören válaszolnak, majd továbbadják a papírt. A következő résztvevő új gondolatokkal egészíti ki, majd továbbadja, egészen addig, amíg a teremben van feltáratlan gondolat. A munkalapok tartalmát az arra adott szavazatokkal együtt a falitáblára diktálják, majd megvitatják a résztvevők. A leglényegesebb 20-30 gondolatot pedig a végén a rangsorolják.
SECI modell	Lásd tudásspirál.
Strukturális tudástőke	Dolgozóktól független tőkejavak, pl. módszertanok, ügymenetmodellek, K+F (kutatás-fejlesztési) anyagok stb.
Szinektika módszere	Innovációs módszer, mely eltérő területek ismereteinek és problémáinak kombinálásából új ismereteket, megoldásokat hozhat létre. A csoportba eltérő szakismeretű résztvevőket kell hívni, vázolni röviden a probléma lényegét, annak általános vonatkozásait. Majd a konkrét kérdéseket messze elkerülve analógiák segítségével egyre messzebb kell kerülni az adott problémától, így keresve egyre mélyebb és mélyebb összefüggéseket. A beszélgetés végén szabad csak konkretizálni a kérdéseket, mellyel a konkrét probléma feltárható, s talán az új összefüggésekkel a megoldás is könnyebben megtalálható.
Szocializált tudás	Magatartási minták, szerepek, melyek nagyban befolyásolják a szervezet innovációs képességét, együttműködési készségét. Ezekre az alapvetően tacit elemekre példa a munkafegyelem, az értékrendek torzulása, a teljesítményorientáltság vagy akár a csapathangulat.
Tacit tudás	Tudásunk túlnyomó részét alkotó, fejünkben lévő kimondatlan tudás, mely meghatározó szerepet játszik a döntéseknél. Gyakorta ezt a fajta tudást azonosítják az ösztönnel, amelynek jogos magyarázata lehet, hogy személyes tapasztalataink mögött sokszor ez rejtőzik. Az explicit, illetve tacit tudásformák szétválasztása Polányi Mihály nevéhez fűzödik.
Tapasztalati tudás	Olyan, személyhez kötődő hallgatólagos tudás, mely a szakértők készségeiből és képességeiből, személyhez kötődő informális reflexeiből, rutinjaiból áll.
Termékekben megtestesülő tudás	Szocializált, tapasztalati és dokumentált tudások visszaforgatott és kombinált változata. A tudás outputja a termék vagy szolgáltatás, mely minden szervezet fő céljaként jelenik meg.
Tudás	Tanulás vagy tapasztalati összefüggések tudatos felismerésével szerzett információk halmaza. Információk interiorizálása révén létrejött ismereti háló.
Tudásalapú gazdaság	Olyan gazdasági modell, ahol a tudás a legfontosabb erőforrás. Jellemzője az információáramlás felgyorsulása, az információ értékének gyors inflálódás, az akceleratív gazdasági-technológiai fejlődés eredményeként létrejövő egyre rövidebb és egymást egyre inkább átfedő termékéletciklus-görbék, a tercier és a kvaterner szektor egyre erősebb részesedése a nemzetgazdasági teljesítményben, valamint a határokon átívelő, egyre erősebb nemzetközi verseny, a világfalu jelensége.
Tudásaudit	A tudás felmérése: jelenlétének, áramlásának és termelésének feltételrendszerét vizsgálja. Célja olyan megoldások kimunkálása, melyek a vizsgált területek hatékonyságát javítják. Rávilágít arra, hogy a szervezetben hol keletkezik, hol van, és hol nincs (vagy netán hol szivárog) a tudás. A tudásauditra számos módszertant dolgoztak ki, melyek közül az egyik legnépszerűbb Marr–Schiuma-modell (Knowledge Audit Cycles), ahol a szervezeti képességek tudásdimenziót (mutató számok apján) vizsgálják egy ciklikusan ismétlődő folyamatban. Ennek lépései: a tudástőke elemeinek meghatározása, a kulcsmutatók azonosítása, a tudásfolyamatokra ható akciók tervezése, a tervek implementálása és a következmények monitorozása. Ezután újraindul a ciklus a folyamatos javítás érdekében. A modell a teljesítményértékelés és -irányítás eszközéül szolgál.
Tudáshálózat	(Knowledge network) olyan tudásaggregáló és egyben közösségépítő modell, melynek során elméleti és gyakorlati tudást halmoznak fel. A tudáshálózat lehet kézzelfogható, mely például egy online felületről elérhető az érdekeltek számára, de lehet csupán személyek közötti kapcsolatok formális vagy informális hálózata.
Tudásközösség	Valós vagy virtuális, formális vagy informális csoportok, melyek megosztják ismereteiket, tapasztalataikat egymással, így hozva létre új tudást valamennyiük számára.
Tudásmenedzsment	Az egyéni és szervezeti tudás kezelésének és gazdálkodásának tudatosan tervezett és szervezett változata. Az információ és ismerethalmazból azon elemek működtetése – az igényeinknek megfelelő formában – amelyek döntéseink támogatásához a leginkább szükségesek, annak érdekében, hogy a szervezeti szellemi tőke fokozatosan növekedjék.
Tudásspirál	A tudáskialakulás és halmozódás dinamikáját vázolja fel. Ezek szerint az emberi tudás hallgatólagos és explicit tudáselemek egymásba átváltozásával, átalakulásával keletkezik permanens folyamatként, meghatározott kapcsolati térben. A létrejött új (kombinált) tudás mindig magasabb szintre helyezhető (több és jobb tudás), ráadásul azzal egyre több ember rendelkezik. Nonaka és Takeuchi nevéhez fűződik.
Tudástér	Tudáselemek és képességek azon halmaza, melyek összefüggnek a szervezet stratégiájával és céljaival.
Ügyfél (piaci) tudástőke	Olyan ismeretek, melyeket a szervezet működése során halmoz fel az őt körülvevő környezetről, intézményekről, partnerekről, ügyfelekről stb.
Virtuális közösségépítés	Olyan kapcsolatépítés, melynek eredménye egy formális vagy informális csoport a virtuális térben. E csoport tudásközösségként is fungálhat.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 785 2

Gazdaság

A kormányzati modernizációt az új igazgatási technológia rutinszerű használatában látom: az informatika széles körű alkalmazásában, az elektronikus kormányzás elterjesztésében, tudatos használatában. A közigazgatás-tudományi szakma nagyjából egyetért ezzel, azonban az elektronikus eszközök alkalmazása sokszor az elméleti alapok ismerete nélkül történik. A BCE Közigazgatástudományi Karán, a volt Államigazgatási Főiskola Közigazgatás-szervezési Tanszékén a majd egy évtized alatt felhalmozott, és ebben a könyvben bemutatott, rendszerezett információmennyiség láttán joggal érezhetjük, hogy egy új tudományos módszertani szakterület elméleti megalapozásának lehetünk szemtanúi.

Prof. Dr. Lőrincz Lajos †, az MTA rendes tagja

A közigazgatás történetében mindig voltak nagy állomások, paradigmaváltások, amelyek után a közigazgatás fogalma új értelmet nyert. Vagy a feladatok, a funkciók, vagy az apparátus, de leginkább a technológia, a módszerek változtak, modernizálódtak, fejlődtek. Napjainkban valamennyi tényező intenzív, erőltetett változtatása zajlik egy új környezetben: az információs társadalomban. Az elektronikus közigazgatás újraértelmezi a közigazgatás helyzetét, feladatát és eszközrendszerét. Ez a kiváló könyv Magyarországon elsőként vállalkozik arra, hogy a téma hazai diskurzusában feltérképezze és rendszerezze a vonatkozó ismereteket.

Prof. Dr. Máthé Gábor professor emeritus

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdaságtudományi Kar

Az információs társadalom felgyorsult világában a szolgáltató elektronikus közigazgatás kiépítése és fejlesztése mára már megkerülhetetlen kérdéssé vált. A könyv nemcsak szakkönyv, hanem fontos és érdekes információt nyújt minden érdeklődő számára. Sokoldalú megközelítéssel igyekszik bemutatni a nemzetközi, az uniós és a hazai helyzetet, annak eredményeivel és kihívásaival együtt. Rendszerező igényével egy új, kialakulóban lévő tudományterület tudományos alapkövének tekinthető.

Prof. Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár

Szegedi Tudományegyetem, az Állami Számvevőszék korábbi elnöke, a Költségvetési Tanács elnöke

Hivatkozás: https://mersz.hu/budai-az-e-kozigazgatas-elmelete//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero