Az első szint az országok közösségeként értelmezett integráció, amely közös elvekkel és iránymutatásokkal rendelkezik az egységes területi (kohéziós) politika vonatkozásában. Az országok közössége együttes elveket fogad el az együttműködésre vagy a térbeli folyamatok alakítására. Ezekhez – éppen az intézményei (Európai Parlament, Európai Bizottság) révén – iránymutatásokat, illetve a támogatási rendszerek alkalmazásával felhasználási elveket rendel. Az országok közössége által kidolgozott kohéziós politika lényegében az alkotó államok területi politikájának alapelveit is meghatározza, amiket aztán a különféle nemzeti tervekben, területi fejlesztési elképzelésekben érvényesítenek. Ezek nem függetlenek az országok saját fejlesztési irányaitól, azokkal szoros kapcsolatban vannak. A közösségi elvek az önkormányzatok szintjén már nem érvényesülnek határozottan, hiszen a települések, térségek, régiók választott testületei vagy fejlesztő szervezetei nincsenek közvetlen kapcsolatban az Európai Unióval vagy más országokkal. Ugyanakkor az országok a közösségek fejlesztési elveit s egyben támogatásait is a maguk működéséhez hasznosíthatják. A civil közösségek mint a területi politika szereplői szintén nem érintkeznek az országok közösségével, de annak iránymutatásait (pl. partnerség) alkalmazzák a működésükben, s elvként érvényesíthetik a területi politika megvalósításában. A gazdasági szervezetek, mint a térbeli fejlesztést közvetetten leginkább érvényesítő szereplők, az országok közössége területi politikájának megvalósítói lehetnek ugyan (pl. kedvezményezettek a támogatásokban), de valós térbeli működésükben (pl. termelési, szolgáltatási folyamatok, beszállítói rendszerek kiépítése, foglalkoztatási igények, helyi együttműködések) nem érintkeznek ezzel a szinttel. A háztartások, mint a területi politika legkisebb és talán legrugalmasabb szereplői, közvetlenül szintén nem érintkeznek az országok közösségével. Talán csak abban, hogy az lehetővé teszi számukra a mobilitást, a vándorlást az országok és téregységek között, ami viszont a térbeli szerkezet formálására (pl. urbanizáció, szuburbanizáció) és a társadalmi viszonyokra (pl. bevándorlás) lehet befolyással.