Hardi Tamás

Duna-stratégia és területi fejlődés

A folyó lehetséges szerepe a régió területi fejlődésében


A Duna-térség mint európai nagyrégió

A stratégia mint „funkcionális nagyrégióra” tekint a Duna-térségre. De mitől lesz a Duna-régió funkcionális? Ebben az esetben nem a regionális tudományban megfogalmazott „funkcionális régió” definíciójára kell gondolnunk (Lengyel–Rechnitzer 2004; Haggett 2006), hanem a „multilevel governance” egy speciális esetére (Ágh 2010). A Balti-tenger régióstratégiájának készítésekor Pawel Samecki, korábbi regionális politikai biztos adott egy formális definíciót a funkcionális régió fogalmára: „olyan térség, amely különböző országok vagy régiók olyan területeit foglalja magában, amelyek egy vagy több közös jellemző vagy kihívás kapcsán egyesülnek” (Dieringer–Laukó–Schneider 2010). Ezzel az elvárással összevetve nehézségeket jelent, hogy a megfogalmazott bizottsági álláspont szerint a Duna Régió Stratégiára az ún. „3 nem” elve érvényes, vagyis a stratégia megvalósítása érdekében sem új intézményt, sem új pénzügyi forrást, sem új szabályalkotást nem tesz lehetővé az EU. Ilyen formában ennek az új kormányzási formának a megvalósítása valamiféle hálózatos együttműködést feltételez, ami viszont a szereplők nagy számát s a köztük lévő kapcsolatok jellegét tekintve meglehetősen körülményesen valósítható meg. Fontos utalni arra, hogy a Duna-térséget nem csupán tagállamok, hanem olyan területek is alkotják, amelyek tagjelöltek, s a tagságra (még) nem pályázó országok területén találhatók. A térség egésze szempontjából nagyon fontosnak ítéljük Szerbia helyzetét, helyesebben uniós csatlakozásának lehetőségét. A még nem tag nyugat-balkáni államok csatlakozása körül még sok a dilemma (Illés 2010b), amelyek elhúzódása a nagyregionális integrációtól való elfordulást hozhatják magukkal. Szerbia földrajzi helyzete okán viszont alapvető jelentőséggel bír az integráció szempontjából.

Duna-stratégia és területi fejlődés

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 806 4

Nem sokkal azután, hogy Magyarország EU-elnökségének utolsó napjaiban, 2011. júniusában az Európai Unió Duna Stratégiáját deklarálták, felmerült az igény a Stratégia eredeti akcióterének lényeges mértékű kiterjesztésére, amely végül az Európai Duna Régió Stratégia kibővített elnevezéssel teljesedett ki. Ez a valamennyi part menti államot érintő törekvés egyértelműen aktuális, valós igényeket ölel fel, amelyeknek kielégítése azonban - a részes országok gazdasági és társadalmi struktúrájának különbözőségeit tekintve - kivételes felelősséget és multidiszciplináris felkészültséget igénylő feladat. A szerző tudományos-szakmai körökben ismert és elismert, széles körű felkészültsége, felelősségtudata, rendszerező képessége, szakszerű és világos nyelvezete hivatottá teszi őt arra, hogy a Stratégia hátterét illetően e nagy vállalkozás részesei számára lehetőséget nyújtson a szükséges tájékozódásra.

Berczik Árpád

az MTA rendes tagja

MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet

Az elkövetkező években a Duna lehet a kelet-közép-európai térség fejlődési övezetének generálója. Hardi Tamás hosszú évek óta kutatja a Duna-térséget, annak gazdasági, társadalmi, történelmi és közösségépítési folyamatait. Az elemzéseit számos, a Duna mentén tett utazás, terepmunka, szakmai együttműködés mélyítette el, így a leírtak mögött hely-, táj-, szervezetés emberismeret húzódik meg, ami még hitelesebbé teszi ezt a kiváló tudományos művet. Ajánlom a könyvet azok figyelmébe, akik tudni szeretnék, hogy mi volt a Duna-térség múltja, milyen sajátosságokat rejt a jelen, és mi várható a jövőben.

Rechnitzer János

a Széchenyi István Egyetem professzora

a Magyar Regionális Tudományi Társaság elnöke

Hivatkozás: https://mersz.hu/hardi-duna-strategia-es-teruleti-fejlodes//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave