Báger Gusztáv

Korrupció

Büntetés, integritás, kompetencia

Vizsgálati alapú módszerek

A gyakorlatban a (kérdőíves, mélyinterjú, strukturált mélyinterjú) felmérési módszereket alkalmazzák rendszeresen (például a Gallup, a TÁRKI és a MÁST felmérései), ahol a korrupció országos helyzetére és a saját szervezetükre vonatkozóan a válaszadók köre az állampolgároktól kezdve a vállalati menedzsereken keresztül a köztisztviselőkig terjed. Az ily módon nyert adatok előnye, hogy alkalmasak egyedi és aggregált módon való felhasználásra, valamint országok közötti összehasonlító vizsgálatokra és a korrupció időbeni alakulásának követésére. Gyakran tekinthetjük viszont hátrányuknak, hogy szubjektív jellegű észlelési/érzékelési adatokat szolgáltatnak a specifikus objektív realitások helyett még akkor is, amikor az információk az egyének tényleges tapasztalatain alapulnak. Ez a vélemény azonban nem tekinthető teljességgel megalapozottnak, több okból sem. Az egyik, hogy a személyesnek tűnő észlelések gyakran közvetlen hatást jelenthetnek: például akkor, ha az állampolgárok korruptnak tartják a bíróságokat és a rendőrséget, és ezért nem kívánnak velük kapcsolatba lépni vagy mérséklik azokat, jóllehet objektív realitások. A másik, hogy a társadalmilag elfogadott erkölcsi normák határozzák meg azt, hogy a személyek mit tekintsenek korrupciónak, amint erre a korrupció elméleti jellemző vonásai között rámutattunk (Rose, 1992).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 771 5

Pénzügy és számvitel Gazdaság

Az egész társadalmat megkárosító korrupció elleni küzdelemben - hiszen a korrupt személyek a köz vagyonát csökkentik - napjainkban előtérbe került a korrupció megelőzése, ehhez kapcsolódóan pedig a veszélyeztetett személyek és szervezetek feddhetetlenségének, integritásának erősítése. Ennek érdekében biztosítani kell az egyéni képességek, készségek és szakmai felkészültség összhangját, vagyis a megfelelő kompetenciákat. Ezen felül meggyőződésem, hogy a korrupció elleni küzdelem elképzelhetetlen az erkölcsi alapok folyamatos megerősítése nélkül. Jelen könyv a fenti folyamat tudományos igényű feldolgozását nyújtja. Nemcsak a nemzetközi szervezetek és az egyes országok gyakorlati esetekkel illusztrált példáit mutatja be, hanem merít az elmúlt években egyre gyarapodó magyarországi eszköztárból is. Kiemelendő, hogy a könyv az integritás és a kompetencia fejlesztését, erősítését szorgalmazó fő mondanivalója összhangban van az ilyen irányú kormányzati célkitűzésekkel, így tartalmas szakirodalmi munkaként jó szívvel ajánlható nemcsak a gyakorlati szakemberek, de a közigazgatás fejlesztésének ügye iránt érdeklődő minden olvasó számára.

Rétvári Bence, parlamenti államtitkár

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

Szerencsés pillanat, amikor egy jelentős kutatási eredmény és annak gyakorlati alkalmazása találkozik. Meggyőződésem, hogy magas színvonalú alapmű kerül mindazok kezébe, akik gyakorlati eszközökhöz szeretnének jutni a korrupció elleni küzdelemhez, vagy akár csak érdeklődnek az ilyen jelenségek „természetrajza" iránt. Báger Gusztáv professzor az Állami Számvevőszék keretében - jórészt irányításával - végzett kutatások alapján a legalkalmasabb időben írt könyvet a korrupció ellen folytatott küzdelem irányairól. A szerző a „büntetésről" a hangsúlyt - a nemzetközi tapasztalatokkal összhangban - a megelőzésre, az integritás kultúrájának erősítésére és - új irányt mutatva - a kompetenciaszemlélet alkalmazására javasolja helyezni. E könyv hivatott arra, hogy hiánypótló szakkönyvként és tananyagként segítse hazánkban a korrupció elleni fellépést, a megelőzését szolgáló gyakorlat meghonosítását.

Kovács Árpád

a Szegedi Tudományegyetem professzora

Hivatkozás: https://mersz.hu/bager-korrupcio//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero