Költségvetési funkciókkal bíró kormányzati hivatalok az USA-ban

Költségvetési hivatalok

 

Adóhivatalok költségvetési funkciókkal

 

Egyéb hivatalok bizonyos (elsősorban analitikai) költségvetési funkciókkal

Council of Economic Advisers (1946)	Konzultációt folytat az elnökkel Gazdasági és gazdaságpolitikai tanácsokat ad
Congressional Research Service (1914, illetve 1970)	Tervezett és már megvalósított politikákat elemez és jelentést készít azokról
Government Accountability Office (1921)	A kormányzat programjainak hatékonyságát és hatásosságát elemezi
National Economic Council (1993)	A gazdaságpolitika koordinálása és gazdasági tanácsadás A gazdaságpolitikai agenda kivitelezésének monitoringja

Forrás: Steuerle és Rennane (2010:4).

Megjegyzés: Zárójelben a létrehozásuk éve (két esztendő megjelölése esetén a második az új névre való átnevezés idejét és/vagy a feladatkör átszabását jelöli).

Tartalomjegyzék

• Költségvetési pénzügyek Hiány, államadósság és fenntarthatóság
• Impresszum
• Előszó
• Köszönetnyilvánítás
• chevron_right1. A fiskális politika a modern vegyes gazdaságokban
  • 1.1. Az állam a gazdaságban
  • 1.2. Az állami tevékenységek osztályozása
  • 1.3. A fiskális politikáról röviden
  • chevron_right1.4. Az államháztartás kiadási és bevételi oldala
    • 1.4.1. Állami kiadások
    • 1.4.2. Költségvetési bevételek
    • 1.4.3. Egyenleg-koncepciók
    • 1.4.4. Az automatikus stabilizátorok
    • 1.4.5. Az államadósság
• chevron_right2. Makroökonómiai alapmodellek a költségvetési politika hatásosságának értelmezéséhez
  • 2.1. Bevezetés
  • 2.2. A hosszú távú alapmodell
  • chevron_right2.3. Ragadós árakat feltételező rövid távú modellek
    • 2.3.1. A multiplikátor-hatás
    • 2.3.2. Az IS–LM görberendszer
    • 2.3.3. A költségvetési és a monetáris politika együttes hatása
  • 2.4. Egy lépéssel közelebb a valósághoz: nem rögzített áras modellek
  • 2.5. A zárt gazdaságokon túl: a Mundell–Fleming-modell
  • chevron_rightFüggelék
    • Az áru- és a pénzpiac szimultán egyensúlya
• chevron_right3. A költségvetési politika fenntarthatósága
  • 3.1. A fenntarthatóság eltérő értelmezései
  • 3.2. Az államháztartás egyensúlya és a kormányzati költségvetési korlát
  • 3.3. A fenntarthatóság koncepciójának továbbgondolása
  • chevron_right3.4. A költségvetési korlát finomítása
    • 3.4.1. A fenntarthatóság mikroökonómiai megközelítése neoklasszikus alapokon
    • 3.4.2. A kiszorítási hatás beépítése a költségvetési korlátba: keynesi modellezés
  • 3.5. A költségvetési–pénzügyi–monetáris program kontextusa
  • 3.6. A költségvetési sebezhetőség: a fenntarthatóság kockázatai
  • chevron_rightFüggelék I.
    • A) Az adósság végtelen ideig való görgetésének irrealitása
    • B) Végtelen időtávú államot feltételező modellkiegészítés
  • chevron_rightFüggelék II.
    • A) Fenntarthatósági mutatók
    • B) Sebezhetőségi mutatók
    • C) Rugalmassági mutatók
• chevron_right4. Az aktív gazdaságpolitikától a szabálykövetés felé
  • 4.1. Bevezetés
  • 4.2. A Phillips-görbe doktrína
  • 4.3. A Phillips-görbe doktrína tagadása, Friedman monetarista kritikája
  • 4.4. A gazdaságpolitika hatástalanságának újklasszikus magyarázata
  • 4.5. A kormányzat csalási hajlamáról: az időinkonzisztencia érvényesülése
  • chevron_right4.6. A Pareto-javulás lehetőségei
    • 4.6.1. Szabályok felé…
    • 4.6.2. A Taylor-szabály
  • chevron_rightFüggelék
    • Választás szabályok között: Poole (1970) klasszikus modellje
• chevron_right5. A szabályok szerepe a fiskális politikában
  • 5.1. A fiskális politikai szabályokról általánosságban
  • chevron_right5.2. A fiskális politikai szabályok típusai
    • 5.2.1. A kiegyensúlyozott költségvetés szabálya
    • 5.2.2. Az államadósság-szabály
    • 5.2.3. A pénzalapok
    • 5.2.4. Az aranyszabály
    • 5.2.5. A kiadási szabály
  • 5.3. A fiskális politikai szabályok hatásossága
  • 5.4. Fiskális politikai szabályok a gyakorlatban
  • chevron_rightFüggelék
    • Fiskális politikai szabályok: összefoglaló táblázat
• chevron_right6. A fiskális fegyelem megteremtésének egyéb eszközei
  • 6.1. A fiskális politikai szabályokon túl
  • chevron_right6.2. A középtávú költségvetési keretprogram
    • 6.2.1. A középtávú tervezés
    • 6.2.2. A transzparencia fontossága
  • 6.3. A programalapú költségvetés
  • chevron_right6.4. Az intézményi delegálás egy formája: a költségvetési hivatalok
    • 6.4.1. Az USA Kongresszusi Költségvetési Hivatala
    • 6.4.2. Európai példák
    • 6.4.3. A költségvetési fegyelem erősítése félpuha szabályozással: a magyar gyakorlat
  • chevron_rightFüggelék
    • Költségvetési funkciókkal bíró kormányzati hivatalok az USA-ban
• chevron_right7. A költségvetési hiány (politikai) gazdaságtana
  • 7.1. Közkiadások számokban (történeti áttekintés)
  • 7.2. A neoklasszikus adókisimítás elve
  • chevron_right7.3. A hiány „klasszikus” politikai gazdaságtani magyarázatai
    • 7.3.1. A Wagner-törvény
    • 7.3.2. A fiskális illúzió
  • chevron_right7.4. A hiány „új” politikai gazdaságtani magyarázatai
    • 7.4.1. Az adósság mint stratégiai változó
    • 7.4.2. Politikai és választási rendszerek
• chevron_right8. A közalapprobléma és a költségvetési döntéshozatal
  • 8.1. A költségvetési politika intézményi gazdaságtani megközelítésben
  • 8.2. A közalapprobléma kibontása
  • chevron_right8.3. A közalapprobléma lehetséges feloldásai
    • 8.3.1. A transzparencia erősítése
    • 8.3.2. Költségvetési intézmények és eljárások
    • 8.3.3. A költségvetési centralizácó von Hagen és Harden-féle modellje
  • chevron_rightFüggelék
    • Intézményi mutatók a költségvetési hatékonyság mérésére
• chevron_right9. A politikai indíttatású üzleti ciklusok
  • 9.1. A politikai indíttatású üzleti ciklusok modelljeinek egy osztályozása
  • chevron_right9.2. Nordhaus hagyományos modellje
    • 9.2.1. A modell feltételrendszere
    • 9.2.2. A modell kritikája
  • 9.3. A monetáris ciklusoktól a fiskális ciklusok felé
  • chevron_right9.4. Költségvetési politikai ciklusok a gyakorlatban
    • 9.4.1. Az új demokráciák ciklushajlama és tanulási képessége
    • 9.4.2. Politikai-intézményi korlátok és költségvetési ciklusok
• chevron_right10. A költségvetési kiigazítás és reform gazdaságtana
  • 10.1. Bevezetés
  • 10.2. A gazdasági reform mint közjószág (?)
  • chevron_right10.3. Rövid távú konszolidáció és hosszú távú  strukturális reform
    • 10.3.1. A rövid távú konszolidáció
    • 10.3.2. A rövid távú konszolidáció nem várt következménye: a nem-keynesi hatások
    • 10.3.3. A hosszú távú szerkezeti reform
  • chevron_right10.4. Az államháztartási reform elhalasztásának okai és következményei
    • 10.4.1. A reformok elmaradásának összgazdasági hatásai
    • 10.4.2. A költségvetési stabilizáció elodázása: egy kivárási játék
    • 10.4.3. Egyénspecifikus bizonytalanság
    • 10.4.4. A reformhalasztás költségeinek számszerűsítő modellje
  • chevron_rightFüggelék
    • A költségvetés szerkezeti mutatói
• chevron_right11. Fiskális politikai szabályok a Gazdasági és Monetáris Unióban
  • 11.1. Az európai pénzügyi integráció változó súlypontjai
  • 11.2. Út a Gazdasági és Monetáris Unióba
  • 11.3. A GMU szabályrendszere
  • 11.4. A stabilitási és konvergenciaprogramok
  • 11.5. Az Európai Unió fiskális politikai szabályainak értékelése
  • chevron_right11.6. A Stabilitási és Növekedési Egyezmény reformja
    • 11.6.1. A megelőző szabályozás változásai
    • 11.6.2. A kiigazító szabályok változásai
    • 11.6.3. Az SNE reformjának értékelése
    • 11.6.4. A világgazdasági válság hatásai
• chevron_right12. A 2008–2009. évi világgazdasági válság és hatásai a közpénzügyekre
  • 12.1. Bevezetés
  • chevron_right12.2. A válság eredete és lefolyása
    • 12.2.1. A jelzálogpiaci összeomlás és pénzpiaci következményei
    • 12.2.2. A(z elhibázott) gazdaságpolitika szerepe a válságban
    • 12.2.3. A Fed kamatpolitikája
  • chevron_right12.3. Válságkezelés a gyakorlatban
    • 12.3.1. Az USA
    • 12.3.2. Az EU nagy államai
    • 12.3.3. Az EU új tagállamai
  • 12.4. Költségvetési politika válság idején, avagy van-e visszaút a fiskális szabályokhoz?
• Irodalom
• Névmutató
• Tárgymutató

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 842 2

Az olvasó igen alapos munkát vehet kézbe a jelen egyik kulcsfontosságú problémahalmazáról: az állami költségvetések terjedelméről, a hiányról és az adósságról, annak finanszírozásáról és a választott megoldások társadalmi következményeiről. A szerzők nagy tényanyagra, gazdag szakirodalmi ismeretanyagra, széles nemzetközi kitekintésre alapozzák következtetéseiket, melyek remélhetően eljutnak azokhoz a döntéshozókhoz, akik e problémahalmaz részei.

Bod Péter Ákos, egyetemi tanár

Ez az átfogó és korszerű állampénzügyi szakkönyv végigvezeti az olvasót a hagyományos, alapvető makrogazdasági eszközöktől a modern politikai gazdaságtani ismeretekig. Nemcsak alapfokú és mester szintű egyetemi képzésre alkalmas, de hasznos a gazdaságpolitikai elemzők és döntéshozók számára is, sőt - a nemzetközi és hazai szakirodalomból nyújtott alapos áttekintése révén - elsőrendű referenciaanyag lehet a kutatásban.

Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke

Mindig tisztelem és irigylem azokat a közgazdász kollégákat, akik egyszerűen és közérthetően tudnak a legbonyolultabb problémákról, összefüggésekről írni és beszélni, meggyőzni. A költségvetési pénzügyekről szóló könyvet azonban nemcsak a magabiztos tudást olvasmányosan kitáró könyvélményért érdemes kézbe venni, hanem sokszínű, új és gazdag ismeretanyagáért is. Forgatása minden bizonnnyal segít megérteni, hogy mindnyájunk számára miért olyan fontos és valójában mit is jelent a fejlődés fenntarthatósága.

Kovács Árpád, egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke

Hivatkozás: https://mersz.hu/kutasi-benczes-koltsegvetesi-penzugyek//