A 2008-at megelőző négy évben a kínai gazdaság a korábbi éveknél és évtizedeknél lényegesen egyenletesebben és dinamikusabban fejlődött. Ebben a négy évben a GDP volumenének évi növekedési üteme mindvégig két számjegyű volt, miközben az ütem a 2003. évi 10%-ról 2007-re 13%-ra emelkedett. 2007-től kezdve azonban a gazdaság már ismét a „túlfűtöttség” jeleit mutatta, ami elsősorban az állóalap-növelő beruházások évi összegének a GDP az évi összegéhez viszonyított 55%-os arányában, továbbá a külkereskedelmi forgalom az évben 260 milliárd dollárt meghaladó, rekordmagasságú exporttöbbletében nyilvánult meg. A fogyasztásnak az előbbi két tényező miatt bekövetkezett szűkülése megbontotta a belső piac egyensúlyát is, ami egyes fogyasztási javaknál a kínálatot meghaladó kereslethez, ellátási nehézségekhez, s végeredményben a fogyasztói árak színvonalának a korábbi éveknél nagyobb mértékű emelkedéséhez vezettek. Az ipari termelés és az áruszállítás volumenének gyors növekedése miatt egyre gyakrabban léptek fel zavarok az energia-, nyersanyag- és üzemanyag-ellátás terén, a mezőgazdaság fejlesztésének az elhanyagolása miatt pedig egyes területeken a lakosság élelmiszer-ellátásban is nehézségek mutatkoztak. Ezek ellensúlyozására Kína számottevően növelte nyersanyag-, alapanyag-, nyersolaj- és élelmiszerimportját, ami viszont e termékek világpiaci árainak további emelkedését vonta maga után. Ezt annál inkább is megtehette, mivel az ország devizatartalékai 2006 végén meghaladták az 1000 milliárd US dollárt, s ez az összeg – az említett termékek importjának jelentős növekedése ellenére – 2007 végén már 1500 milliárd dollár fölé emelkedett. Ugyanakkor abban az évben Kína pénzügyi helyzete más mutatók tekintetében is minden korábbinál kedvezőbb képet mutatott. Az államháztartási mérleg – évtizedek óta először – némi többlettel zárult, s az adott év GDP összegéhez viszonyítva 0,7%-os aktívumot mutatott. Az ország fizetési mérlege még ennél is kedvezőbbnek mondható. A külső adósságnak a GDP az évi összegéhez viszonyított aránya (liability ratio) 11,5% volt, az adott év devizabevételeihez viszonyított aránya (foreign debt ratio) pedig 27,8%. Ennek következtében az évben esedékes törlesztések összegének az évi devizabevételek összegéhez viszonyított aránya, azaz ún. adósságszolgálati ráta (debt service ratio) mindössze 2%-ot tett ki. Ennek következtében Kína 2007 végén a legtöbb nemzetközi hitelképességet minősítő intézménynél már a legjobb (AA vagy A1) kategóriában szerepelt.