Keller Kevin Lane, Kotler Philip

Marketingmenedzsment

Alkalmazások

Marketingvita

A marketing igényeket teremt vagy elégít ki?

A marketinget sokan úgy definiálták mint a vevők szükségleteinek és igényeinek kielégítése. A kritikusok szerint azonban a marketing ezen túlmutat, s korábban nem létező szükségleteket és igényeket teremt. Szerintük a marketingszakemberek arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy a szükségesnél több pénzt költsenek olyan árukra és szolgáltatásokra, amelyekre valójában nincs is szükségük.

Foglaljon állást: A marketing alakítja a fogyasztók szükségleteit és igényeit, vagy A marketing pusztán a fogyasztók szükségleteit és igényeit tükrözi?

Vitatémák

Változás a marketingben

Gondolja át a marketingben végbement jelentős szemléletváltásokat! Melyek ezek közül a legfontosabbak? Összefüggésben állnak-e ezek a változások a főbb társadalmi erőkkel? Melyik erő milyen változást indukált?

Kiváló marketingmunka

Nike

A Nike-t 1962-ben alapították. Az eredetileg Blue Ribbon Sports nevű vállalat sportolók által sportolóknak tervezett, kiváló minőségű futócipők gyártásával foglalkozott. Alapítója, Philip Knight úgy látta, hogy külföldről importálva versenyképes áron jó minőségű futócipőket lehetne gyártani. A Nike abbéli elkötelezettsége, hogy innovatív lábbeliket tervezzen komoly atléták számára, hozzájárult az amerikai fogyasztók körében élő Nike-kultusz megteremtéséhez.

A Nike hitt a „befolyásolási piramis” működésében – azt tapasztalta, hogy a termék- és márkaválasztást leginkább néhány kiemelkedő sportoló preferenciája és magatartása befolyásolja. Már a kezdetekkor is sikeres atlétákat szerepeltetett marketingkampányaiban. Első reklámalakjában Steve Prefontaine futóban a vállalat felismerte a cég szellemiségéhez illeszkedő, fesztelen magatartást.

1985-ben a Nike az akkoriban még újoncnak számító Michael Jordant szerződtette reklámemberének. Jordan nagy jövő előtt álló sportoló volt, a rendkívüli teljesítmény megtestesítője. A Nike igazán jó lóra tett vele. Az Air Jordan kosárlabdacipő termékcsaládot vitték, mint a cukrot, s már az első évben 100 millió dollár fölötti bevételt hozott. Ahogy az egyik újságíró mondta: „Nem sok marketingszakember képes ilyen megbízható módon felkutatni és szerződtetni sportolókat, akik ilyen nagy hatással vannak saját sportágaikra.”

A Nike 20 millió dolláros „Just Do It” reklámkampányának első reklámfilmjét 1988-ban mutatták be. Az összesen 12 tévéreklámból álló kampány sportrajongók egész nemzedékét ösztönözte céljaik elérésére. Ez természetes megnyilvánulása volt a cég „a sport építi a testet és a lelket” szellemiségének.

Európai terjeszkedése során a Nike azt tapasztalta, hogy amerikai stílusú reklámjai az európai ember számára túlságosan agresszívnek tűnnek. Ráébredt, hogy márkáját Európában is el kell fogadtatnia a fogyasztókkal, ezért a labdarúgásra összpontosított, és ifjúsági labdarúgóligák, helyi klubok és nemzeti válogatott csapatok aktív szponzorává lépett elő. A Nike hitelességéhez azonban arra volt szükség, hogy a fogyasztók lássák, amint professzionális sportolók, de különösképpen nyertes sportolók a cég termékét viselik. A nagy áttörés 1994-ben érkezett el, amikor a brazil válogatott (az egyetlen válogatott, amellyel a Nike-nak tényleges szponzori szerződése volt) megnyerte a labdarúgó-világbajnokságot. Ez a győzelem Európa-szerte átalakította a Nike imázsát, és sportcipős cégből olyan márkává nőtte ki magát, amely az érzelem, a hűség és az azonosulás jelképévé vált. Segítségével az azt követő évtizedben más nemzetközi piacokra is be tudott törni, és 2003-ra Amerikán kívüli árbevétele első alkalommal haladta meg az USA-ban elért bevételt.

2007-ben a Nike felvásárolta a brit Umbrót, amely futballcipőket, mezeket és felszerelési cikkeket gyárt. A felvásárlásnak köszönhetően még nagyobb szerephez jutott a labdarúgásban, mert a cég világszerte több mint 100 professzionális futballcsapat kizárólagos sportfelszerelés-szállítója lett.

Erőfeszítéseit nemzetközi piacokra koncentrálta, különösen Kínára a 2008-as nyári pekingi olimpiai játékok ideje alatt. Bár riválisa, az Adidas volt az Olimpiai Játékok hivatalos támogatója, a Nike külön engedélyt kapott a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól arra, hogy a játékok idején olimpiai sportolókat bemutató reklámokat sugározzon. Ezenkívül a Nike volt több csapat és sportoló szponzora, például a kínai csapatok többségének és az Egyesült Államok 12 kiemelt férfi kosárlabdacsapata közül 11-nek. Abban az évben az ázsiai régióban az eladások 15%-kal növekedtek, elérték a 3,3 milliárd dollárt, s a Nike nemzetközi részlegei a vállalat árbevételének már 53%-át adták. Egyesek szerint az Olimpiai Játékok alatt a Nike marketingstratégiája sokkal hatékonyabb volt, mint a játékok hivatalos szponzoráé, az Adidasé.

A márka Amerikai kontinensen kívüli terjeszkedése mellett az ismert sportolók támogatásának és a fogyasztók elérését célzó programoknak köszönhetően sikeresen jelent meg a sportcipők, sportruházati és sportfelszerelési cikkek új termékkategóriáiban. A Nike Golf márka, amelynek reklámalakja Tiger Woods, megváltoztatta a profi golfjátékosok öltözködési szokásait. Tiger erőteljes hatása a játékra és a Nike márkával „áthatott” öltözködési stílusa a felsőbb ligás füves pályákat „a golfdivat kifutójává” változtatta. A Nike a világsztárt is segítségül hívta, hogy kapcsolatot építsen ki a fogyasztókkal. 2009-ben a nikegolf.com honlapon elindította a Tiger Web Talkback beszélgetéseket, amikor is a rajongók kérdéseket tehettek fel neki és meghallgathatták, amint Tiger a golfról beszél. Mindez része volt az országos Nike Golf vásárlói élménynapnak, amely golffelszerelési cikkek bemutatóját, long drive versenyeket és különleges bolti látványosságokat foglalt magában.

A teniszben a cég Maria Sarapovával, Roger Federerrel és Rafael Nadallal kötött szerződést teniszruházati és -felszerelési cikkeinek népszerűsítésére. Egyesek a Roger Federer és Rafael Nadal között vívott híres 2008-as wimbledoni meccset – amelyen mindkét sportoló tetőtől talpig Nike márkájú ruhába volt öltözve – öt órás Nike-reklámnak titulálta, amelynek értékét 10,6 millió dollárra becsülték.

A hétszeres Tour de France bajnokkal, Lance Armstronggal nemcsak azért kötött szerződést, hogy Nike termékeket adjon el, hanem azért is hogy támogassa Armstrong LIVESTRONG elnevezésű kampányát. A Nike 70 milliónál is több sárga LIVESTRONG karkötőt tervezett, gyártott és adott el, s ezzel 80 millió dollárral járult hozzá a Lance Armstrong Alapítvány támogatásához. Armstrong a rák túlélésével, akaraterejével és adakozási kedvével kapcsolatos üzenete is feltűnt a Nike egyik reklámsorozatában.

Kosárlabdacipőinek és -mezeinek népszerűsítésére a Nike ma is olyan kosárlabdasztárokat kér fel, mint Kobe Bryant és LeBron James. Ezenkívül a Foot Lockerrel közösen létrehozott egy új üzletláncot House of Hoops by Foot Locker néven, amely kizárólag Nike márkájú, például Converse és Jordan kosárlabdatermékeket árusít.

Nemrégiben a Nike aránya a futócipők kategóriájában elérte a 60%-os piacrészesedést, ami az Apple-lel kötött kizárólagos partneri megállapodásának volt köszönhető. A Nike+ (Plus) technológia része egy érzékelő, amelyet a futó a futócipőjébe helyezhet, valamint egy iPodhoz, iTouch-hoz vagy iPhone-hoz csatlakoztatható vevőkészülék. Amikor a sportoló futni indul vagy lemegy az edzőterembe, a vevőkészülék rögzíti, mekkora távolságot tett meg, mennyi kalóriát égetett el, milyen sebességgel futott, és eltárolja mindaddig, amíg a sportoló le nem tölti ezeket az információkat. A Nike+-t jelenleg a világ legnagyobb futóklubjaként tartják számon.

2008-ban és 2009-ben a Nike+ adott otthont a világ legnagyobb és egyetlen globális virtuális futóversenyének, amely a Human Race 10K nevet viselte. A futás ünnepének kikiáltott esemény 780 ezer résztvevőt vonzott 2008-ban, amelyet 2009-ben sikerült túlszárnyalni. Aki részt kíván venni a versenyen, annak az interneten regisztrálnia kell, be kell szereznie a Nike+ technológiát, és a verseny napján neki kell vágnia a távnak. A nap folyamán bármikor és bárhol lefuthatja a 10 km-es távot. Miután az adatokat letöltötte a Nike+ vevőkészülékről, minden egyes futó hivatalos ideje bekerül a rendszerbe, és szerte az egész világon összevethető más futók idejével.

Sok más vállalathoz hasonlóan a Nike is próbálja vállalatát és termékeit környezetbarátabbá tenni. Ám sok cégtől eltérően nem reklámozza ez irányú törekvéseit. Az egyik márkatanácsadó szerint „A Nike mindig is a győzelemről szólt. Hogyan ne lenne a márkájához fontos a fenntarthatóság?” A Nike vezetői egyetértenek abban, hogy a környezetbarát üzenet népszerűsítése elterelné a figyelmet okos high-tech imázsáról, s ezért nem verik nagydobra, hogy az új cipők előállításához a régi lábbeliket újrahasznosítják.

Ma 31%-os globális és 50%-os egyesült államokbeli piacrészesedésével a Nike uralja a sportcipőpiacot. Márkajele ott van mindenütt, karórákon, gördeszkákon, úszósapkákon stb. A cég hosszú távú stratégiájának középpontjában a kosárlabda, a futás, a labdarúgás, a női fitnesz, a férfi edzés és a mozgáskultúra áll. A különböző piacokon és termékkategóriákban történő sikeres terjeszkedésének eredményeként a Nike ma a világ első számú sportruházat- és sportcipőgyártója. 2009-ben több mint 19 milliárd dollárnak megfelelő árbevételt könyvelhetett el.

Kérdések

Melyek a Nike alapvető marketingstratégiájának előnyei, hátrányai és kockázatai?
Az Adidas helyében Ön hogyan venné fel a versenyt a Nike-val?

Források: Justin Ewers–Tim Smart: „A Designer Swooshes In”. U.S. News & World Report, January 26, 2004, 12; „Corporate Media Executive of the Year”. Delaney Report, January 12, 2004, 1; Barbara Lippert: „Game Changers: Inside the Three Greatest Ad Campaigns of the Past Three Decades”. Adweek, November 17, 2008; „10 Top Nontraditional Campaigns”. Advertising Age,December 22, 2003, 24; Chris Zook–James Allen: „Growth Outside the Core”. Harvard Business Review, December 2003, 66; Jeremy Mullman: „NIKE; What Slowdown? Swoosh Rides Games to New High”. Advertising Age, October 20, 2008, 34; Allison Kaplan: „Look Just Like Tiger (until you swing)”. America’s Intelligence Wire, August 9, 2009; Reena Jana–Burt Helm: „Nike Goes Green, Very Quietly”. BusinessWeek, June 22, 2009.

Kiváló marketingmunka

Google

1998-ban a Stanford Egyetem két PhD-hallgatója, Larry Page és Sergey Brin egy internetes keresőprogram kifejlesztésére alapított egy céget, és elnevezték Google-nak. A név a googol számjegyre – 1 és utána 100 darab nulla – emlékeztet, és az interneten elérhető hatalmas adatmennyiségre utal, s amelynek megtalálásában kívánja segíteni a cég a felhasználókat. A Google vállalati küldetésnyilatkozata a következő: „A világban fellelhető információkat szervezni és általánosan hozzáférhetővé és használhatóvá tenni.” A Google a kezdetektől fogva arra törekedett, hogy a vállalati világban egyike legyen a „jófiúknak”, amely támogatja a testi közelség jellemezte munkakörnyezetet, a szigorú etikai szabályokat és a híres alapító hitvallást: „Ne légy gonosz!”

Üzletközpontúságának és szüntelen innovációjának hála a Google a keresőmotorok piacának vezetőjévé vált. Miközben az információ után kutató internetezők első számú kiszolgálójává vált, rengeteg online hirdetőt vonzott magához. Ezek a hirdetők azzal növelték a Google árbevételeit, hogy „szponzorált hirdetéseket” (search ads), vagyis a keresési találatok mellett megjelenő apró szöveges dobozokat vásároltak, amelyek után a reklámozónak csak akkor kell fizetnie, ha a felhasználó rákattint a hirdetésre. A Google AdWords nevű, keresési találatokkal kapcsolatos reklámokat megjelentető programja a keresőoldalakon árulja a reklámhelyet a jellemző kulcsszavakhoz kapcsolódó reklámoknak. A Google aukció formájában ítéli oda a kulcsszavakhoz kapcsolódó reklámhelyeket oly módon, hogy a legtöbbet kínáló hirdetése kerül mindig az első helyekre. Nemrégiben elérhetővé tette AdSense nevű programját, amelynek segítségével bármely weboldalon annak tartalmához kapcsolódó Google hirdetéseket lehet elhelyezni. A weboldal tulajdonosai pedig pénzt tehetnek zsebre, valahányszor egy látogató rákattint ezekre a hirdetésekre.

Amellett, hogy elsőrangú internetes megjelenési lehetőséget kínál a reklámozóknak, a Google azzal is értéket közvetít, hogy a felhasználók rendelkezésére bocsát bizonyos eszközöket, amelyekkel jobban meghatározható reklámjaik célcsoportja, és jobban megismerhetik marketing-erőfeszítéseik hatékonyságát. A Google hirdetői számára ingyenes Google Analytics testre szabható jelentés formájában részletesen megadja, hogy az internetezők hogyan találtak rá az adott oldalra, milyen hirdetéseket tekintettek meg és/vagy melyekre kattintottak rá, ott pontosan hogyan viselkedtek, és mekkora forgalmat generáltak. A Google egyik ügyfele, a Discount Tire például így meg tudta állapítani, hogy oldalának látogatói hol ütköztek problémákba, amelyek miatt aztán a folyamat kellős közepén lemondtak a vásárlásról. Miután a Discount Tire módosította a honlapját és aktualizálta a kulcsszavas kereséshez kapcsolódó kampányát, egy héten belül 14%-os értékesítésnövekedést mért.

Az internetes marketingprogram legkorszerűbb változatának használatát lehetővé tevő adatok révén a Google olyan marketingstílust támogat, amelyben a reklámozásra fordítható források és költségvetés folyamatosan nyomon követhető és optimalizálható. Ezt a megközelítést „marketing-eszközgazdálkodásnak” (marketing asset management) nevezi, ami arra utal, hogy a piaci viszonyoktól függően a reklámozást is ugyanúgy kezelni kell, mint a portfólióhoz tartozó eszközöket. A hónapokkal előre kialakított marketingterv megvalósítása helyett a vállalatok a kampányaik során összegyűjtött valós idejű adatok alapján optimalizálják kampányuk hatékonyságát és válnak fogékonyabbá a piac alakulására.

Az elmúlt évtizedben a Google keresési szolgáltatásait messze túlhaladva számos egyéb szolgáltatással, alkalmazással és eszközzel bővült. Termékei ingyenesen használhatók, s egyben új lehetőségeket kínálnak a cégnek arra, hogy még több célzott hirdetési helyet értékesítsen. Tekintve, hogy árbevételének 97%-a származik online hirdetésekből, a cég növekedése számára az új hirdetési felületek eladása létfontosságú.

A Google termékeinek és szolgáltatásainak széles köre öt kategóriába sorolható: asztali számítógépekre szánt termékek, mobil termékek, webes termékek, hardveres termékek és egyéb termékek. Az asztali gépekre szánt termékek közé például önálló alkalmazások tartoznak, mint például a Google Earth (egy virtuális földgömb, amely műholdképeket és légi felvételeket jelenít meg), a Google Chrome (internetes böngésző), a Google Video/YouTube (a Google 2006-ban 1,65 milliárd dollárért vásárolta fel a YouTube videotár weboldalát) vagy a Google Toolbar (böngésző eszköztár). A mobil termékek közé a mobiltelefonokra elérhető Google termékek tartoznak. A webes termékek a következő alcsoportokra oszthatók: reklámozás (pl. AdWorks, DoubleClick, Click-to-Call), kommunikáció és közzététel (pl. Google Docs, Google Calendar, Google Gadgets, Wave), fejlesztés (pl. Android, a Google Code), térképészet (pl. Google Sky, Google Maps), keresés (pl. Google Dictionary, Google Alerts, Google Scholar) és statisztika (pl. Google Trends, Google Analytics).

A Google fejlesztéseinek első állomása a Google Labs, amelyben megtalálhatók a tesztelés céljából elérhető új termékek. Ezt követően a termék béta státuszba kerül, amelyben az arra felkért felhasználók tesztelik a korai prototípusokat. Mihelyt sikerült széles körben tesztelni és készen áll arra, hogy a nagyközönség számára is elérhetővé tegyék, az ún. arany szakaszba kerül és a Google hivatalos termékévé válik. A Google Voice például jelenleg bétafázisban van. Ez egy Google telefonszámot oszt ki a fogyasztóknak, amely összekapcsolható a felhasználó otthoni, munkahelyi és mobiltelefonszámaival. A felhasználó eldöntheti, hogy a hívó kilététől függően melyik telefon csörrenjen meg. A Google Voice bonyolultsága és népszerűsége miatt a felhasználók csak meghívásos alapon csatlakozhatnak a rendszerhez.

A Google nem sokat költ hagyományos reklámozásra. Legújabb törekvéseivel a Microsoft programjainak felhasználóit vette célba, arra csábítva őket, hogy a Microsoft Office vagy a Windows helyett térjenek át a Google cloud computinggal működő alkalmazásaira (a cloud computing azt jelenti, hogy olyan állományokkal és programokkal dolgozunk, amelyek fizikailag nem a saját gépünkön, hanem az interneten, egy ismeretlen helyen vannak; tulajdonképpen netes távszerverek). Azok a felhasználók, akik áttérnek a Google-ra, egy böngésző segítségével férhetnek hozzá dokumentumaikhoz és alkalmazásaikhoz, s így nem kell megvásárolniuk a fizikai infrastruktúrát és a szoftvert. 2009-ben a Google történetében először a televízióban kezdte el reklámozni Google Chrome nevű böngészőjét, amely a Microsoft Internet Explorere helyett kívánt alternatív megoldást kínálni.

A Google a mobilkategóriában is nagy fába vágta a fejszéjét. 2008-ban Android néven piacra dobta saját mobiltelefonos operációs rendszerét, s ezzel a Google utolérte az Apple iPhone-ját. Bár sokan még mindig jobban kedvelik az Apple platformját, még a kritikusok is sokat dicsérik az Android előnyeit. A legfontosabb, hogy az Android ingyenes, nyílt forráskódú szoftver, amely mögött több millió dolláros befektetés áll. Ez azt jelenti, hogy a Google a partnereit is szeretné bevonni az Android építésébe és tervezésébe. Ezenkívül az iPhone az USA-ban csak az AT&T-n keresztül érhető el, noha az AT&T versenytársainak többsége támogatja az Android telefonokat. Ha a Google új fogyasztók millióit rá tudja venni az okostelefonok használatára, több milliárd dollárt kereshet a mobiltelefonos hirdetésekkel. Az egyik elemző szerint a Google „ezekkel a kezdeményezésekkel próbál az élre kerülni, hogy amikor [a mobiltelefonos reklámozás] mindennapossá válik, a Google legyen az egyik legnagyobb szereplő, illetve a telefonok kijelzőjén való megjelenés az egyik fő növekedési terület a Google számára”.

A vállalat minél több embert szeretne az interneten keresztül elérni – akár számítógépen, akár telefonon. Minél többen használják az internetet, a Google annál több hirdetést tud eladni. Új termékei is ezt a célt szolgálják, és személyre szabott élménnyé változtatják a világhálót. Az egyik program lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy a Google Maps oldalán megjelöljék aktuális tartózkodási helyüket, s a local fülre kattintva feltérképezhetik a helyi éttermeket, bárokat és szórakozóhelyeket.

A Google indulása óta vállalatként és márkaként is hatalmas sikert ért el. A 2009-ben bekövetkezett egyórás üzemszünet ideje alatt az internetes forgalom világszerte 5%-kal csökkent. 2009-ben az Egyesült Államokban a keresések piacán a Google részesedése 65% volt, jóval nagyobb, mint a második helyezett Yahoo! 20%-os aránya. Nemzetközi viszonylatban a maga 89%-os piacrészesedésével a Google vezető pozíciója még dominánsabb a Yahoo! 5%-ához és az MSN 3%-ához képest. Bevételei 2008-ban elérték a 21 milliárd dollárt, és a Google lett a világ legnagyobb márkája. Márkájának értéke pénzben kifejezve 86 milliárd dollár.

Kérdések

A Google változatos portfólióját tekintve melyek a vállalat márkájának alapértékei?
Mi a következő lépés a Google számára? Jól teszi-e, hogy a cloud computing koncepcióján keresztül kikezd a Microsofttal és az okostelefonok terén az Apple-lel?

Források: www.google.com; Catherine P. Taylor: „Google Flex”. Adweek, March 20, 2006, cover story; Richard Karpinski: „Keywords, Analytics Help Define User Lifetime Value”. Advertising Age, April 24, 2006, S2; Danny Gorog: „Survival Guide”. Herald Sun, March 29, 2006; Julie Schlosser: „Google”. Fortune, October 31, 2005, 168–169; Jefferson Graham: „Google’s Profit Sails Past Expectations”. USA Today, October 21, 2005; Dan Frommer: „BrandZ Top 100 2008 Report”; „Google’s Android Mobile Platform Is Getting Huge”. Advertising Age, October 8, 2009; Rita Chang: „Google Set for Richer Advertising on Smartphones”. Advertising Age, October 5, 2009.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 778 4

Marketing Gazdaság

A szerzők célja az volt, hogy a lehető legátfogóbb, legaktuálisabb és legpraktikusabb marketingszakkönyv szülessen meg. Törölték az idejétmúlt elemeket, s a legfrissebb példákkal és esetekkel aktualizálták a klasszikus művet.

Az új kiadásban található főbb változások

Minden fejezet elején vadonatúj illusztrációk adnak bevezetést. Aktuális márkákat vagy vállalatokat mutatnak be, emellett csoportos vitaindítóként is használhatók. Az egyes témaköröket teljesen új cégbemutató szakaszok színesítik. Ezek valódi vállalatok példáin keresztül szemléltetik a fejezetben tárgyalt fogalmakat. Termékeket, szolgáltatásokat és piacokat mutatnak be, gyakran reklámokkal vagy termékfotókkal is kiegészítve.

A fejezetek végén Kiváló marketingmunka címmel két-két mini-esettanulmány található, amely vezető szervezetek innovatív és leleményes marketingmegoldásait mutatja be. Mindegyik esethez a tantermi vitát és az elemzést előmozdító kérdések is kapcsolódnak.

Az új kiadás részletesen foglalkozik a gazdasági, a természeti és a technológiai környezet utóbbi években végbement drámai változásaival, különösen kihangsúlyozva a gazdasági válság idején alkalmazható marketingtechnikákat, a fenntarthatóság és a zöld marketing megjelenését, valamint az infokommunikáció egyre gyorsuló fejlődését.

A személyes kommunikációról szóló fejezetet jelentősen frissítették, figyelembe véve a közösségi médiumok és a kommunikációs környezet változásait.

Az új kiadás magyarországi megjelenését alapos szaklektori munka előzte meg. A kiadó ezúton mond köszönetet Bauer Andrásnak, Fojtik Jánosnak, Hofmeister-Tóth Ágnesnek, Horváth Dórának, Józsa Lászlónak, Rekettye Gábornak, Simon Juditnak és Veres Zoltánnak, akik ebben a nagyívű munkában részt vettek, és biztosították az adaptáció szakmai színvonalát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kotler-keller-marketingmenedzsment//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero