Tartalomjegyzék

• A munkaügyi compliance audit
• Impresszum
• Bevezetés
• chevron_right1. A munkaügyi compliance audit
  • 1.1. A munkaügyi compliance audit általános ismertetése
  • 1.2. A munkaügyi compliance audit fogalma
  • 1.3. A munkaügyi compliance audit jelentősége
• chevron_right2. A munkaügyi compliance audit kialakulása
  • 2.1. Az ISO auditok fejlődése az adminisztratív funkciók ellenőrzése tekintetében
  • 2.2. Az ISO/TS 16949-es szabvány hatása és kapcsolódása a munkaügyi compliance audithoz
  • 2.3. A TPM és a lean menedzsment hatása a munkaügyi compliance auditra
  • 2.4. Vállalati compliance és munkaügyi compliance
• chevron_right3. A vállalati compliance tevékenység
  • 3.1. A vállalati compliance eredete és fejlődése
  • 3.2. A vállalati compliance tevékenység tartalma és jellegzetességei
  • 3.3. Compliance a szervezeti struktúrában
  • 3.4. A compliance vállalati kultúraformáló szerepe
  • 3.5. Compliance és CSR
  • 3.6. Compliance és vállalati etika
• chevron_right4. Az auditok rendszerezése
  • 4.1. Az audit szemlélete szerint
  • 4.2. Az audit végrehajtója szerint
  • 4.3. Az audit elrendelője szerint
  • 4.4. A kötelezés jellege szerint
  • 4.5. Az audit tárgya szerint
• chevron_right5. A munkaügyi compliance audit
  • 5.1. Hard law és soft law a munkaügyi compliance audit viszonylatában
  • 5.2. A munkaügyi compliance audit tárgya
  • 5.3. A munkaügyi compliance audit célja
  • 5.4. A munkaügyi compliance audit ismérvei és alapelvei
  • 5.5. A munkaügyi ellenőrzés és a compliance audit
• chevron_right6. A munkaügyi compliance audit tartalma és vizsgálatának területei
  • 6.1. Vállalati célok, stratégiák, vállalati politikák
  • 6.2. Munkaügy, HR, általános ügyek, jogi ügyek
• chevron_right7. A vállalatok karakterisztikája és a munkajog
  • chevron_right7.1. Általános vállalati jellemzők
    • 7.1.1. Vállalati döntéshozatal
    • 7.1.2. Vállalati önállóság
    • 7.1.3. Jogszabályok és munkáltatói attitűdök
    • 7.1.4. A vállalatok nemzetisége
    • 7.1.5. Szervezeti felépítés
  • chevron_right7.2. HRM és munkajog
    • 7.2.1. Szervezeti és munkaköri struktúra
    • 7.2.2. Felvételek, toborzás-kiválasztási rendszer
    • 7.2.3. A munkaviszony keletkezése és megszűnése
    • 7.2.4. A képzési rendszer és a tanulmányi szerződések
    • 7.2.5. Javadalmazási rendszer és munkabér
    • 7.2.6. Értékelési rendszer
    • 7.2.7. Munkaszervezés és munkaidő
    • 7.2.8. Karriermenedzsment rendszer
    • 7.2.9. Munkavédelem
    • 7.2.10. A kollektív munkaügyi kapcsolatok
    • 7.2.11. Az egyes folyamatok hatékonyságának mérése
  • chevron_right7.3. Vállalati kultúra
    • 7.3.1. Általános magatartási követelmények
    • 7.3.2. Szervezeti morál és etika
    • 7.3.3. Szervezet és motiváció
    • 7.3.4. Munkavállalói elkötelezettség és elégedettség
    • 7.3.5. Vállalati kommunikáció
    • 7.3.6. Szankcionálás, jutalmazás és az „elvárható magatartás”
• chevron_right8. Az audit módszertana
  • chevron_right8.1. A munkaügyi compliance audit protokollja
    • 8.1.1. Az auditor felelőssége és kötelezettségei
    • 8.1.2. A menedzsment felelőssége és elkötelezettsége
    • 8.1.3. Az audit nyelve
    • 8.1.4. Az audit lefolytatására vonatkozó üzleti protokoll és etikai előírások
  • 8.2. A munkaügyi compliance audit lépései és menete
  • chevron_right8.3. Az auditálás eszköztára
    • 8.3.1. Folyamatok elméletben és gyakorlatban
    • 8.3.2. A dokumentáció vizsgálata és a dokumentumok típusai
    • 8.3.3. KPI-ok, menedzsment-felülvizsgálatok, jegyzőkönyvek felhasználása
    • 8.3.4. Az interjúk és meghallgatások szerepe
    • 8.3.5. A felmérések szerepe
• chevron_right9. Az audit eredménye: a megállapítások
  • 9.1. A megállapítások fajtái és felépítése
  • 9.2. Megfelelőség
  • 9.3. Nem megfelelőség
  • 9.4. Kiemelkedő gyakorlat
  • 9.5. Fejlesztési javaslat
  • 9.6. Az LCA OSWOT mátrixa
• Jogszabályok jegyzéke
• Bibliográfia

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 835 4

Kezdetben vala a „banküzemtan" - és benne a „passzív" és „aktív" műveletek. Később kialakult a pénzügyi közvetítés közgazdaságtana, miközben a magyar tankönyvírásban maradt a jól bevált „banküzemtan". Itt most valami egészen rendkívüli született: egy könyv, ami végre arról szól, hogy a pénzügyi közvetítés lényege az eszköztranszformáció különböző intézményi formákban, de hasonló működési, kockázati és szabályozási jellemzőkkel. Mindez némi válság- és gazdaságtörténettel, esettanulmányokkal, jogi elemzésekkel fűszerezve. Feltétlenül ráírandó: Nemcsak egyetemistáknak, és még csak nem is bankároknak! Hanem mindenkinek, aki meg akarja érteni a pénzügyi közvetítő rendszert.

Király Júlia alelnök, Magyar Nemzeti Bank

A bankok neve manapság nem cseng jól. Sokan hozzájuk kötik a pénzügyi válságot - és minden rosszat, ami belőle következett. Ahhoz, hogy a pénzügyi közvetítő rendszer hibáit megértsük, a kockázatokat pedig megfelelően értékeljük, naprakész ismereteket biztosítottak a szerzők. Bízom benne, hogy ez a könyv minél több olvasót segít a bankok, biztosítók, nyugdíjpénztárak, fedezeti alapok működésének tárgyszerű, ugyanakkor praktikus megismerésében, a köztük lévő hasonlóságok és azonosságok megértésében.

Borza Gábor pénzügyi vezérigazgató-helyettes, ING Biztosító Zrt. és ING Pénztárszolgáltató Zrt.

A szerzők tollából fontos és hiánypótló tankönyv született, amely meggyőződésem szerint a színvonalas hazai pénzügyi oktatás megkerülhetetlen részévé válik.

Sándorné Kriszt Éva rektor, Budapesti Gazdasági Főiskola

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdos-mero-penzugyi-kozvetito-intezmenyek//