Tartalomjegyzék

• Pénzügyi közvetítő intézmények Bankok és intézményi befektetők
• Impresszum
• Bevezetés
• chevron_right1. A pénzügyi közvetítés intézményrendszere
  • chevron_right1.1. A pénzügyi közvetítők funkciói
    • 1.1.1. A fizetési és elszámolási rendszerek működtetése
    • 1.1.2. A források összegyűjtése és újrafelosztása
    • 1.1.3. Az erőforrások átcsoportosítása
    • 1.1.4. Kockázatkezelés, kockázatallokáció
    • 1.1.5. Információfeldolgozás és -szolgáltatás
    • 1.1.6. Ösztönzési problémák áthidalása
  • chevron_right1.2. A pénzügyi közvetítő rendszerek fő típusai
    • 1.2.1. A banki és a piaci alapú rendszerek jellemzői
    • 1.2.2. A banki alapú közvetítő rendszerek kialakulása
    • 1.2.3. A piaci alapú közvetítő rendszerek kialakulása
    • chevron_right1.2.4. A kétfajta rendszer összehasonlítása – melyik a jobb?
      • 1.2.4.1. Elméleti összehasonlítás
      • 1.2.4.2. Empirikus összehasonlítás
      • 1.2.4.3. A jogrend szerepének elsődlegessége
      • 1.2.4.4. A pénzügyi közvetítő rendszerek konvergenciája
  • chevron_right1.3. A pénzügyi közvetítő rendszer fejlettsége és a gazdasági növekedés
    • 1.3.1. Elméleti háttér
    • 1.3.2. Gazdaságtörténeti tapasztalatok
    • 1.3.3. Empirikus elemzések
  • A fejezetben bevezetett fogalmak
  • Ellenőrző kérdések
  • Az 1. fejezethez felhasznált irodalom
• chevron_right2. Bankok
  • chevron_right2.1. A bankok modelljei, a bankmodellek átalakulása
    • 2.1.1. A hagyományos banktól a kockázatokkal kereskedő bankig
    • 2.1.2. A keletkeztető és szétosztó (originate-to-distribute) bankmodell
    • 2.1.3. A banktevékenység eredendő prociklikussága
  • chevron_right2.2. A banküzem sajátosságai
    • chevron_right2.2.1. A banktevékenység bűvös háromszöge
      • 2.2.1.1. Likviditás
      • 2.2.1.2. Szolvencia
      • 2.2.1.3. Jövedelmezőség
      • 2.2.1.4. A bűvös háromszög
    • chevron_right2.2.2. A banki mérleg sajátosságai
      • 2.2.2.1. A bank tipikus eszközei és forrásai
      • 2.2.2.2. Mérlegen kívüli tételek
      • chevron_right2.2.2.3. A bankok biztonságát szolgáló speciális elemek
        • 2.2.2.3.1. Az értékvesztés és a kockázati céltartalék
        • 2.2.2.3.2. A bank tőkéje
        • 2.2.2.3.3. A bank tőkéjének összetevői – számviteli vs. szavatoló tőke
    • chevron_right2.2.3. A bank jövedelmének szerkezete, jövedelmezősége
      • 2.2.3.1. A bank jövedelmének szerkezete
      • 2.2.3.2. A bank jövedelmezősége
  • chevron_right2.3. Banki kockázatok és kockázatkezelés
    • chevron_right2.3.1. A hitelkockázat
      • 2.3.1.1. A hitelezési kockázat összetevői
      • 2.3.1.2. A hitelezési kockázat kezelése
    • chevron_right2.3.2. A kamatkockázat
      • 2.3.2.1. GAP-elemzés
      • 2.3.2.2. Duration-elemzés
      • 2.3.2.3. Szimulációs módszerek
      • 2.3.2.4. A kamatkockázat kezelése
    • chevron_right2.3.3. Piaci kockázatok
      • 2.3.3.1. A piaci kockázatok mérése – VaR
      • 2.3.3.2. A piaci kockázatok kezelése
    • chevron_right2.3.4. A devizaárfolyam-kockázat
      • 2.3.4.1. A devizaárfolyam-kockázat mérése
      • 2.3.4.2. A devizaárfolyam-kockázat kezelése
    • chevron_right2.3.5. Likviditási kockázat
      • 2.3.5.1. A likviditási kockázat mérése – statikus mutatószám-elemzés
      • 2.3.5.2. A likviditási kockázat mérése – lejáratiösszhang-elemzés
      • 2.3.5.3. A likviditási kockázat kezelése
    • 2.3.6. A működési kockázatok
  • chevron_right2.4. Bankválságok
    • chevron_right2.4.1. A bankválságok kialakulásának okai
      • 2.4.1.1. Makrogazdasági okok
      • 2.4.1.2. Bankspecifikus okok
    • 2.4.2. A bankválságok indikátorai – korai előrejelző rendszerek
    • 2.4.3. Válságkezelési megoldások
    • chevron_right2.4.4. Néhány konkrét bankválság bemutatása
      • 2.4.4.1. A Herstatt Bank
      • 2.4.4.2. Az 1987–1992-es norvég bankválság
      • 2.4.4.3. A Continental Illinois Bank
      • 2.4.4.4. A Bank of Credit and Commerce International (BCCI)
      • 2.4.4.5. A Northern Rock Bank
  • A fejezetben bevezetett fogalmak
  • Ellenőrző kérdések
  • A 2. fejezethez felhasznált irodalom
• chevron_right3. Intézményi befektetők
  • 3.1. Intézményi befektetők sajátosságai
  • chevron_right3.2. Befektetési alapok
    • chevron_right3.2.1. Befektetési alapok és típusai
      • 3.2.1.1. Történeti felvezetés
      • 3.2.1.2. Alapok típusai
    • chevron_right3.2.2. Befektetési alapok működése
      • 3.2.2.1. Alapok értékesítése
      • 3.2.2.2. Nyilvántartási feladatok, eszközérték meghatározása
      • 3.2.2.3. Több funkció együttműködése
    • 3.2.3. A teljesítménymérés
  • chevron_right3.3. Életbiztosítók
    • 3.3.1. A biztosítások helye, szerepe és típusai
    • chevron_right3.3.2. Az életbiztosítók működési alapjai
      • 3.3.2.1. A biztosítók speciális kockázatai és kockázatkezelése
      • 3.3.2.2. A piac szereplői
      • 3.3.2.3. Értékesítés
      • 3.3.2.4. Életbiztosítási termékek
      • 3.3.2.5. A biztosítási díj és a tartalékok
      • 3.3.2.6. A biztosítói befektetések: eszköz-forrás menedzsment
      • 3.3.2.7. A biztosító szolgáltatása
  • chevron_right3.4. A nem állami nyugdíjtervek: nyugdíjpénztárak
    • chevron_right3.4.1. A nem állami nyugdíjtervek helye, szerepe és típusai
      • 3.4.1.1. A nyugdíjrendszerek szintjei és intézményei
      • 3.4.1.2. A nyugdíjtervek finanszírozási módjai
      • 3.4.1.3. A nem állami nyugdíjpénztárak intézményi típusai
    • chevron_right3.4.2. A nyugdíjpénztári működés alapjai
      • 3.4.2.1. A befizetési folyamat
      • 3.4.2.2. A költséggazdálkodás
      • 3.4.2.3. A befektetési folyamat
      • 3.4.2.5. A biztosításmatematikai feladatok
  • chevron_right3.5. Nem klasszikus befektetési alapok
    • 3.5.1. Fedezeti alapok
    • 3.5.2. Nemzeti vagyonalapok
    • 3.5.3. Közhasznú alapok
    • 3.5.4. Magántőke-befektetések
  • A fejezetben bevezetett fogalmak
  • Ellenőrző kérdések
  • A 3. fejezethez felhasznált irodalom
• chevron_right4. A pénzügyi közvetítő intézmények szabályozása
  • 4.1. A szabályozás keretrendszere
  • chevron_right4.2. Bankszabályozás
    • 4.2.1. Az állami védőháló
    • chevron_right4.2.2. A bankok prudenciális szabályozása
      • 4.2.2.1. A prudenciális szabályozás eszköztárának fejlődése
      • 4.2.2.2. Mekkora tőkét írjon elő a bankszabályozás?
      • 4.2.2.3. A nemzetközileg harmonizált tőkeszabályok kialakulása
      • 4.2.2.4. A Bázel I-es tőkeszabályok
      • 4.2.2.5. Bázel I-gyel szemben megfogalmazott kritikák
      • 4.2.2.6. A Bázel II-es tőkeszabályok
      • 4.2.2.7. A bankszabályozás kihívásai a 2007-es pénzügyi válság nyomán
      • 4.2.2.8. Úton Bázel III. felé
  • chevron_right4.3. Az intézményi befektetők szabályozása
    • chevron_right4.3.1. A szerződéskötést megelőző tájékoztatási szabályok
      • 4.3.1.1. Életbiztosítók
      • 4.3.1.2. Nem állami nyugdíjtervek: nyugdíjpénztárak
      • 4.3.1.3. Befektetési alapok
    • chevron_right4.3.2. A szerződés tartama alatt alkalmazandó tájékoztatási szabályok
      • 4.3.2.1. Életbiztosítók
      • 4.3.2.2. Nem állami nyugdíjtervek: nyugdíjpénztárak
      • 4.3.2.3. Befektetési alapok
    • chevron_right4.3.3. A szerződés befejezésére vonatkozó tájékoztatási szabályok
      • 4.3.3.1. Életbiztosítók
      • 4.3.3.2. Nem állami nyugdíjtervek: nyugdíjpénztárak
      • 4.3.3.3. Befektetési alapok
    • chevron_right4.3.4. A különböző intézménytípusokra vonatkozó szabályozási kihívások
      • 4.3.4.1. Egy közös elméleti kihívás: befektetési szabályozási kérdések
      • 4.3.4.2. (Élet)biztosítók: Szolvencia II.
      • 4.3.4.3. Nyugdíjpénztárak: járadékfizetés
      • 4.3.4.4. Befektetési alapok: UCITS IV. a szabályozásnak és a piacnak
  • A fejezetben bevezetett fogalmak
  • Ellenőrző kérdések
  • A fejezethez felhasznált irodalom
• chevron_right5. A pénzügyi felügyeletek
  • 5.1. A pénzügyi felügyeletek típusai
  • 5.2. Válság és felügyelési változások az Európai Unióban
  • A fejezetben bevezetett fogalmak
  • Ellenőrző kérdések
  • Az 5. fejezethez felhasznált irodalom
• Glosszárium

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 835 4

Kezdetben vala a „banküzemtan" - és benne a „passzív" és „aktív" műveletek. Később kialakult a pénzügyi közvetítés közgazdaságtana, miközben a magyar tankönyvírásban maradt a jól bevált „banküzemtan". Itt most valami egészen rendkívüli született: egy könyv, ami végre arról szól, hogy a pénzügyi közvetítés lényege az eszköztranszformáció különböző intézményi formákban, de hasonló működési, kockázati és szabályozási jellemzőkkel. Mindez némi válság- és gazdaságtörténettel, esettanulmányokkal, jogi elemzésekkel fűszerezve. Feltétlenül ráírandó: Nemcsak egyetemistáknak, és még csak nem is bankároknak! Hanem mindenkinek, aki meg akarja érteni a pénzügyi közvetítő rendszert.

Király Júlia alelnök, Magyar Nemzeti Bank

A bankok neve manapság nem cseng jól. Sokan hozzájuk kötik a pénzügyi válságot - és minden rosszat, ami belőle következett. Ahhoz, hogy a pénzügyi közvetítő rendszer hibáit megértsük, a kockázatokat pedig megfelelően értékeljük, naprakész ismereteket biztosítottak a szerzők. Bízom benne, hogy ez a könyv minél több olvasót segít a bankok, biztosítók, nyugdíjpénztárak, fedezeti alapok működésének tárgyszerű, ugyanakkor praktikus megismerésében, a köztük lévő hasonlóságok és azonosságok megértésében.

Borza Gábor pénzügyi vezérigazgató-helyettes, ING Biztosító Zrt. és ING Pénztárszolgáltató Zrt.

A szerzők tollából fontos és hiánypótló tankönyv született, amely meggyőződésem szerint a színvonalas hazai pénzügyi oktatás megkerülhetetlen részévé válik.

Sándorné Kriszt Éva rektor, Budapesti Gazdasági Főiskola

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdos-mero-penzugyi-kozvetito-intezmenyek//