Pénzügyi közvetítő intézmények
Bankok és intézményi befektetők
Ellenőrző kérdések
- Miért értékpapírosítanak a bankok?
- Mit jelent a pénzügyi közvetítési lánc meghosszabbodása, és miért alakult ki?
- Mi a különbség az originate-to-distribute bankmodell értékpapírosítása és a hagyományos értékpapírosítás között?
- Mit jelent az, hogy a banktevékenység eredendően prociklikus?
- Melyek a banktevékenység bűvös háromszögének elemei, és milyen ellentmondások vannak közöttük?
- Mik a bankok legfontosabb eszköz- és forráselemei?
- Mit jelent a bankok mérlegen kívüli tevékenysége, mik a főbb mérlegen kívüli tételek?
- Mi a különbség az értékvesztés és a céltartalék között?
- Mi a banki tőke szerepe?
- Mikor nevezünk jó tőkehelyzetűnek, illetve alultőkésítettnek egy bankot?
- Mi a különbség a számviteli és a szavatoló tőke között?
- Milyen nagyobb csoportokba sorolhatóak a tőkeelemek, és mi szerint soroljuk be ezekbe a kategóriákba az egyes konkrét tételeket?
- Mik a banki jövedelem legfontosabb összetevői?
- Hogyan teremt kapcsolatot a tőkeáttétel a ROA és a ROE között, és miért tudja a bank növelni a jövedelmezőségét akkor is, ha nem változik eszközhatékonysága?
- Milyen jövedelmezőségi mutatókat használunk a ROE-n és a ROA-n kívül, és miért van azokra szükség?
- Milyen tényezők határozzák meg a hitelezési kockázat mértékét?
- Mért van szükség a hitelnyújtást megelőzően a PD becslésére, és mik annak a tipikus módszerei?
- Mi a hiteladagolás és miért alkalmazzák azt a bankok?
- Mi a különbség a GAP-alapú és a duration-alapú kamatkockázat-mérés között?
- Milyen egyszerűsítő feltételezésekkel él a GAP- és a duration-elemzés, és milyen módszerekkel oldhatók fel ezek a megkötések?
- Mik a kamatlábkockázat kezelésének eszközei?
- Milyen kockázatokat nevezünk piaci kockázatoknak?
- Mi a különbség a banki könyvi és a kereskedési könyvi kamatkockázat között?
- Mit mutat egy eszköz, illetve egy eszközportfólió VaR-értéke, és hogyan kell azt kiszámítani?
- Mikor mutatja jól és mikor nem megbízhatóan a VaR a kockázatokat?
- Mikor mondjuk azt, hogy egy banknak egy adott devizában rövid, illetve hosszú pozíciója van?
- Az árfolyam-kockázati kitettség mérésére használt három módszer közül melyik milyen esetben ad pontosabb képet a bank tényleges kitettségéről?
- Mi a különbség a finanszírozási és a piaci likviditási kockázat között?
- Milyen típusú likviditási mutatókkal mérhetjük a likviditási kockázatot?
- Mire szolgál a lejáratiösszhang-elemzés és mik a főbb lépései?
- Miben különbözik egymástól a lejáratiösszhang-elemzés és a lejáratiösszhang-hiány áthidalási képességének elemzése?
- Milyen típusú események képezik a bank működési kockázatát?
- Mi a különbség az egyedi és a rendszerszintű bankválságok között?
- Miért nem hagyják általában tönkremenni a nagybankokat?
- Milyen okok idézhetnek elő bankválságokat?
- Miért nehéz a bankválságokat előre jelezni?
- Milyen alapelvek mentén és milyen módszerekkel kezelik a bankválságokat?
Tartalomjegyzék
- Pénzügyi közvetítő intézmények Bankok és intézményi befektetők
- Impresszum
- Bevezetés
- 1. A pénzügyi közvetítés intézményrendszere
- 1.1. A pénzügyi közvetítők funkciói
- 1.2. A pénzügyi közvetítő rendszerek fő típusai
- 1.3. A pénzügyi közvetítő rendszer fejlettsége és a gazdasági növekedés
- A fejezetben bevezetett fogalmak
- Ellenőrző kérdések
- Az 1. fejezethez felhasznált irodalom
- 2. Bankok
- 2.1. A bankok modelljei, a bankmodellek átalakulása
- 2.2. A banküzem sajátosságai
- 2.3. Banki kockázatok és kockázatkezelés
- 2.4. Bankválságok
- A fejezetben bevezetett fogalmak
- Ellenőrző kérdések
- A 2. fejezethez felhasznált irodalom
- 3. Intézményi befektetők
- 3.1. Intézményi befektetők sajátosságai
- 3.2. Befektetési alapok
- 3.3. Életbiztosítók
- 3.4. A nem állami nyugdíjtervek: nyugdíjpénztárak
- 3.5. Nem klasszikus befektetési alapok
- A fejezetben bevezetett fogalmak
- Ellenőrző kérdések
- A 3. fejezethez felhasznált irodalom
- 3.1. Intézményi befektetők sajátosságai
- 4. A pénzügyi közvetítő intézmények szabályozása
- 4.1. A szabályozás keretrendszere
- 4.2. Bankszabályozás
- 4.2.1. Az állami védőháló
- 4.2.2. A bankok prudenciális szabályozása
- 4.2.2.1. A prudenciális szabályozás eszköztárának fejlődése
- 4.2.2.2. Mekkora tőkét írjon elő a bankszabályozás?
- 4.2.2.3. A nemzetközileg harmonizált tőkeszabályok kialakulása
- 4.2.2.4. A Bázel I-es tőkeszabályok
- 4.2.2.5. Bázel I-gyel szemben megfogalmazott kritikák
- 4.2.2.6. A Bázel II-es tőkeszabályok
- 4.2.2.7. A bankszabályozás kihívásai a 2007-es pénzügyi válság nyomán
- 4.2.2.8. Úton Bázel III. felé
- 4.2.2.1. A prudenciális szabályozás eszköztárának fejlődése
- 4.2.1. Az állami védőháló
- 4.3. Az intézményi befektetők szabályozása
- A fejezetben bevezetett fogalmak
- Ellenőrző kérdések
- A fejezethez felhasznált irodalom
- 4.1. A szabályozás keretrendszere
- 5. A pénzügyi felügyeletek
- Glosszárium
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 835 4
Kezdetben vala a „banküzemtan" - és benne a „passzív" és „aktív" műveletek. Később kialakult a pénzügyi közvetítés közgazdaságtana, miközben a magyar tankönyvírásban maradt a jól bevált „banküzemtan". Itt most valami egészen rendkívüli született: egy könyv, ami végre arról szól, hogy a pénzügyi közvetítés lényege az eszköztranszformáció különböző intézményi formákban, de hasonló működési, kockázati és szabályozási jellemzőkkel. Mindez némi válság- és gazdaságtörténettel, esettanulmányokkal, jogi elemzésekkel fűszerezve. Feltétlenül ráírandó: Nemcsak egyetemistáknak, és még csak nem is bankároknak! Hanem mindenkinek, aki meg akarja érteni a pénzügyi közvetítő rendszert. Király Júlia alelnök, Magyar Nemzeti Bank A bankok neve manapság nem cseng jól. Sokan hozzájuk kötik a pénzügyi válságot - és minden rosszat, ami belőle következett. Ahhoz, hogy a pénzügyi közvetítő rendszer hibáit megértsük, a kockázatokat pedig megfelelően értékeljük, naprakész ismereteket biztosítottak a szerzők. Bízom benne, hogy ez a könyv minél több olvasót segít a bankok, biztosítók, nyugdíjpénztárak, fedezeti alapok működésének tárgyszerű, ugyanakkor praktikus megismerésében, a köztük lévő hasonlóságok és azonosságok megértésében. Borza Gábor pénzügyi vezérigazgató-helyettes, ING Biztosító Zrt. és ING Pénztárszolgáltató Zrt. A szerzők tollából fontos és hiánypótló tankönyv született, amely meggyőződésem szerint a színvonalas hazai pénzügyi oktatás megkerülhetetlen részévé válik. Sándorné Kriszt Éva rektor, Budapesti Gazdasági Főiskola
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdos-mero-penzugyi-kozvetito-intezmenyek//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero