Közgazdasági optimum: tényező–tényező- összefüggések

Annak eldöntéséhez, hogy két változó inputból mennyit használjon a termeléshez, a döntéshozónak ismernie kell az inputok relatív árait (vagyis, hogy milyen rátával cserélhetők egymásra a piacon), továbbá, hogy milyen mértékben helyettesítik egymást a termelés során (vagyis helyettesítési határarányaikat). Az előző fogalom illusztrálására bevezetjük az isocost vagy egyenlőköltség-egyenes fogalmát. Ez azokat a ráfordításkombinációkat mutatja, amelyek azonos nagyságú költséggel járnak. A 4.5. ábra egy egyenlőköltség-egyenest mutat be C0 kiadás mellett, ami az X1 és X2 inputokra költött pénz nagysága, vagyis

search

. Az isocost egyenes meredeksége az input árak hányadosával,

search

-vel egyenlő. Egy C0-nál nagyobb kiadás esetén az egyenlőköltség-egyenest egy, a 4.5. ábrán látható egyenessel párhuzamos, az origótól távolabb eső vonal reprezentálja.

Tartalomjegyzék

• AGRÁRGAZDASÁGTAN I. Mezőgazdasági árak és piacok
• Impresszum
• chevron_rightI. rész. Bevezetés az agrárgazdaságtanba
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. Az agrárgazdaságtan tárgya és fejlődése
    • 2.1. A mezőgazdaságról általában
    • 2.2. Az agrárgazdaságtan tárgya
    • 2.3. Az agrárgazdaságtan tudományának fejlődése
• chevron_rightII. rész. Az árképzés alapjai
  • chevron_right3. Az élelmiszerek kereslete
    • 3.1. A kereslet elemi elmélete
    • 3.2. Változások a keresletben
    • chevron_right3.3. Keresletrugalmasságok
      • 3.3.1. A kereslet saját árrugalmassága
      • 3.3.2. Kereszt-árrugalmasság
      • 3.3.3. Jövedelemrugalmasság
      • 3.3.4. Rugalmasság és teljes árbevétel
    • 3.4. A származtatott kereslet
    • Összefoglalás
  • chevron_right4.A. A mezőgazdasági kínálat termelési és közgazdasági összefüggései
    • chevron_right4.1. Fizikai összefüggések
      • 4.1.1. Tényező–termék-összefüggések
      • 4.1.2. Tényező–tényező-összefüggések
      • 4.1.3. Termék–termék-összefüggések
    • chevron_right4.2. Közgazdasági összefüggések
      • 4.2.1. Közgazdasági összefüggések: tényező–termék-összefüggések
      • 4.2.2. Közgazdasági optimum: tényező–tényező- összefüggések
      • 4.2.3. Közgazdasági optimum: termék–termék- összefüggések
      • 4.2.4. Közgazdasági optimum: az általános eset
    • Összefoglalás
  • chevron_right4.B. A mezőgazdaság iparági kínálata, technológiai fejlődés és hatékonyság
    • chevron_right4.3. Termékkínálat, inputkereslet a piacok szintjén
      • 4.3.1. Termékkínálat
      • 4.3.2. Dinamikus iparági kínálati függvény
      • chevron_right4.3.3. Inputkereslet
        • 4.3.3.1. Az inputkereslet kompetitív modellje
        • 4.3.3.2. Eszközspecifikusság a mezőgazdaságban
    • chevron_right4.4. Termelés-gazdaságtani alapok
      • 4.4.1. Technikai, allokatív és ökonómiai hatékonyság
      • 4.4.2. „A hatékonyság mítosza”
    • chevron_right4.5. Technológiai haladás
      • 4.5.1. A technológiai haladás ökonómiai modelljei
      • 4.5.2. A technológiai haladás forrásai
      • 4.5.3. Új technológiák adaptációja és elterjesztése
    • 4.6. Kockázat és bizonytalanság
    • 4.7. Dualitás
    • Összefoglalás
  • chevron_right5. Piacok a mezőgazdaságban
    • 5.1. A piac meghatározása
    • 5.2. A piaci egyensúly
    • 5.3. A piacok szerkezete
    • 5.4. Piaci erő mérése
    • Összefoglalás
• chevron_rightIII. rész. A mezőgazdasági árak változásai
  • chevron_right6. A kereskedelmi árrés
    • 6.1. A kereskedelmi árrés meghatározása
    • 6.2. A kereskedelmi árrés empirikus mérése
    • chevron_right6.3. A kereskedelmi árrés elméleti modelljei
      • chevron_right6.3.1. A kereskedelmi árrés Gardner-féle modellje
        • 6.3.1.1. Lineáris költségfüggvény
        • 6.3.1.2. Másodfokú költségfüggvény
      • chevron_right6.3.2. A kereskedelmi árrés egyéb modelljei
        • 6.3.2.1. A haszonkulcsos modell
        • 6.3.2.2. A nem kompetitív piacok modellje
        • 6.3.2.3. A relatív árrés modellje
    • chevron_right6.4. Árrugalmasság és a kereskedelmi árrés változása
      • 6.4.1. Konstans kereskedelmi árrés
      • 6.4.2. A kereskedelmi árrés a fogyasztói ár százalékos aránya
      • 6.4.3. A kereskedelmi árrés egy abszolút és egy százalékos komponensből tevődik össze
      • 6.4.4. Árrugalmasságok és a kereskedelmi árrés változása
      • 6.4.5. Ikertermékek esete
    • chevron_right6.5. Ártranszmisszió és kereskedelmi árrés
      • 6.5.1. Az aszimmetrikus ártranszmisszió típusai
      • 6.5.2. Az aszimmetrikus ártranszmisszió lehetséges okai
    • Összefoglalás
  • chevron_right7. A mezőgazdasági árak térbeli alakulása
    • chevron_right7.1. Az egy ár törvénye
      • 7.1.1. Az arbritrázs
      • 7.1.2. A piac térbeli határai
      • 7.1.3. Árfelületek
    • chevron_right7.2. Térbeli egyensúlyi modellek
      • 7.2.1. Grafikus bevezetés
      • 7.2.2. Egy rövid algebrai bevezetés
    • 7.3. Megfigyelt versus elméleti árkülönbségek
    • Összefoglalás
  • chevron_right8. A mezőgazdasági árak időbeli változása
    • 8.1. A kereslet és a kínálat elmozdulásának hatása az árak időbeli változására
    • chevron_right8.2. Alapvető irányzatok (trendhatások)
      • 8.2.1. Trendelemzés
      • chevron_right8.2.2. Mozgóátlagok
        • 8.2.2.1. Az átlag hosszúsága
        • 8.2.2.2. A mozgóátlagok felhasználása az előrejelzésekben
    • 8.3. Szezonalitás vizsgálata
    • 8.4. Ciklikus árváltozások
    • Összefoglalás
  • chevron_right9. Árak és minőség
    • chevron_right9.1. A minőség hatása az árra
      • 9.1.1. Megfigyelhetőség
      • 9.1.2. Hasznosságbeli különbségek
      • 9.1.3. Marketing és minőség
    • chevron_right9.2. Minőségi osztályok
      • 9.2.1. A minőségi osztályok definiálása
      • 9.2.2. A minőségi osztályok jelentette előnyök
      • 9.2.3. A minőségi osztályok hatása a keresletre
      • 9.2.4. A minőségi osztályok hatása a kínálatra
      • 9.2.5. Árkülönbségek
    • chevron_right9.3. A minőségi osztályok közötti versengés
      • 9.3.1. Homogén kereslet, változatlan minőségi eloszlás
      • 9.3.2. Homogén kereslet, változó minőségi eloszlás
      • 9.3.3. Heterogén kereslet, változatlan minőségi eloszlás
      • 9.3.4. Heterogén kereslet, változó minőségi eloszlás
    • chevron_right9.4. A minőségi osztályozás problémái
      • 9.4.1. A minőségi rendszer osztályainak száma
      • 9.4.2. A minőségi osztályok elnevezései
      • 9.4.3. Minőségromlás
      • 9.4.4. A releváns minőségi paraméterek
    • Összefoglalás
  • chevron_right10. A mezőgazdasági és nem mezőgazdasági árak kapcsolata
    • 10.1. A mezőgazdasági árak általános szintjét befolyásoló tényezők
    • 10.2. Az árak általános szintjét érintő változás mérése
    • chevron_right10.3. Cserearányok a gazdaságban
      • 10.3.1. Külkereskedelmi cserearányok
      • 10.3.2. Mezőgazdasági cserearányok – az agrárolló
    • 10.4. A mezőgazdasági cserearányok elméleti magyarázata
    • Összefoglalás
• chevron_rightIV. rész. Az árképzés intézményei
  • chevron_right11. Az árfelfedezés intézményei
    • 11.1. Az árfelfedezés fogalma
    • chevron_right11.2. Az árfelfedezés mechanizmusai
      • 11.2.1. Kialkudott árak
      • 11.2.2. Aukciók
      • 11.2.3. Adminisztratív árak
    • 11.3. Az árfelfedezési mechanizmusok változásai
    • Összefoglalás
  • chevron_right12. Határidős árupiacok
    • chevron_right12.1. A határidős árupiacok kialakulása
      • 12.1.1. Történeti áttekintés
      • 12.1.2. A legjelentősebb árutőzsdék a világban
      • 12.1.3. A magyar árutőzsde története
    • chevron_right12.2. A tőzsdék jellemzői
      • 12.2.1. A tőzsdék szabályozása
      • 12.2.2. A tőzsdék szervezeti felépítése
      • 12.2.3. A tőzsdei ügyletek szereplői és funkcióik
    • chevron_right12.3. A tőzsde mint a kockázatkezelés eszköze
      • 12.3.1. Tőzsdei alapügyletek
      • 12.3.2. A tőzsdei várakozások
      • 12.3.3. Árképzés a határidős piacokon
    • chevron_right12.4. A Hedge mint az árszintbiztosítás eszköze
      • 12.4.1. az Eladási hedge és alkalmazása
      • 12.4.2. a Vételi hedge és alkalmazása
      • 12.4.3. A hedge előnyei és hátrányai
    • chevron_right12.5. Opciós ügyletek
      • 12.5.1. Az opciók típusai és fajtái
      • 12.5.2. Belső és külső érték
      • 12.5.3. Határidős és opciós stratégiák
      • 12.5.4. A tőzsdei ügyletek elszámolása
    • Összefoglalás
• chevron_rightV. rész. Piaci kapcsolatok a mezőgazdaságban
  • chevron_right13. Vertikális koordináció a mezőgazdaságban
    • chevron_right13.1. A vertikális koordinációs kontinuum meghatározása
      • 13.1.1. Irányítási struktúrák
      • 13.1.2. Irányítási struktúrák meghatározása a kontroll alapján
      • 13.1.3. Irányítási struktúrák további meghatározó változói
    • Összefoglalás
  • chevron_right14. Szövetkezetek az élelmiszer-gazdaságban
    • chevron_right14.1. A szövetkezetek létrejöttének feltételei, jelentőségük és a szövetkezés főbb irányai a modern élelmiszer-gazdaságban
      • 14.1.1. A mezőgazdasági szövetkezetek létrejöttének feltételei
      • 14.1.2. A szövetkezetek gazdasági és nem gazdasági jelentősége
      • 14.1.3. A szövetkezetek főbb irányai a modern élelmiszer-gazdaságban
    • chevron_right14.2. A szövetkezetek meghatározása, csoportosítása, célja, funkciói és alapelvei
      • 14.2.1. A szövetkezetek definiálása
      • 14.2.2. A marketingszövetkezetek fajtái a mezőgazdaságban
      • 14.2.3. A mezőgazdasági szövetkezetek célja és funkciói
      • 14.2.4. A szövetkezeti alapelvek
    • chevron_right14.3. Szövetkezetek versus gazdasági társaságok
      • 14.3.1. A szövetkezetek és a gazdasági társaságok közötti hasonlóságok és különbözőségek
      • 14.3.2. A szövetkezetek kettős természete: a szükségleti elv érvényesülése a szövetkezeten belül
    • chevron_right14.4. A szövetkezeti modellfejlődés és követelményei a modern élelmiszer-gazdaságban
      • 14.4.1. A klasszikus szövetkezet mint piaci ellensúlyozó erő
      • 14.4.2. Új marketingstratégiák és követelményeik: pótlólagos kockázatviselő tőke bevonása és szervezeti változások a nagyobb szövetkezetekben
      • 14.4.3. Új szervezeti formák: vállalkozói szövetkezeti modell – a jövő?!
      • 14.4.4. A szövetkezetek hosszú távú sikerességének legfontosabb feltételei
    • Összefoglalás
  • chevron_right15. A modern és a rövid élelmiszer-ellátási láncok kialakulása, működtetése, szerepe a vidékfejlesztésben
    • chevron_right15.1. A rövid ellátási láncokról általában
      • 15.1.1. A rövid élelmiszer-ellátási láncok kialakulása
      • 15.1.2. A rövid ellátási láncok lehatárolása
      • 15.1.3. A rövid ellátási láncok típusai
    • chevron_right15.2. A rövid ellátási láncok jellemzői
      • chevron_right15.2.1. A rövid ellátási láncok résztvevői
        • 15.2.1.1. A REL fogyasztói
        • 15.2.1.2. A REL termelői
      • chevron_right15.2.2. A rövid ellátási láncok mint a vidékfejlesztés eszközei
        • 15.2.2.1. A multiplikátorhatás
      • 15.2.3. A rövid ellátási láncok szerepe a közétkeztetésben
      • 15.2.4. A kiskereskedelmi láncok jelentette veszély
      • chevron_right15.2.5. A rövid ellátási láncok környezeti hatásai
        • 15.2.5.1. Az élelmiszermérföld (kilométer) koncepciója
        • 15.2.5.2. Az élelmiszermérföld (-kilométer) csökkentésében rejlő trade-off
        • 15.2.5.3. A teljes életciklus-elemzések tanulságai
        • 15.2.5.4. A termék sajátosságaiból eredő környezeti hatások
    • 15.3. A rövid ellátási láncok Magyarországon
    • Összefoglalás
• A könyv szerzői

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 006 9

Az agrárgazdaságtani alapismeretek elsajátítása nélkülözhetetlen minden olyan hallgató számára, aki ilyen jellegű alapképzést választ. A tankönyv részletes áttekintést nyújt a keresletről, kínálatról és a piacokról, valamint kitér a mezőgazdasági sajátosságokra is. Külön terület az árak alakulása, illetve annak a minőséggel való kapcsolata, ami világszerte egyre nagyobb jelentőségű lesz. A határidős árupiacok fontos szerepet töltenek be a termelők számára rendkívül fontos árvárakozás szempontjából, míg a különböző hosszúságú ellátási láncok az egyedi keresleti igényekhez igazodnak.

A könyv nemzetközi és hazai kitekintésben vizsgálja a termelői együttműködések formáit, azok fontosságát, melyek mind a gazdálkodók, mind a fogyasztók számára meghatározó jelentőséggel bírnak.

Összességében a könyv részletesen körüljárja az alapvető témákat, és segíti azok megértését, így bátran ajánlom minden agrármérnök szakos hallgató számára.

Dr. Feldman Zsolt, helyettes államtitkár, Földművelésügyi Minisztérium

Egyrészt azért örülök ennek a tankönyvnek, mert jól áttekinthető és pontos képet ad arról, hogy melyek az ágazat működésének közgazdasági alapelvei, valamint hogy miben más és miben hasonlít a gazdaság egyéb területeihez. Másrészt azért örülök ennek a tankönyvnek, mert segíthet javítani az ágazat megítélésén, mivel sikeresen mutatja meg, hogy az agrárgazdaságtan milyen szorosan kapcsolódik össze akár egy átlag élelmiszer-fogyasztó napi döntéseivel is - „from field to fork” -, mindezt életszerű és elgondolkoztató példákon keresztül. Remélem, hogy sok fiatal olvassa és sajátítja el majd a tankönyvben leírtakat, sőt a kollégáimnak is ajánlani fogom a forgatását, mert összefüggésbe helyez egy sor olyan ágazati kérdést, ami már régen került a kutatási fókuszunkba. Örülök, hogy olyan könyvet ajánlhatok, ami új kutatási témákon való gondolkozásra inspirált. Ezért remélem, hogy a jövő szakemberei közül lesznek, akik éppen e könyv miatt választják majd a mi izgalmas ágazatunkat és a kutatói pályát.

Dr. Juhász Anikó, AKI Főigazgató

Az agrárgazdaságtan az elmúlt évtizedekben a mezőgazdasági üzemtanból kiindulva egyre szélesebb témaköröket felölelő tudományág lett. Ezért a szerzők úgy döntöttek, hogy tankönyvsorozatot írnak az agrárgazdaságtan legfontosabb területeiről. Az első kötet a mezőgazdasági árak és piacok speciális szempontjainak elemzésével foglalkozik, továbbá számos gyakorlati példán keresztül bemutatja a mezőgazdaság sajátos jelenségeinek vizsgálatát egyszerű közgazdasági eszközök segítségével. A tankönyv öt témát ölel fel. Az első rész az agrárgazdaságtan tárgyáról és fejlődéséről szól. A második az árképzés alapjaival, a harmadik rész pedig a mezőgazdasági árak változásainak különböző aspektusaival foglalkozik. A negyedik rész az árképzés intézményeit tárgyalja, míg az ötödik rész az élelmiszer-gazdaságban megfigyelhető sajátos piaci kapcsolatokat vizsgálja. Az olvasók hiánypótló kötetet tartanak a kezükben, mert e tárgykörben a nemzetközi irányzatokat követő tankönyvsorozat eddig nem jelent meg Magyarországon. A sorozat első kötete is híven tükrözi a nemzetközi szemléletet, és csak biztatni tudom a szerzőket a többi kötet mielőbbi megjelentetésére. A magyar agrár-felsőoktatás oktatói és hallgatói hasznos tankönyvként forgathatják a szerzők művét, akik maguk is több évtizedes hazai és külföldi szakmai és oktatói tapasztalattal rendelkeznek.

Dr. Popp József, MTA doktora

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-ferto-agrargazdasagtan-i//