Naresh K. Malhotra, Simon Judit közreműködésével

Marketingkutatás


Internetes és számítógépes feladatok

  1. Egy próbakérdezés során 45 válaszadó bevonásával gyűjtöttek adatokat a Nike-ról. Ezeket az adatokat az 515. oldalon lévő táblázatban adjuk közre, amely a Nike márkájú termékek vásárlóinak termékhasználatával, nemével, tudatosságával, attitűdjével, preferenciájával, céljaival és a Nike-hoz fűződő hűségével kapcsolatban tartalmaz adatokat. A termékhasználatot az 1-es, 2-es és 3-as számokkal kódoltuk, amelyek a ritka, közepes és gyakori használókat jelentik. A Nem oszlopban az 1-es szám a nőket, a 2-es pedig a férfiakat jelenti. A tudatosság, attitűd, preferencia, cél és hűség változókat 7 fokozatú Likert-skálán mérték (1 = nagyon kedvezőtlen, 7 = nagyon kedvező). Figyeljük meg, hogy öt válaszadónál hiányoznak bizonyos értékek – ezeket a 9-es szám jelzi.
     
     
    Elemezze a Nike-val kapcsolatos adatokat, és válaszolja meg az alábbi kérdéseket! Valamennyi esetében fogalmazza meg a nullhipotézist és az alternatív hipotézist, illetőleg végezze el a megfelelő statisztikai próbá(ka)t!
    1. Határozza meg az alábbi változók gyakorisági eloszlását, és számítsa ki a fontosabb statisztikai mutatókat: tudatosság, attitűd, preferencia, szándék és a Nike iránti hűség.
    2. Végezze el a termékhasználat és a nem kereszttabulálását! Értelmezze a kapott eredményt!
    3. Magasabb-e a Nike-val kapcsolatos tudatosság, mint 3,0?
    4. Van-e különbség nők és férfiak között a Nike-val kapcsolatos tudatosság, a Nike iránti attitűd és hűség tekintetében?
    5. Magasabb-e a próbakérdezésben részt vevő megkérdezettek tudatossági szintje, mint a hűségszintje?
    6. A Nike-val kapcsolatos tudatosság eloszlása normális eloszlású-e?
    7. A Nike iránti preferencia eloszlása normális eloszlású-e?
    8. Tételezzük fel, hogy a Nike-val kapcsolatos tudatosságot nem intervallum-, hanem sorrendi skálán mérték. Van-e különbség nők és férfiak között a Nike-val kapcsolatos tudatosság tekintetében?
    9. Tételezzük fel, hogy a Nike iránti hűséget nem intervallum-, hanem sorrendi skálán mérték. Van-e különbség nők és férfiak között a Nike iránti hűség tekintetében?
    10. Tételezzük fel, hogy a Nike iránti attitűdöt és hűséget nem intervallum-, hanem sorrendi skálán mérték. Magasabb-e a válaszadók Nike-val kapcsolatos tudatossága, mint a Nike iránti hűségük szintje?
  2. Egy próbakérdezésben a válaszadókat arra kérték, hogy 7 fokozatú skálán értékeljék, mennyire kedvelik az otthonukon kívüli programokat: 1 = egyáltalán nem szeretem, 7 = nagyon szeretem (V1). Emellett arra kérték őket, hogy egy 7 fokozatú skálán jelöljék meg, mennyire tartják fontosnak az alábbi változókat: 1 = egyáltalán nem fontos, 7 = nagyon fontos.
    V2 = a természet élvezete;
    V3 = az időjáráshoz fűződő viszony;
    V4 = harmonikus együttélés a környezettel;
    V5 = rendszeres testmozgás;
    V6 = találkozás más emberekkel.
     
    A válaszadók nemét (V7) a következőképpen kódoltuk: 1 = nők és 2 = férfiak. Lakóhelyüket (V8) a következőképpen kódoltuk: 1 = belváros és környéke, 2 = külváros és 3 = vidék. A kapott adatokat az 516. oldalon lévő táblázat foglalja össze.
     
     
    Egy szabadon választott statisztikai csomag segítségével válaszolja meg az alábbi kérdéseket! Valamennyi esetében fogalmazza meg a nullhipotézist és az alternatív hipotézist, illetőleg végezze el a megfelelő statisztikai próbá(ka)t!
    1. A házon kívül program iránti átlagos preferencia meghaladja-e a 3,0 szintet?
    2. A természetszeretet átlagos fontossága meghaladja-e a 3,5 szintet?
    3. Van-e különbség nők és férfiak között a házon kívüli programok iránti átlagos preferencia tekintetében?
    4. Van-e különbség nők és férfiak között a V2–V6 változók fontosságában?
    5. Fontosabbnak tartják-e a válaszadók a természetszeretetet, mint az időjáráshoz fűződő viszonyt?
    6. Fontosabbnak tartják-e a válaszadók az időjáráshoz fűződő viszonyt, mint a találkozást más emberekkel?
    7. Fontosabbnak tartják-e a válaszadók a harmonikus együttélést a környezettel, mint a rendszeres testmozgást?
    8. Van-e különbség nők és férfiak között a V2–V6 változók fontosságának megítélésében abban az esetben, ha a változók mérése nem intervallum-, hanem sorrendi skálán történik?
    9. Fontosabbnak tartják-e a válaszadók az időjáráshoz fűződő viszonyt, mint a találkozást más emberekkel abban az esetben, ha a változók mérése nem intervallum-, hanem sorrendi skálán történik?
  3. Válasszon egy statisztikai szoftvercsomagot, és végezze el az alábbi elemzést a terepmunka során (lásd később) az üdítőitalokról gyűjtött adatokkal!
    1. Határozza meg a heti üdítőital-fogyasztás gyakorisági eloszlását!
    2. Számítsa ki az üdítőitalokra hetente költött összeg összefoglaló statisztikai mutatóit!
    3. Végezze el a heti üdítőital-fogyasztás és a válaszadók nemének kereszttabulálását! Lát-e az adatokban valamilyen összefüggést?
    4. Végezzen két független változós t-próbát, és állapítsa meg, van-e különbség nők és férfiak között a heti üdítőital-kiadások tekintetében!
    5. Derítse ki, van-e különbség a hetente üdítőitalra és egyéb, nem alkoholtartalmú italra fordított összegek tekintetében! Milyen következtetést lehet ebből levonni?

Marketingkutatás

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 059 867 5

A vállalatok vezetésében kulcsfontosságú a kutatás intelligens és átgondolt alkalmazása, hogy lépést tudjanak tartani az üzleti élet változásaival. A legsikeresebbek kétségtelenül sokoldalú képzettséggel, magas szintű kommunikációs készségekkel rendelkeznek, és kreatívan képesek megközelíteni a problémákat. Jelentős eredmény, ha egy könyv, így Malhotra munkája is lehetővé teszi az olvasók számára ezen képességek megszerzését. Ez az összefoglaló mű már megállta a helyét mint az egyik legsikeresebb kiadvány ebben a témában, több mint 140 egyetemen használják az Egyesült Államokban, nyolc nyelvre fordították le, és számos különböző, angol nyelvű kiadása jelent meg. A siker annak is köszönhető, hogy a könyv a kutatás legmodernebb eszközeit - az internetet, a számítógépen futtatható elemzési szoftvereket és a legfrissebb menedzsmenttechnikákat - ötvözi, amelyek a kutatási módszertan élvonalába tartoznak.

Michael Baumgardner, PhD

A Burke Inc. elnöke és vezérigazgatója

Változik a világ. Az üzleti környezet minden eddiginél nehezebben kiszámítható, a döntéshozók újabb és újabb kihívásokkal találják szembe magukat. A megfelelő stratégia és operáció kialakításához nélkülözhetetlen a vállalat kiforrott döntéstámogatási rendszere. Ez nagymértékben alapoz a marketingkutatás legkülönbözőbb technikáira. Egyre nagyobb a jelentősége az egyszerű, gyors, de mégis megbízható kutatási módszereknek, és azok hatékony alkalmazásának. A könyv könnyen érthető, letisztult formában kínálja tálcán a ma elérhető módszertani megközelítések többségét, ezzel segítve az eligazodást a marketing különböző területein dolgozóknak és a szakma iránt érdeklődőknek.

Az olvasás során külön élményt okozott számomra, hogy ebben a kiadásban szemléletes magyar példák is segítik a megértést. Simon Juditnak, a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézetének vezetőjének köszönhetően a kötet magyar esettanulmányokkal és a hazai piackutató szolgáltatások bemutatásával is jelentősen bővült.

Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a kutatás területén a célirányosság, az eredményorientáltság. Nagy értéke a könyvnek, hogy szinte kultúrát teremtve, mind a nemzetközi, mind a magyar példákat az üzleti környezet bemutatásával kezdi, és nem fejezi be a szorosan vett kutatási eredmények ismertetésével, hanem megvilágítja azt is, hogy milyen döntések születtek, és azok milyen üzleti eredményeket hoztak. Nagyon fontos, hogy a jövő szakmai generációi felismerjék a teljes folyamat egységének fontosságát, mivel a marketingkutatás csak így tud érdekes, de öncélú hobbi helyett versenyelőnyt nyújtó komoly döntéstámogató eszközzé válni.

Müller Kornél

CMI igazgató, Közép-Kelet-Európa

Unilever

Hivatkozás: https://mersz.hu/malhotra-simon-marketingkutatas//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave