Muraközy László

A japán rejtély

Útteremtő csodák és végzetes zsákutcák


Az informális intézmények

A gazdasági-társadalmi fejlődésben, annak különböző pályáiban a szűken vett közgazdasági elemeken túlmenően igen fontosak az intézmények, s ezen belül az informális intézmények is. Az előzőekben leírt „acél háromszög” és az amakudari jelensége már jelezte és példázta ezek kiemelkedő jelentőségét. A sajátos kulturális, történelmi háttér lényegi eleme volt a sikeres japán útnak. Így volt ez természetesen az európai főáramlatnál, az ettől lényegesen eltérő görög-római-keresztény gyökerű fejlődésnél is. A két háttér lényegileg különböző, és ez sok mindent megmagyaráz az évszázados fejlődési pályák eltérő alakulásából. A japán modell éppen a közös délkelet-ázsiai történelem, hagyományok, gyökerek miatt lehetett minta, példakép Ázsiában az elmúlt évtizedekben, adekvátabb fejlődési pályát kínálva, mint a fejlett nyugati államok modellje. Ennek persze az is alapokat adott, és fontos előzménye, hogy a 19. század végének, a 20. század első felének véres japán terjeszkedése számos formális intézményt is erőszakosan meghonosított néhány országban, aminek erős hatása volt azok második világháború utáni fejlődésére. Itt elsősorban Koreára és Tajvanra gondolhatunk, de rajtuk keresztül számos elem és mozzanat átszivárgott Ázsia második és harmadik hullámban iparosodó gazdaságaira, régióira is.

A japán rejtély

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 000 7

Japán elmúlt két évszázados fejlődése lenyűgöző gazdasági sikerek, de ugyanakkor végzetes zsákutcák története is. Fontos elemezni, hogy ez milyen tanulságokat adhat a fejlesztő állam modelljét követő országok számára. Sok feltörekvő ország erőteljes kormányzati, központi beavatkozással igyekszik előrehaladni, ami általában a piaci mechanizmusok gyengébb működésével párosul. A fejlesztő állam eszközeinek az alkalmazása gyakran párosul autokrata politikai berendezkedéssel, amit nem is kevesen szintén a hatékonyságot fokozó mozzanatnak tekintenek. Ez vagy a demokratikus intézmény- és szokásrendszer a kulcsa a hosszú távú előrehaladásnak? Az állam és a piac milyen kombinációja lehet a fenntartható fejlődés kulcsa? Mit mondanak számunkra a japán tapasztalatok?

Nem lehet vitás, hogy a fejlesztő állam segíthette a fejlett országokhoz való felzárkózást. De mi történik ezekkel az intézményekkel, mennyire lehetnek hasznosak vagy akár gátlóak, amikor már nem az utolérés, hanem az úttörés, az útteremtés a feladat az öldöklő globális versenyben? Ebben is az autokratikus berendezkedés, valamint az erős bürokratikus irányítás és koordináció lenne az előrevivő mozzanat, szemben a piaci versennyel és innovációval? A fentiek nagyon is lényegesek az útfüggőség, útteremtés történelmi lehetőségeinek és a modellváltás nehézségeinek elemzésében. Kevés olyan ország van a világon, ahol a formális és informális intézmények sok évszázados fejlődése ennyire markáns folyamatosságot és kölcsönhatást mutat. Ennek elemzése számos, Japánon valamint Ázsián is messze túlmutató elméleti és gazdaságpolitikai tanulsággal szolgálhat számunkra.

A történelmi áttekintésen túl a legújabb évtizedek japán történései, a defláció és a stagnálás negyedszázados korszaka, a fentiek mellett azért is különösen érdekesek, mert a 2007-2009-es válság után máshol is szembesülnek a szakemberek és a gazdasági döntéshozók ezekkel a veszélyekkel. A japán tapasztalatok, az utóbbi években a közgazdasági figyelem középpontjába került Abenomics tanulságai gazdagíthatják ezzel kapcsolatos ismereteinket és tudásunkat is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/murakozy-a-japan-rejtely//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave