Tartalomjegyzék

• A japán rejtély Útteremtő csodák és végzetes zsákutcák
• Impresszum
• Bevezetés
• chevron_rightI. rész: A kezdetek
  • Japán – a korai gyökerek
  • Kitekintés Ázsia és Japán helye a korabeli világgazdaságban
• chevron_rightII. rész: Az Edo/Tokugava-kor, 1603–1868
  • A japán feudalizmus
  • chevron_rightAz Edo-kor felemelkedő szakasza, 1603–1750
    • Gazdaság és társadalom
    • Ideológia és kultúra
    • A Genroku időszak, az Edo-kor csúcspontja
  • Az Edo-kor hanyatló szakasza, 1750–1868
• chevron_rightIII. rész: Modernizáció és hódítások, 1868–1945
  • chevron_rightA Meidzsi-korszak, 1868–1912
    • chevron_rightA Meidzsi-modernizáció
      • Az intézmények szerepe
      • Az iparosítás „szelleme”
      • A racionális bürokrácia és jogrendszer
    • chevron_rightAz iparosítás fő mozzanatai
      • Állami szerepvállalás
      • Mezőgazdaság
      • Duális iparosítás
      • A pénzügyi rendszer
    • chevron_rightA japán gyarmatosítás
      • chevron_rightA japán gyarmati birodalom
        • Japán gyarmati politikájának megszületése
        • Japán tajvani politikája
        • Tajvan gazdasági fejlődése
        • Korea
        • Korea gazdasági fejlődése
  • chevron_rightA nagyhatalmi törekvések kiterjedése és bukása, 1912–1945
    • Az első világháború és Japán
    • A Taisó-demokrácia, 1912–1926
    • chevron_rightA Taisó-demokrácia vége, a korai Sóva-korszak (1926–1945)
      • Fokozódó katonai befolyás
      • Mandzsúria – Kína kapuja
      • A Mandzsukuó állam
      • Mandzsúria – Az első fejlesztő állam alapjainak lerakása
    • A japán háborús állam kiépítése
• chevron_rightIV. rész: A japán csoda, 1945–1973
  • chevron_rightJapán a második világháború után
    • Amerikai megszállás a második világháború után
    • chevron_rightA formális intézmények átalakítása a második világháború után
      • Új alkotmány és választási rendszer
      • A rendőrség
      • Földreform
      • A zaibacuk reinkarnálódása a keiracuk formájában
      • Munkaügyi szabályozás
      • Az oktatási rendszer átalakítása
    • chevron_rightA japán fejlesztő állam időszaka a második világháború után
      • A Dodge-féle stabilizációs terv
      • Intézmények és bürokraták
      • A monetáris politika és intézményei
      • Stratégia, ideológia és rejtett erőforrások
      • Bürokrácia – politikusok – nagyvállalatok – az „acél háromszög”
      • Az informális intézmények
      • A japán gazdasági csoda
      • A klasszikus növekedési tényezőkön túl
• chevron_rightV. rész: A belső és külső korszakváltás kettős kihívása, 1973–2001
  • Világgazdasági és belső korszakváltás
  • A globalizáció új kihívása – régi válasz
  • A pénzügyi globalizáció hatása
  • A japán pénzügyi rendszer megingása
  • A pénzügyi buborék kipukkanása
  • Reformkísérletek az ezredforduló előtti időszakban
• chevron_rightVI. rész: Folyamatos reformkísérletek a 21. században
  • Koizumi Dzsúnicsiró reformtörekvései (2001–2006)
  • chevron_rightAz egypártrendszer átmeneti megingása, a Japán Demokrata Párt kormányzása (2009–2012)
    • Az Abenomics
    • Az Abe Sinzó előtt tornyosuló kihívások
    • Az Abenomics „három nyíl” programja
    • Monetáris politika
    • Fiskális politika
    • A strukturális reformok kritikus tömege
    • Quo vadis Japán
• chevron_rightVII. rész: Útteremtő csodák és végzetes zsákutcák
  • A japán rejtély
  • A kínai kultúrkör meghatározó jelentősége
  • Ázsia Angliája
  • Zsákutcába torkolló feudalizmus – távol Európától
  • Külső kihívások – kivételes hatékonyságú belső válaszok
  • Az intézményi felzárkózás végzetesen elmulasztott időszaka
  • Történelmi innováció – a japán fejlesztő állam
  • A japán gazdasági csoda fénye és árnyéka
  • A rendszerválság negyedszázada
  • Abenomics – három nyíl a japán modell páncéljára
  • Három gazdaságtörténeti „csoda” – három történelmi „zsákutca”
• Irodalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 000 7

Japán elmúlt két évszázados fejlődése lenyűgöző gazdasági sikerek, de ugyanakkor végzetes zsákutcák története is. Fontos elemezni, hogy ez milyen tanulságokat adhat a fejlesztő állam modelljét követő országok számára. Sok feltörekvő ország erőteljes kormányzati, központi beavatkozással igyekszik előrehaladni, ami általában a piaci mechanizmusok gyengébb működésével párosul. A fejlesztő állam eszközeinek az alkalmazása gyakran párosul autokrata politikai berendezkedéssel, amit nem is kevesen szintén a hatékonyságot fokozó mozzanatnak tekintenek. Ez vagy a demokratikus intézmény- és szokásrendszer a kulcsa a hosszú távú előrehaladásnak? Az állam és a piac milyen kombinációja lehet a fenntartható fejlődés kulcsa? Mit mondanak számunkra a japán tapasztalatok?

Nem lehet vitás, hogy a fejlesztő állam segíthette a fejlett országokhoz való felzárkózást. De mi történik ezekkel az intézményekkel, mennyire lehetnek hasznosak vagy akár gátlóak, amikor már nem az utolérés, hanem az úttörés, az útteremtés a feladat az öldöklő globális versenyben? Ebben is az autokratikus berendezkedés, valamint az erős bürokratikus irányítás és koordináció lenne az előrevivő mozzanat, szemben a piaci versennyel és innovációval? A fentiek nagyon is lényegesek az útfüggőség, útteremtés történelmi lehetőségeinek és a modellváltás nehézségeinek elemzésében. Kevés olyan ország van a világon, ahol a formális és informális intézmények sok évszázados fejlődése ennyire markáns folyamatosságot és kölcsönhatást mutat. Ennek elemzése számos, Japánon valamint Ázsián is messze túlmutató elméleti és gazdaságpolitikai tanulsággal szolgálhat számunkra.

A történelmi áttekintésen túl a legújabb évtizedek japán történései, a defláció és a stagnálás negyedszázados korszaka, a fentiek mellett azért is különösen érdekesek, mert a 2007-2009-es válság után máshol is szembesülnek a szakemberek és a gazdasági döntéshozók ezekkel a veszélyekkel. A japán tapasztalatok, az utóbbi években a közgazdasági figyelem középpontjába került Abenomics tanulságai gazdagíthatják ezzel kapcsolatos ismereteinket és tudásunkat is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/murakozy-a-japan-rejtely//