Muraközy László

A japán rejtély

Útteremtő csodák és végzetes zsákutcák


Az Abenomics „három nyíl” programja

A nehéz gazdasági-demográfiai helyzetben, a korábbi kudarcokból is sokat tanulva, Abe Sinzó hatalmas elszántsággal indította meg az ország felemelkedését szolgáló „három nyíl” programját. Ennek fő irányait az agresszív monetáris bővítés, a rugalmas–expanzív fiskális politika, valamint a strukturális reformok adják. Mindez már jól jelzi a folyamatosságot a korábbi reformtörekvésekkel. Elég, ha csak Hasimoto Rjútaró és főleg Koizumi Dzsúnicsiró terveire és tevékenységére utalunk. A mostani és korábbi reformtörekvések célja és értelme egyaránt az volt, hogy Japánt kirántsa a deflációs spirálból, és a tartós növekedés pályájára állítsa. A legnehezebb kérdéskört és a kulcsmozzanatot a „három nyíl” programon belül nyilvánvalóan a strukturális reformok jelentették és jelentik. A korábbi japán és a szélesebb körű nemzetközi tapasztalatok alapján is egyértelmű, hogy csakis ezek alapozhatják meg a magasabb és fenntartható növekedési ütemet. Ez pedig minden gazdaságpolitikának a központi kérdése. E nélkül a fiskális expanzió és a monetáris bővítés sem érheti el a szándékolt hatást. Az ezredforduló utáni évtizedben mindössze évi 0,8 százalékos átlagos növekedést regisztrálhatunk, ami a legtöbb fejlett országénál alacsonyabb volt.

A japán rejtély

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 000 7

Japán elmúlt két évszázados fejlődése lenyűgöző gazdasági sikerek, de ugyanakkor végzetes zsákutcák története is. Fontos elemezni, hogy ez milyen tanulságokat adhat a fejlesztő állam modelljét követő országok számára. Sok feltörekvő ország erőteljes kormányzati, központi beavatkozással igyekszik előrehaladni, ami általában a piaci mechanizmusok gyengébb működésével párosul. A fejlesztő állam eszközeinek az alkalmazása gyakran párosul autokrata politikai berendezkedéssel, amit nem is kevesen szintén a hatékonyságot fokozó mozzanatnak tekintenek. Ez vagy a demokratikus intézmény- és szokásrendszer a kulcsa a hosszú távú előrehaladásnak? Az állam és a piac milyen kombinációja lehet a fenntartható fejlődés kulcsa? Mit mondanak számunkra a japán tapasztalatok?

Nem lehet vitás, hogy a fejlesztő állam segíthette a fejlett országokhoz való felzárkózást. De mi történik ezekkel az intézményekkel, mennyire lehetnek hasznosak vagy akár gátlóak, amikor már nem az utolérés, hanem az úttörés, az útteremtés a feladat az öldöklő globális versenyben? Ebben is az autokratikus berendezkedés, valamint az erős bürokratikus irányítás és koordináció lenne az előrevivő mozzanat, szemben a piaci versennyel és innovációval? A fentiek nagyon is lényegesek az útfüggőség, útteremtés történelmi lehetőségeinek és a modellváltás nehézségeinek elemzésében. Kevés olyan ország van a világon, ahol a formális és informális intézmények sok évszázados fejlődése ennyire markáns folyamatosságot és kölcsönhatást mutat. Ennek elemzése számos, Japánon valamint Ázsián is messze túlmutató elméleti és gazdaságpolitikai tanulsággal szolgálhat számunkra.

A történelmi áttekintésen túl a legújabb évtizedek japán történései, a defláció és a stagnálás negyedszázados korszaka, a fentiek mellett azért is különösen érdekesek, mert a 2007-2009-es válság után máshol is szembesülnek a szakemberek és a gazdasági döntéshozók ezekkel a veszélyekkel. A japán tapasztalatok, az utóbbi években a közgazdasági figyelem középpontjába került Abenomics tanulságai gazdagíthatják ezzel kapcsolatos ismereteinket és tudásunkat is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/murakozy-a-japan-rejtely//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave