MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
A változó Kína
Melléklet
A/1. táblázat A kínai társadalom és gazdaság növekedésének évi átlagos üteme az egyes ötéves tervperiódusokban I.
A/2. táblázat. A kínai társadalom és gazdaság növekedésének évi átlagos üteme az egyes ötéves tervperiódusokban II.
B/1. táblázat. A kínai társadalom és gazdaság szerkezeti változásai 1980 és 2030 között I.
B/2. táblázat. A kínai társadalom és gazdaság szerkezeti változásai 1980 és 2030 között II.
C/1. táblázat. A KNK társadalmi-gazdasági fejlődésének fontosabb mutatói 2000 és 2010 között
C/2. táblázat. Az egy főre eső GDP szóródása az országos átlag körül 1991 és 2005 között, országrészenként és tartományi jogú közigazgatási egységenként, egyes kiválasztott években
D/1. táblázat. Demográfiai mutatók 2000 és 2030 között
D/2. táblázat. Foglalkoztatottsági mutatók 2000 és 2030 között
D/3. táblázat. Az előállított hazai össztermék (GDP) fő ágazatonkénti megoszlása 2000 és 2030 között (2005. évi változatlan árakon, illetve ugyanazon év hivatalos, köztes és PPP árfolyamán átszámítva)
D/4. táblázat. A felhasznált hazai össztermék (GDP) rendeltetés szerinti megoszlása 2000 és 2030 között (2005. évi változatlan árakon, illetve ugyanazon év hivatalos, köztes és PPP árfolyamán átszámítva)
D/5. táblázat. A teljes termelékenységi tényező (TFP*) fő ágazatonkénti megoszlása 2000 és 2030 között (2005. évi változatlan árakon, illetve ugyanazon év hivatalos, köztes és PPP árfolyamán átszámítva)
D/6. táblázat A GDP-n kívüli főbb nemzetgazdasági értékmutatók tényleges és várható alakulása 2000 és 2030 között (2005. évi változatlan árakon)
D/7. táblázat. Oktatási és kutatási mutatók 2000 és 2030 között (A K+F kiadások 2005. évi változatlan árakon)
D/8. táblázat. Az élőmunka és az energiafelhasználás hatékonysági mutatói 2000 és 2030 között (Az értékmutatók a 2005. évi változatlan árakon)
Tartalomjegyzék
- Száz kémiai mítosz Tévhitek, félreértések, magyarázatok
- Impresszum
- Előszó
- Köszönetnyilvánítás
- Bevezetés
- Kémiai tévhitek általában
- 1. Kell-e félnünk a vegyi anyagoktól?
- 2. Veszélyesebb-e a kémia más emberi tevékenységeknél?
- 3. Veszélytelenek-e a természetes anyagok?
- 4. Veszélyesek-e a mesterséges anyagok?
- 5. Vak vezet világtalant? (Civil szervezetek tévedései kémiai kérdésekben)
- 6. A REACH-szabályozás lenne a vegyipart megváltó csodaszer?
- 7. Valóban nem termel hulladékot a biotechnológia?
- 8. Valóban megolvad a korcsolya éle alatt a jég?
- 9. Lyukas-e az ózonpajzs?
- 10. Tényleg igazolták Mengyelejev minden jóslatát?
- 11. Hogyan függ össze az ólomakkumulátor-feldolgozás és az ájurvéda?
- 12. Az ember nem avatkozhat be a természet rendjébe? (A LOHAFEX-kísérlet)
- 1. Kell-e félnünk a vegyi anyagoktól?
- Élelmiszerek
- 13. Valóban igaz, hogy az élelmiszerekben a benzoátok a C-vitaminnal együtt veszélyesek lehetnek az egészségünkre?
- 14. Károsak, rákkeltőek-e az élelmiszerfestékek?
- 15. Mindig jobbak-e a „biozöldségek”?
- 16. Mi is az a „zsírsavak mono- és digliceridjeinek ecetsav- és borkősav-észterei, E472d” és társai?
- 17. Melyik a jobb: a margarin vagy a vaj?
- 18. Miért veszélyes a melamin a hamisított élelmiszerekben?
- 19. Van-e elegendő vanília és természetes mentol?
- 20. Valóban mindig a frissesség jele a hús vörös színe?
- 21. Valóban a teljes kiőrlésű gabonákból készült pékáruk a legegészségesebbek?
- 22. Kismértékben orvosság, nagymértékben gyógyszer? Egészséges vagy káros a vörösbor és az egyéb alkoholos italok fogyasztása?
- 23. Sok-e a vas a spenótban?
- 24. Valóban indiai fűszer a curry?
- 25. Omega-3, -6, -9: több, jobb vagy más?
- 26. Rosszabb minőségűek-e a „hasonmás” gyógyszerek, mint az eredetiek?
- 27. Tényleg különleges zsírsavösszetétele miatt egészséges az olívaolaj?
- 28. Minden élelmiszer-adalék veszélyes anyag?
- 29. Valóban a tengeri só az igazi?
- 30. Egészségesebb-e a barna cukor, mint a fehér?
- 31. Mérgező-e a guármézga?
- 32. Valóban ártalmatlan serkentőszer a koffein?
- 33. Megoldható-e az emberiség üzemanyag-szükséglete bioüzemanyagokból?
- 34. Tényleg lobogó forró vízben kell megfőzni a tojást?
- 35. Igaz-e, hogy régebben biztonságosabbak voltak az élelmiszerek?
- 13. Valóban igaz, hogy az élelmiszerekben a benzoátok a C-vitaminnal együtt veszélyesek lehetnek az egészségünkre?
- Gyógyszerek
- 36. Hatékony rákgyógyszer-e a „B17-vitamin”?
- 37. Gyógyíthatók-e az ízületi bántalmak glükózaminnal vagy kondroitin-szulfáttal?
- 38. Tényleg doppingszer a tesztoszteron?
- 39. Javítják-e a doppingszerek a sporteredményeket?
- 40. Lehet-e hatásos egy hatóanyagot nem tartalmazó gyógyszer?
- 41. Jobbak-e a szintetikus gyógyszerek, mint a gyógynövények?
- 42. A gyógyteákat nem szabad cukorral édesíteni?
- 43. Homeopátia: hatóanyag- és mellékhatásmentes gyógymód?
- 44. Az aromaterápia kellemes, de hatástalan módszer?
- 45. A kamilla súlyos allergiás reakciót okozhat?
- 46. Fokozzák-e az öngyilkosság kockázatát az antidepresszánsok?
- 47. Megelőzhető-e a megfázás C-vitamin szedésével?
- 48. Megőrizhető-e az egészség megadózisú vitaminok fogyasztásával?
- 49. Méregteleníthető-e a szervezet?
- 50. Megváltozott tudatállapotot okoz-e az abszint?
- 51. Koffeinmentes-e a zöld tea?
- 52. Valóban ártalmatlan koleszterinszint-csökkentő a vörös rizs?
- 53. Tényleg mindenre jó az Aloe vera?
- 54. Valóban a xeronin a noni hatóanyaga?
- 55. Tényleg csak egy hatásos hashajtó a ricinusolaj és semmi több?
- 56. Van-e cukor a medvecukorban?
- 57. Az antibiotikum mesterséges, tehát káros?
- 58. Veszélyesek-e a fitoösztrogének?
- 59. Gyulladáscsökkentő hatású-e a fűzfakéreg?
- 60. Hatásos-e minden gyógyszer?
- 61. Gyengébb hatásúak-e a gyógynövények hatóanyagai, mint a gyógyszerek?
- 62. El vagyunk savasodva?
- 63. Melyik a jobb, az ásványvíz vagy a csapvíz?
- 64. Garantált-e a modern gyógynövény-készítmények minősége?
- 65. Tényleg megóvnak a súlyos betegségektől az antioxidánsok?
- 66. Jó-e gyomorégés ellen a szódabikarbóna?
- 67. Fekélyt okoz-e a csípős paprika?
- 68. Kábítószer-e a kokain?
- 36. Hatékony rákgyógyszer-e a „B17-vitamin”?
- Katasztrófák, mérgek, vegyszerek
- 69. Valóban hátborzongató, ha egy kórházban brómciánt találnak?
- 70. Tényleg másfél millió ember fogyaszt arzénnel szennyezett ivóvizet Magyarországon?
- 71. Ártalmatlanná tehető-e kénporral a kiömlött higany?
- 72. Tényleg több bajt okozott a DDT használata, mint amennyi hasznot hajtott?
- 73. A dioxin lenne a legveszélyesebb méreg?
- 74. Megmérgezték-e Napóleont?
- 75. Baj az, ha formaldehid van a ruhákban, az élelmiszerekben és bennünk?
- 76. Veszélyes hulladéknak számít-e a vörösiszap?
- 77. Valóban olyan jelentéktelen anyag a kálium-szulfát, hogy ismerni sem érdemes?
- 78. Valóban annyira mérgező a bárium-szulfát, hogy akár egy porszemcséje is halálos lehet?
- 79. Folyékonyak-e a savak?
- 80. Felfrissít-e az ózondús levegő?
- 81. Tényleg hideg a gyémánt?
- 82. Valóban örök a gyémánt?
- 83. Tényleg az 5,5-ös pH-jú oldat a semleges?
- 84. Mérgező-e az oxálsav?
- 85. Minden fémet vonz a mágnes?
- 86. Tipikus folyadék-e a víz?
- 87. Lehet-e tűzvész űrhajóban?
- 88. Mérgező-e a vezetékes gáz?
- 89. Mérgező-e a szén-dioxid?
- 90. Hány áldozata volt a csernobili balesetnek?
- 91. Történt atomrobbanás a csernobili és a fukusimai baleset során?
- 92. Azonos-e a szilikon és a szilícium?
- 93. Mi volt az öbölháború-betegség háttere?
- 94. Impotenssé tesz-e a hőérzékeny papírban található biszfenol A?
- 95. Tényleg mérsékelhető lett volna a tiszai ciánkatasztrófa hatása?
- 96. Valóban a cián a legmérgezőbb anyag?
- 97. Valóban olyan kockázatos-e Antal Vali tíz vegyületcsoportja?
- 98. Helyettesíthetők-e a műanyagok természetes polimerekkel?
- 99. Valóban az eltérő kémhatás miatt különbözik a búzavirág és a rózsa színe?
- 100. Megoldotta-e Erin Brockovich a mérgező krómsók rejtélyét?
- 69. Valóban hátborzongató, ha egy kórházban brómciánt találnak?
- A könyvben használt szakkifejezések magyarázata
- Felhasznált és ajánlott irodalom
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2017
ISBN: 978 963 454 021 2
E kötet a jelentős intellektuális erővel rendelkező magyar modern Kína-kutatás legjavát adja közre a globális válságot közvetlenül megelőző állapotokról. Hiánypótló szerepet tölt be, mivel magyar sinológusoktól az elmúlt években ritkán jelent meg könyv, noha a Kína-problematika a hazai érdeklődő közönség figyelmének középpontjába került. A Magyar Tudományos Akadémia és a Miniszterelnöki Hivatal kezdeményezésére három éve folynak újra szervezett jelenkori Kína-kutatások hazánkban. Ezek eredményei és résztanulmányai a szakmai közvélemény tájékoztatását szolgáló kötetekben jelentek meg, de nem kerültek kereskedelmi forgalomba. Jelen kötet célja a szélesebb közvélemény tájékoztatása Kína belső helyzetéről, regionális és globális súlyának növekedéséről, valamint a magyar-kínai kapcsolatok alakulásáról.
Hivatkozás: https://mersz.hu/inotai-juhasz-a-valtozo-kina//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
